Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásban találta bűnösnek a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, volt jobbikos képviselőt, a 2006-os rendőri túlkapásokat vizsgáló országgyűlési albizottság alelnökét, amiért a Hír TV egyik műsorában illetve egy demonstráción azzal vádolt egy ügyésznőt, hogy egy a zavargásokkal kapcsolatban őrizetbe vett férfi, B. Richárd várandós feleségét presszionálta, vetesse el magzatát, B. Lívia pedig ezt meg is tette.
A házaspár állítása szerint az akkor főügyészségi titkárként dolgozó H. Gabriella a kormányellenes tüntetéseken őrizetbe vett gyanúsított nejét telefonon értesítette arról, hogy férje ellen büntetőeljárás indult. B. Lívia szerint az ügyészségi titkár e beszélgetés során olyan megjegyzéseket tett, hogy a családapa nyolc évre börtönbe fog kerülni, és így nem érdemes világra hozni a születendő harmadik gyereket. A pánikba esett várandós asszony ezek hatására az abortusz mellett döntött – hangzott el.
Igaz-e az állítás?
A bíróság most azt állapította meg, hogy a fenti nyomásgyakorlás minden valószínűség szerint nem történt meg, Gaudi-Nagy tehát valótlan állítást közölt. Úgy találták, hogy B. Lívia ellentmondásokba keveredett, eleinte például úgy emlékezett, hogy H. Gabriella személyesen mondta neki az említett megjegyzéseket, később derült ki, hogy az abortusz előtt nem is találkoztak. Nyujtó Katalin bíró szerint életszerűtlen az, hogy egy idegen telefonon olyan pressziót tud gyakorolni egy állapotos nőre, hogy az elveteti magzatát. És ha ez mégis megtörténik, a nő nemhogy hét, de tíz-tizenöt év múltán is pontosan emlékezne, hogy ki, mikor, hogyan és hányszor gyakorolt rá nyomást – vélekedett a bíró a szóbeli indoklásban.
A per másik fő kérdése azonban az volt, hogy az akkor még parlamenti képviselő Gaudi-Nagy Tamást védte-e a mentelmi jog, mikor a kijelentéseket tette. Az országgyűlési törvény szerint ugyanis a honatyák nem vonhatóak felelősségre a megbízatásukkal összefüggésben általuk közölt tény vagy vélemény miatt. A bíróság az ügyészséggel értett egyet, mondván Gaudi-Nagy nem a parlamenti munka részeként, hanem jogvédői minőségben nyilatkozott.
Védte-e a mentelmi jog?
Gaudi-Nagy szerint kiüresíti a mentelmi jogot az a hibás megközelítés, hogy ha az országgyűlési ülésen teszi a kijelentését, akkor védett, ha a Ház falain kívül, akkor nem. A mentelmi jog lényege itt az lenne, hogy a képviselői szólásszabadság biztosítsa a közügyek megvitatását – mondta. A nemzeti jogvédő egyébként úgy érzi, ez az eljárás arról szól, az ügyészség az időközben ügyésszé kinevezett H. Gabriella segítségével áll bosszút a korábbi visszaéléseik feltárásáért, az elszámoltatásuk követeléséért.
A vádlott támogatói között megjelent Morvai Krisztina a tárgyalóterem ajtaját bevágva viharzott ki a teremből, mikor meghallotta, hogy a bíróság 450 ezer forint pénzbüntetést szabott ki, melynek helyébe nemfizetés esetén 300 napi szabadságvesztés lép. Gaudi-Nagy a Gergényi Péter volt rendőrfőkapitány ügyében első fokon kimondott megrovás büntetéssel mérte össze az ítéletét, és téves megállapításokra hivatkozva fellebbezett. Az ügyészség súlyosítást kérve tett ugyanígy.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 06.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
