Európa szíve felé közeledve egyre könnyebb dolguk van az embercsempészeknek, és a dublini egyezmény miatti joghézag is őket gazdagítja – mondta el Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő az MNO-nak. A brit Mirror közben arról közölt cikket: az Iszlám Állam az embercsempészek bevételéből is jócskán részesül, így áttételesen pont az előle menekülő emberek pénzéből fegyverzi fel harcosait.
A portál azt írta ugyanis, hogy az embercsempészek bevételei is az Iszlám Államot gazdagítják, mivel a líbiai fővárostól keletre, a tengeri embercsempész bandák kedvelt kikötőiben az Iszlám Állam milliós védelmi pénzt szed a bandáktól. Így a dzsihadisták terrorhadjáratukat részben a migránsokat Európába szállító csempészektől kapott összegekből fedezik. Legalábbis nyugati biztonsági szolgálatok attól tartanak, hogy a terrorállam ebből a pénzből fegyverezi fel a nyugatról egyre nagyobb számban özönlő harcosokat.
Milliárdok iszlamistáknak
Egy tunéziai ENSZ-illetékes elmondta, hogy tripolibeli forrásai világossá tették: a város környékét a kezükben tartó iszlamisták megfélemlítéssel hatékonyan fölözik le az embercsempész bandák hasznát. „Az IÁ üzenete világos: vagy üzletelsz velünk, vagy meghalsz; a csempészek utálják ezt, de nincs választásuk” – mondta, a mechanizmust pedig a maffia által szedett védelmi pénzhez hasonlította, amelyet mindenképpen be kell fizetni az iszlamistáknak, „nem számít, hogyan teremtik elő azt”. Hozzátette: a terrorszervezet fontmilliókhoz jut ezen az úton.
A halálbárkák haszna
Az Iszlám Állam terjeszkedése töretlenül folytatódik Líbiában, ennek köszönhetően jelenleg is egy félmillió emberből álló tömeg áll az ország földközi-tengeri partvidékén, arra várva, hogy az embercsempészek bárkáin Európába jusson. A „jegy” ára egy-egy ilyen halálhajóra mintegy 1500 font (640 ezer forint), és ennek nem kis része a terrorállamot gazdagítja.
Egy korábbi felmérés szerint az Iszlám Állam a csempészek hasznának lefölözésével 22-55 millió dollárra (6,2-15,5 milliárd forintra) tett szert 2014-ben, ezzel a terrorállam egyik komoly finanszírozási alapjává vált, amelynek éves költségvetését a felmérés egyébként durván 500-800 millió dollárra (140-225 milliárd forintra) becsülte. Bár a főbb források továbbra is az olaj és a műkincsek feketekereskedelme, valamint a váltságdíjak, ahogy nemrég a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta, ez így is jelentős összeg.
Vádak Magyarország ellen
Amellett, hogy az embercsempészetnek egészen extrém formái is megjelentek – http://mno.hu/kulfold/jet-skin-csempeszik-a-menekulteket-europaba-1303014 –, az osztrák autópályán, egy furgonban megfulladva megtalált 71 szerencsétlen kapcsán a magyar kormány felé érkező kritikák is felerősödtek. Többek között a Migration Aid szóvivője azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy az embercsempészeket pénzeli azáltal, hogy a magyar hatóságok nem engedték fel a vonatra azokat, akiknek érvényes jegyük volt Németországba, de érvényes irataik – útlevelük, illetve vízumuk – nem volt. Ezzel a civil szervezet szerint a kormány tíz nap alatt több mint 2,5 milliárd forintot juttatott a kétségbeesett migránsok révén az embercsempészek zsebébe.
Jó lenne, de nem lehet
Azonban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója az MNO-nak azt mondta, a távolság miatt szinte teljességgel kizárt, hogy ebből az állítólagos pénzből az Iszlám Állam valóban profitáljon, másrészt a jelenleg Magyarországot elérő migránsok nagyobb része már eleve nem közvetlenül a konfliktuszónákból jön, hanem jordán, libanoni, illetve török menekülttáborokból. Mint hangoztatta, a Migration Aid és kormány vitájában alapvető gond, hogy a civil szervezet olyasmiért hibáztatja a kormányzatot, ami valójában a dublini egyezmény hibája. Az állam ennek szellemében nem szervezheti meg a migránsok utaztatását, legfeljebb a határtól a befogadóállomásig, ezért bármilyen jó is volna az embercsempészet letörése céljából e szerb vagy macedón gyakorlathoz hasonló utaztatás, Magyarország hivatalosan ilyet nem tehet, és ez a csempészek malmára hajtja a vizet – akik hazánkban egyébként jellemzően inkább csak alkalmilag ezzel foglalkozó hétköznapi emberek.
A jog a csempészeket gazdagítja
Magyarország ráadásul még csak nem is engedheti tovább a bevándorlókat a vágyott Ausztria, Németország felé, a befogadótáborokat viszont nem zárhatja le, és ez a feloldhatatlan jogszabályi dilemma az, amely lehetővé tette az embercsempészet ilyen mértékű elburjánzását. Paradox módon egyébként a schengeni övezeten belül egyszerűbb a csempészek dolga, mint addig, hiszen az övezeten belül nincs határellenőrzés. Hogy a Migration Aid számításainak mennyi a valós alapja, nem tudni, de biztosan profitálnak eleget az embercsempészek, hiszen például a szürkezónában halászgató taxisok is az eredeti fuvardíj sokszorosáért szállítják a migránsokat. (És nem egyszer át is verik őket: egy korábbi riportunk végén szó esett attól, hogy hogyan is megy ez.) Azt pedig csak remélni lehet, hogy a minap szigorított jogszabályok javítanak majd a helyzeten.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
