Kovács Zoltán a kormány szóvivőjeként az elmúlt hónapokban többször is élesen bírálta a CEU-t, többek közt azért, mert a Soros György által alapított egyetem versenyelőnyben van a többi felsőoktatási intézménnyel szemben, hiszen nem csak magyar, de amerikai diplomát is ad.
A politikusnak korábban már szemére vetették, hogy maga is a CEU-n doktorizott, és amerikai PhD fokozatot szerzett.
Arról azonban eddig nem esett szó, hogy Kovácsnak ez a második doktorija volt ugyanabban a tudományágban (történelem) – és ami ennél is érdekesebb: kisebb eltéréseket nem számítva, mindkét egyetemen lényegében ugyanazt a disszertációt adta le – állítja a doktori anyagokat összevető Alfahír.
A portál emlékeztet rá, Kovács Zoltán fiatal éveiben egyáltalán nem közéleti, sokkal inkább tudományos pályára készült. A tehetséges ifjú történész 1993-ban kitüntetéssel diplomázott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (amelyet 2001-ben olvasztottak be a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel, a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel és a hajdúböszörmény Wargha István Pedagógiai Főiskolával együtt az így létrejövő Debreceni Egyetembe). Az utolsó két évben már demonstrátorként dolgozhatott az intézményben, ahol 1995 és 2000 között óraadó tanár is volt.
http://mno.hu/
Ennek keretében négy hónapig a londoni University College-ban, illetve három hónapig a washingtoni Wodrow Wilson Centerben kutathatott.
Doktori témája a Habsburg Monarchiáról a 18. század közepén a brit közvéleményben kialakult politikai kép volt. Erről szólt a 2001-ben, az akkor már a Debreceni Egyetem részeként működő KLT-n leadott disszertációja is, amelynek az „Anglo-Austrian diplomatic relations and the political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England” (Angol-osztrák diplomáciai kapcsolatok és a Habsurg Monarchia politikai képe a 18. század közepén Angliában) címet adta.
Az értekezést 2001 októberében védte meg, s 2002 júniusában újabb PhD fokozatot szerzett a CEU-n, szintén történelemből. Hogy miért is volt szüksége két történelem szakos doktori címre, már önmagában felvet néhány kérdést – jegyzi meg a portál – az is kimagasló eredménynek tűnik, hogy két egymást követő félévben két disszertációt adott le.
Az Alfahír megszerezte és elemezte a dokumentumokat. Cikkük szerint a CEU-ra készített disszertáció címe nem más, mint a Debrecenbe írt értekezése címének második fele: „The political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England – ráadásul, a két anyag nagymértékben megegyezik
Kovács Zoltán nem pontosan ugyanazt a szöveget adta le, ám a mondanivaló tulajdonképpen ugyanaz, sok helyütt akár mondatról mondatra is. Előfordul például, hogy a Debrecenben leadott értekezésben az „általában nem egyértelmű” kifejezés szerepel, míg a CEU-s disszertációban ugyanezen a helyen „általában kétértelmű”-t ír.
A két értekezés szinte ugyanakkora terjedelmű, a debreceni 211, a CEU-s 204 oldalas. Már a szó szerint megegyező tartalomjegyzékekből is sejthető, hogy nagy különbség nincs a két dokumentum között. A CEU-ra leadott értekezés összesen 575 lábjegyzetéből egyetlen kivételével az összes levéltári forrást – de a szakirodalmi hivatkozások nagy részét is – megtalálták a fél évvel korábbi debreceni disszertációban.
Egy-egy résztémát a CEU-s értekezésben bővebben, vagy szűkszavúbban fejt ki, mint az egy évvel korábbi debreceniben – de az igen nagy valószínűséggel elmondható, hogy a CEU-n benyújtott dokumentumban új kutatási eredmény nem szerepel – írja az Alfahír
A végére marad a kérdés: egyáltalán miért volt szüksége Kovács Zoltánnak arra, hogy két intézményben is doktori fokozatot szerezzen? Hiszen a debreceni már egyértelműen feljogosította arra, hogy a magyar PhD fokozatot viselje, még egy további disszertáció megírása és megvédése pedig nem ad további tudományos fokozatot – legalábbis magyart biztosan nem.
A lap arra jut, hogy a kormányszóvivő a versenyelőny érdekében adhatta le az átszerkesztett disszertációt a CEU-nál is – bár éppen ő tiltakozott a jogtalan előnyök megszerzése ellen.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
