Közép- és Kelet-Európának sürgősen át kell alakítania gazdasági növekedési modelljét. A geopolitikai feszültségek ugyanis darabokra törik a globális kereskedelmet, a régiót pedig a „geoökonómia” új korszakának frontvonalába tolják. Richard Gieveson, a bécsi wiiw gazdaskutató intézet igazgatóhelyettese szerint a beruházásokat ma már alapvetően a nagypolitika határozza meg.
A szakértő egy hétfői online előadáson hangsúlyozta, hogy a töredezettség korát éljük. A régi növekedési modellnek vége, és a szemünk előtt formálódik egy új rendszer. A térség az Egyesült Államok, Kína és Oroszország vonzásában őrlődik. Ezek a nagyhatalmak a kereskedelmet, a technológiát és az energiát egyre inkább nyílt hatalmi eszközként használják.
Európa új erőpróbája
Gieveson szerint Közép- és Kelet-Európa szerepe most fontosabb, mint valaha. A régió teljesítménye dönti majd el, hogy Európa képes-e talpon maradni ebben a sokkal keményebb világrendben. Bár minden oldalról nyomás nehezedik ránk, a térség gazdaságilag még mindig jobban teljesít Nyugat-Európánál. Ez még a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése mellett is igaz.
A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: a növekedés alapjai gyorsan változnak. Nem egyszerű ciklikus válságról van szó, így nem várhatunk a globális fellendülésre sem. A régiónak a cselekvés és a stagnálás között kell választania. A térség nagy része ráadásul folyamatos hibrid támadások alatt áll Oroszország felől, aminek komoly gazdasági ára van.
Vége a fogyasztás alapú kornak
A járvány utáni időszakban a fogyasztás húzta a növekedést, amit az erős reálbér-emelkedés támogatott. Ez a sikertörténet most megbicsaklik, hiába maradnak pozitív tartományban a bérek. A jövőben a költségvetési ösztönzők szerepe is csökkenni fog. A fogyasztás helyét a beruházásoknak kell átvenniük a növekedés motorjaként.
A munkaerőköltségek az elmúlt években sokkal gyorsabban nőttek a termelékenységnél. Ez lépéskényszerbe hozza a cégeket: muszáj az automatizálás és a mesterséges intelligencia felé fordulniuk. Gieveson szerint ez a folyamat lesz az elkövetkező időszak egyik legfontosabb hajtóereje.
Zártabb gazdaság és uniós pénzek
A bécsi intézet előrejelzése szerint 2028-ra a régió gazdasága teljesen más képet mutat majd. Valószínűleg kevésbé lesz nyitott és kevésbé függ majd a külkereskedelemtől. Az export GDP-hez viszonyított aránya már most szinte mindenhol csökkenő tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan viszont nőni fog a beruházások súlya.
A munkaerőhiány, a növekvő védelmi kiadások és az energetikai átállás mind óriási befektetéseket igényelnek. Az európai uniós források kulcsszerepet játszanak majd ebben, de felhasználásuk egyre inkább átpolitizálódik. Brüsszel a jövőben hajlandóbb lesz megvonni a támogatást a jogállamiságra hivatkozva, a forrásokat pedig a „stratégiai célokra” irányítja majd át.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Canva/illusztráció
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
