Vajon lehet-e Kossuth Lajos lovasszobrát rágógumival összeragasztott mekis szívószálakból megmintázni? Persze, hogy lehet! És elkészíthető-e Szent István koronázási palástjának másolata teszkós szatyrokból? Naná! Ugyanennyire lehetséges magyarságunk egyik legfontosabb történelmi eseményéről, a Pozsonyi csatáról Barbie Hercegnős változatot eszkábálni Pentium I-es gépen, karantén-elfoglaltságként.***Még mielőtt egyáltalán elkezdenék újabb ellenségeket szerezni magamnak, tehát érdemben foglalkozni azzal a borzalommal, amit egyesek nem átallanak animációs filmként aposztrofálni, hadd mondjam el, hogy a Magyarságkutató Intézet munkáját kiemelten fontosnak tartom, s úgy vélem, az intézet a legjobb szakembereket gyűjtötte össze ahhoz a kulcsfontosságú feladathoz, amely eredetünket hivatott vizsgálni.
Csak hát… vannak ugye, a megbízók. S a megbízók megbízóinak a megbízói, akiknél a szakmaiság, a profizmus, a hozzáértés, s úgy egyáltalán a jóízlés már nem követelmény.
Így adódott, hogy tető alá hozták azt a filmet(?), amire sokan oly régóta vártunk. Egy filmet a dicsőséges Pozsonyi csatáról.
Gondolom, százmilliókból.
S hogy mi az oka a zsebben kutakodásnak? Nos, az az ótvar fos, ami kiokádtatott eleink dicsőségét oly módon megszégyenítve, hogy ahhoz már az sem talál megfelelő szavakat, aki csupán az előzetest tekinti meg.
Eleink, mondom, s nem csupán feltétlenül Árpádékra gondolok. Hanem Jankovics Marcellre, Varga Csabára, Nepp Józsefre, Zórád Ernőre, Korcsmáros Pálra, Rofusz Ferencre, Dargay Attilára, s hosszasan sorolhatnám azokat a nagyszerű, világszínvonalon dolgozó animátorokat, akik nemzetközi szinten is öregbítették hazánk hírnevét.
Na persze az „elavult, ósdi” fázisrajzban, abban a 2D-s archaizmusban, ami ma már nem menő..
Mondhatnánk persze, hogy már a „menő” szó sem menő, s hogy a generációs szakadékok egyre nagyobbak, aminek következtében, ha valaki az új, modern CGI technikát kívánja használni a közép- vagy idősebb generáció által is fogyasztható módon, annak nem az egyébiránt szintén hányásszagú, 2008-ban elénk lökött Kis Vukkal kell versenyzie, hanem a hollywoodi 3D-s produkciókkal.
Hozzáteszem gyorsan, hogy ezek közül sem a B-kategóriás, 2004-ben leforgatottakkal, mint amilyen például Barbie hercegnő széria. Habár a pozsonyi csatás őrülethez képest a 3D-s Barbie filmek klasszisokkal jobbak, úgy technikai megvalósítás, mint dramaturgia tekintetében.
Mondom ezt úgy, hogy – ahogyan mindenki más – csak az előzetest láttam. Ám, mint köztudott, a filmelőzetesek a legjobb, leginkább heroikus, legérdekfeszítőbb, technikai megoldások terén legprofesszionálisabb részeket tartalmazzák.
***
Íme, a „film” előzetese, amúgy kommentár nélkül:
*
*
Az érdekesebb jelenetekből egy kis fotóösszeállítást is készítettem, hátha a katartikus részek elkerülték a kedves olvasó figyelmét:
*
Mint köztudott, a magyarok közt tengeri uborka lovagok is harcoltak. Hiába, akkor még három tenger mosta partjainkat… Vagy az nem akkor volt? Teljesen mindegy. Szép ez nagyon, így is, úgy is.
*
Mint köztudott, a magyarok lovagláskor sosem vittek magukkal arcvonásokat, ezért az alkotóknak meglehetősen egyszerű dolguk volt pixelek tekintetében a csatajeleneteknél.
*
“Na, mi van a kezemben? Igen. Görcs.” – mondja viccesen, humorosan a mi 3D-s Franco Nero barátunk.***
Amit sajnos szintúgy nem lehet kihagyni ebből a professzionálisan amatőr alkotásból, az a heroikusnak álmodott főcímzene, amit Tóth Gabi és FankaDeli jegyeznek. (A dal alkotóiról, ahogyan a rajzfilm készítőiről, direkt nem emlékezem meg ebben a cikkben; nekik is jobb, ha minél előbb elfelejtik ezt a borzadályt).
No, van ebben, kérem, minden. Borostyán vaddisznóagyar a fülben, hímzett pruszlik a testen, amolyan ungarische Lady Gaga sztílóban nyomatva. S ez még csak a külcsín. Mert a belbecs igazi … hogy is mondjam? Inkább sehogyan. A legjobb, ha ennek megítélését is Önökre bízom.
*
*
Az egyszerűség kedvéért a klipből is kiválogattam a számomra legérdekesebb mozzanatokat. E részek (két képtől eltekintve) úgyszintén a 3D-animációs böffenetből mutatnak be epikus részeket.
