Csupán 119 esetben regisztráltak 2015-ben Budapesten kábítószer-kereskedelmet. Legalábbis ennyiről adott számot Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány a Fővárosi Közgyűlésnek a testület március 30-i ülésén. A tábornok szerint emelkedés állapítható meg, hiszen 2014-ben még csak 83 ilyen jogsértést regisztráltak. A 119 ügy 64,8 százalékát oldották meg. (A közgyűlés egyébként „csont nélkül” elfogadta a BRFK 2015-ös tevékenységéről szóló előterjesztést.) Ugyanakkor az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában (enyübs) sem mi, sem az ORFK Kommunikációs Szolgálata nem talált ilyen számot 2015-re vonatkozóan. Az enyübs szerint tavaly Budapesten 527 visszaélés történt kábítószerrel, 82 (!) ügy szerepel kábítószer-kereskedelem, egy kóros szenvedélykeltés, 45 új pszichoaktív anyaggal való visszaélés és 1389 kábítószer birtoklása miatt.
– Az egységes statisztikai adatok jobban közelítenek a valósághoz, ám még azok is rendkívül alulbecsültek – mondta a Magyar Nemzetnek a 2010-ben megszüntetett kábítószer-bűnözés elleni nyomozóegység egyik nyugalmazott tisztje, aki szerint egy kétmilliós világvárosban több ezer díler dolgozhat, a nagyobb elosztókról és csempészekről nem is beszélve. Szerinte a külön drog elleni egységek megszüntetése hiba volt, hiszen a kábítószer-fogyasztás terjedőben van.
Minden ötödik iskolás próbálta már
A felnőttkorú népességet tekintve csaknem minden tizedik személy fogyasztott valamilyen kábítószert, de ami jóval aggasztóbb, hogy az iskoláskorúak körében minden ötödik fiatal próbált már ki valamilyen kábítószert – olvasható a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös éves jelentésében. Ha csak a fiatal fogyasztókra koncentrálunk, a középiskolások 11,6 százaléka már kipróbálta a legkedveltebb drogot, a kannabiszt, aminek fogyasztása a legelterjedtebb a fiúk, a Budapesten vagy megyeszékhelyen élők, a szakközépiskolába vagy szakiskolába járók körében. Budapesten és a Dél-Dunántúlon a legjellemzőbb a kannabisz kipróbálása.
Az enyübs adatait elemezve megállapítható, hogy hazánkban a kábítószer-bűncselekmények legnagyobb hányada kannabiszhoz, kisebb részük stimulánsokhoz kapcsolható. 2012-től kezdődően, amióta az új pszichoaktív anyagokkal való visszaélés is büntetőjogi felelősséget von maga után, ezek a szerek is megjelentek a bűnügyi nyilvántartásban. A kábítószer-bűncselekmények túlnyomó többségét a fogyasztás teszi ki. Ez a központi statisztikában kábítószer birtoklásaként jelenik meg: tavaly a fővárosban 1389, országosan 4560 ilyen bűncselekményt regisztráltak, ám szakemberek becslése szerint ez akár több nagyságrenddel nagyobb is lehet.
Innen érkezik a drog
A Nemzeti Drog Fókuszpont tavalyi jelentéséből annyi pozitívum kitűnik, hogy a nyomozó hatóság legalább pontosan bemérte, hogy honnan érkezik a drog. Eszerint a növényi kannabiszt jellemzően Csehországból csempészik hazánkba vietnami szervezett bűnözői csoportok. A főleg nyugat-európai piacra szánt, jobb minőségű skunk cannabis Albániából érkezik. A cseh eredetű növényi kannabiszt gyakran személyautókkal csempészik, míg Albániából teherautókban elrejtve nagyobb mennyiségeket (250–400 kg) szállítanak. A heroin tekintetében továbbra is tranzitország vagyunk, és továbbra is Afganisztánból, a klasszikus balkáni útvonalon, Törökországon keresztül szállítják a szert az országba. A szállítmányok nagy része továbbra is az EU más országaiba jut, és csak kis mennyiség kerül a hazai piacra. A román és/vagy a szerb határon át érkező heroint személy- és tehergépjárművek rejtett rekeszeiben csempészik az országba.
A gépjárműveken Európába belépő kokainszállítmányok Spanyolországból és Hollandiából kerülnek Magyarországra, de továbbra is előfordul, hogy közvetlenül Dél-Amerikából csomagokban és az úgynevezett nyelős módszerrel csempészik be. A szintetikus kábítószerek (amfetamin és ecstasy) elsősorban Belgiumból és Hollandiából érkeznek az országba. Általában személygépjárműveken és buszokon csempészik ezeket, mivel a schengeni határokon belül ez a legkevésbé kockázatos módszer.
Az új pszichoaktív szerek beszerzési forrása jellemzően Kína. A kereskedők, de közvetlenül a fogyasztók is interneten keresztül rendelik meg, illetve csomagküldő szolgálatokon keresztül szállíttatják az országba. Nyomozati információk szerint azonban a nyersanyagok egy része Szlovákiából érkezik Magyarországra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 11.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
