Végül is Kína és az USA két világhatalom, és egymás riválisaként egymás fölé szeretnének kerekedni, Tajvan miatt pedig ellenségnek is tekintik egymást. Trumpot mindenesetre nagy csinnadrattával fogadták Kínában. Még 21 lövést is leadtak, de nem az elnök irányába, hanem a tiszteletére, mire neki biztosan a szeme sem rebbent, mert Amerikában nemcsak az elnökök tiszteletére lőnek, hanem néha rájuk is.
Már attól féltem, hogy valami egyezséget kötnek, mint Hitler és Sztálin, az akkori két rivális, a Szovjetunió és a náci Németország vezetője annak idején, amit a két külügyminiszter, Molotov és Ribbentrop írt alá 1939. augusztus 23-án egy meg nem támadási szerződés formájában. Abban kijelölték érdekszféráik határait, és kölcsönösen elismerték egymás igényeit. Aztán 1941 június 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót. Csak azt nem tudni, hogy most melyik támadná meg a másikat, mert ezeknél a nagyhatalmaknál, nagy vezetőknél soha nem lehet tudni, hogy hányadán állunk velük (és főleg, hogy ők hányadán állnak egymással).
Most a két elnök nagyon derűlátóan nyilatkozott találkozójukról, de hiszi a piszi, hogy Hszi és Trump nagy egyezségekre jutott volna egymással, bár Trump elutazása előtt azt állította: Hszi Csin-pinggel arról tárgyaltak, hogy milyen módon kellene befejeződnie a közel-keleti konfliktusnak, és hogy mindkét fél (Kína és az USA) meg akarja akadályozni, hogy Iránnak atomfegyvere legyen, és egyetértés volt abban is, hogy meg kell nyitni a Hormuzi-szorost. A kínai vezér, Hszi figyelmeztette Trumpot Tajvannal kapcsolatban, és arra kérte Washingtont, hogy kezelje „figyelemmel” a problémát. Trump nem is akar abba beleszólni egyik fél oldalán sem. „Nem próbálunk háborúkat indítani” – mondta.
Peking nem fog hadi felszerelést küldeni Iránnak, jelentős mennyiségű iráni olajat viszont importálna továbbra is. Amerika mentesíteni fogja az iráni kőolajat vásárló kínai cégeket a szankciók alól. A vámtarifákról Trump szerint egyelőre nem beszéltek (azt mondta, hogy „ők jelentős vámokat fizetnek”), de aztán lehet, hogy szokás szerint százszázalékos vámot fog kiróni a kínai cégek termékeire, majd a bíróság, mint korábban is, ezek egy részét megsemmisíti.
Trump azt is mondta: Kína egyetértett azzal, hogy vásároljanak 200 Boeing repülőgépet, amelyek száma akár 750 is lehet. Nem tudom, hogy ezek a vásárlások hogyan történnek, de úgy tudtam, hogy ha valaki valamit venni akar, ő kéri azt, nem úgy, hogy rátukmálják, ő meg csak egyetért vele. Kínai oldalról különben a repülőgép-vásárlásról nem hangzott el semmi.
Azt mondják, hogy Trumpék az elnöki repülőgépre a hazautazáskor nem vittek fel semmilyen kínai ajándékot, mert attól féltek, hogy azok tele vannak lehallgatókészülékekkel. Most mi a garancia arra, hogy a Kínának szállítandó Boeingeket az amerikaiak nem poloskázzák be?
Az iráni háború elején úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok elviszi Iránból a dúsított uránt, de biztosan nem találták meg, mert most Trump egyetért azzal, hogy húsz évre felfüggesszék atomprogramjukat. Azt is mondta Trump, hogy Irán rakétáinak száma 80 százalékkal csökkent a háború kezdete óta. Csak azt nem értem, Irán vajon miért nem adja meg magát.
Kína érdekelt abban, hogy az amerikaiaktól kőolajat vásároljon. Azt nem tudom, hogy Trump miért érdekelt a Hormuzi-szoros megnyitásában, amikor nekik tiszta haszon, ha az zárva van: jóval drágábban tudják ők eladni a kőolajat és a cseppfolyósított gázt.
Hszi elvitte Trumpot Csungnanhajba is, amely a pártállami vezetés központja, ahol Trump megcsodálta az ottani kerteket, és együtt teázott a két elnök. Trump lelkesedett a kertek miatt és gyönyörködött a rózsákban. Hszi megígérte, hogy rózsatöveket küld a Fehér Ház kertjébe. Ezek után senki nem mondhatja, hogy a találkozónak semmi konkrét eredménye nem volt, hiszen a Fehér Házat kínai rózsákkal tudják felvirágozni.
Fotó: Facebook / The White House
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