*
Lady SzittyaGaga – A hímzett pruszlik mellett érdekes elem a borostyán agyar, mint Jurassic Parkos Zrínyi-utalás
*
Mint köztudott, Árpádékat Viharbanszületett Daenerys a Targaryen-házból, aki első ezen a néven, az Elsők, az Andalok és a Rhoyniak királynője és a birodalom védelmezője, a sárkányok anyja, a láncok leverője, Mereen királynője, a Nagy Fűtenger Khaleesije is segítette. Itt éppen az látható, amint sárkányaival hamuvá égeti a mocskos németek bérenceiként megjelent Baratheonokat.
*
Egyes általános iskolai másodikos rajz-dolgozatok szerint egyértelműen így nézett ki Árpád nagyfejedelem.
*
A klip termékmegjelenítést tartalmaz.
*
Csata előtt a magyarok mindig készítettek egy csoportszelfit, ez amolyan hagyomány volt akkoriban. (A szarvassá változott legény mellett rendezői balra Magyar Rózsa, a Muzsika Tévé sztárja látható.)
*
Mint köztudott, bár a korabeli források egyike sem említi, hogy Árpád itt halt volna meg, ám Anonymus 300 évvel később igen. Állítólag volt más alapbetegsége is.
*
Akinek erről a filmkockáról nem Vlagyimir Iljics Lenin jut először az eszébe, az elmegy a picsába.
*
Szükségét végző vitéz a mobilvécék előtti barbár időkből.
*
Mint köztudott, a magyarok képesek voltak lóhátról hátrafelé nagyon gyorsan pixelt veszteni. Végül annyira elmosódottá váltak, hogy az ellenség meg se találta őket.
*
Tájkép csata után. Speciel a képen van néhány “aprócska” hiba, de lehet, hogy én tévedek. (Nem, nem én tévedek.)
*
***
Máskülönben a zene hallgatása közben végig munkált bennem az a kisördög, ami általában hajtóerőként szolgál számomra a vitriolosabb cikkeimnél. S feltettem magamnak a kérdést, hogy vajon ha többmillió forint állna a rendelkezésemre egy hasonló történelmi korszakot megjelenítő archaikus dal elkészítéséhez, akkor mire lennék képes? Sajnos a választ nem sikerült megfejtenem, ugyanis az alábbi dalt 30 ezer forintból hoztam össze.
*
*
Nyilván a zenei ízlés minden esetben szubjektív. Van, akinek a FankaDeli-féle verzió fog tetszeni, van, akinek az enyém. S még azt sem jelentem ki, hogy az ő daluk csapnivaló, mert nem. Nagyonis megállja a helyét egy hungaro-diszkóban, vagy egy kistérségi hagyományőrző fesztiválon. Kérdés, hogy a kedden eltemetett Kossuth-díjas énekmondó barátom, Kátai Zoltán mit szólna hozzá, ha hallaná? Ahogyan az is örök kérdés marad számomra, hogy a hagyományőrző vitézlő és bajvívó oskolák jeles képviselői hányasra értékelnék ezt a filmes-zenés katyvaszt? Komolyan és őszintén örülnék Csepin Péter, Kassai Lajos, Heinczinger Mika, Zsolnai Gábor, vagy Bese Botond véleményének. Úgy zeneiség, mint történelmi hűség tekintetében.
Az mindenesetre rejtély számomra, hogy a refrén miért ez lett:
„Mikor kedvesem hangja lelkem simogatja,Én nem feledem: egy az Isten!”***
Legutóbb a Mária, román királyné című román történelmi(?) film kapcsán jegyeztem meg, hogy illő lenne hazánk nagy történelmi eseményeit is filmekbe foglalni, kiváltképp s elsőként a Pozsonyi csatát. No, nem pont erre a megoldásra gondoltam.
Ez az izé ugyanis nemcsak, hogy a szekunder szégyen legmagasabb fokozatát kapcsolja be a nézőben, de sajnos szakmai kompetenciai kérdéseket is felvet, méghozzá teljes joggal.Amit tehát ezért a liberális sajtótól kapunk, azt nem fogjuk zsebre tenni. De meg is érdemeljük.
S hogy egy igazi politikai zsenivel zárjam, íme, mindeközben Gyurcsány Ferenc fillérekből kreáltatott csapatával egy olyan alkalmazást, ami egyrészt időszerű, másrészt mindenben megfelel a kor technikai követelményeinek.
*
*
***Magyarország szürkeállomány tekintetében az elsők között áll a nemzetek sorában. Rendkívül kreatívak, innovatívak vagyunk. Jó lenne ezt a gyakorlatban is egyre többször tapasztalni.A szégyenteljes gagyit pedig ezzel párhuzamosan jó lenne már örökre száműzni köreinkből.() VBT ()Kiemelt kép: YouTube – A cikkben szereplő fotók: Magyarságkutató Intézet – YouTube
The post A Bratislavai csata – avagy hogyan építsünk emésztett élelmiszerből erődítményt? appeared first on VBT.
Forrás:vbt.pestisracok.hu
Tovább a cikkre »
