Felemás bocsánatkérés a magyar UNICEF-től

Felemás bocsánatkérés a magyar UNICEF-től

Az UNICEF szerint a negatív visszhangok ellenére a gyermekbántalmazás elleni kampányfilmjeik elérték a céljukat, de a tiltakozások miatt végül kivágták a felvételből az apát mint bántalmazót. A felnőtteknek szóló videókat a Cinema City napokig játszotta a 12 éven aluliaknak szóló filmek előtt, a szervezet ezért tegnap bocsánatot kért. Lapunknak a kampánnyal kapcsolatban Sófi Gyula elismert gyermekpszichiáter úgy nyilatkozott: nem szabadna éket verni a szülők, az édesapák és az édesanyák közé.

Kivágta az „apákat” mint gyermekbántalmazókat az UNICEF azokból a kampányfilmekből, amelyek ellen az utóbbi hetekben több szervezet is tiltakozott – derült ki az UNICEF Magyar Bizottság tegnapi sajtótájékoztatóján. A személyi jövedelemadó egy százalékának gyűjtésére létrehozott néhány perces alkotások amatőr videókra hasonlítanak, s a képsorokon gyerekek adnak tanácsokat arra vonatkozóan, milyen trükkökkel, házi alkalmatosságokkal lehet kivédeni a családon belüli bántalmazást, vagy legalábbis tompítani a várható sérüléseket. A videókban a gyerekek kizárólag az apákat nevezték meg bántalmazóként, emiatt egy civil „apa”-szervezet is panaszt tett a kampány miatt az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Bár a bántalmazók a kisfilmekben most már nincsenek megnevezve, továbbra is vegyesek a videókkal kapcsolatos szakmai vélemények.

Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány véleménye az, hogy néhány társadalmi szervezet félreértette a film mögött húzódó koncepciót. A kisfilmeket pedig úgy módosították, hogy azok ne sértsenek senkit, de az eredeti üzenet se csorbuljon. Sajtóértesülésekből az is tudható, a Cinema Citykben napokig játszották a 12 éven aluliaknak szóló mesék előtt, több szülő is megdöbbent, mit is vetítenek a gyermekeiknek.

Az UNICEF ezzel kapcsolatban annyit közölt egy tegnapi sajtótájékoztatón: a kampányt nem gyerekeknek szánták, és emberi mulasztás okozta, hogy 2-3 napig ilyen alkotások előtt vetítették le, és ezért bocsánatot kérnek.

Hírdetés

Lux Ágnes, az UNICEF gyermekjogi igazgatója úgy látja, a kampány a félreértések ellenére mégis elérte célját, hiszen ennek köszönhetően egyre szélesebb mederben zajló vita kezdődött a gyermekek bántalmazásáról. Kitért arra is, idén márciusban 7000 ember, leginkább nők bevonásával készítettek felmérést, amelyből kiderült: több száz válaszadó szerint az még belefér a szülői magatartásba, ha valaki azt mondja a gyerekének: „Bárcsak meg se születtél volna.”

Függetlenül attól, ki a célközönség, a videók sokféle csatornán eljuthatnak a gyermekekhez, akikben így valótlan kép alakulhat ki: amennyiben bántalmazás éri őket, azt kizárólag az apa követheti el. Ez pedig minden szakmai alapot nélkülöz – kommentálta lapunknak az UNICEF filmjeit Sófi Gyula igazságügyi gyermekpszichiáter, a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályának főorvosa.

A szakember figyelmeztetett: leszűkíteni a gyermekbántalmazást édesapa és a gyermek viszonyára olyan megkülönböztetést jelent, ami messze áll a gyermekek érdekeitől. Sófi leszögezte: egy, a gyermekek életminőségével foglalkozó szervezetnek egészen másfajta segítő hozzáállással kellett volna megközelíteni a problémát, úgy, hogy az ne verjen éket az édesapák és az édesanyák közé.

Arról is beszélt: a jelenlegi információk alapján a bántalmazások legalább 85 százaléka ki sem derül, így sem a gyermekek, sem maguk az elkövetők (akik bizonyos szempontból beteg, lelkileg sérült emberek) nem kapnak segítséget. Felhívta a figyelmet arra is: nem csupán fizikai bántalmazást jelent a családon belüli erőszak, ennél sokkal többször fordul elő érzelmi bántalmazás, lelki abúzus. Ilyen például a manipuláció, a kihasználás, és nem csupán családon belül, hanem a gyermek más kapcsolataiban is. – Ezek hatására gondolkodási zavar, hangulatváltozások alakulhatnak ki, megnehezítve, vagy akár ellehetetlenítve a gyermek hétköznapjait. A bántalmazott gyermekek magukba fordulhatnak, kisebbrendűségi érzésük alakulhat ki, de az is előfordulhat, hogy továbbviszik a mintát, és maguk is bántalmazóvá válnak. Sokszor önértékelési zavar, depresszió alakul ki bennük, s nem kizárt, hogy felmerülhet az öngyilkosság gondolata is – fejtette ki.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »