Vonn lehet az olimpia első nagy hőse Orosky Tamás2026. 02. 06., p – 18:27 Milánó/Cortina |
A péntek esti ünnepi megnyitó után a hétvégén már beindul a nagyüzem a milánói–cortinai téli olimpián.
Az elsőség minden szempontból az alpesi sít, konkrétan a lesiklást illeti. Ennek a számnak az edzéseivel kezdődött el „fű alatt” még szerdán az olimpiai program. És nem is maradt adós a történésekkel: a bormiói pályán többen is nagyot estek, a norvég Fredrik Möllert például mentőhelikopter szállította kórházba, a nők egyik edzése pedig elmaradt a sűrű havazás miatt.
Alpesi izgalmak
Mindezek után szombaton és vasárnap már a szám érmeit is kiosztják. A világ egyik legnehezebb, legtechnikásabb pályáján – melynek meredeksége még a kitzbüheliét is felülmúlja – az összetett és a szak-ági világkupát is vezető Marco Odermatt a fő favorit. A svájci sztár behúzná a mesterhármas első „egységét” – mivelhogy szuper-G-ben és óriás-műlesiklásban is nagy esélyes.
A szombati versenyen a hazai Dominik Paris lehet a legnagyobb kihívója, aki már hétszer győzött itt. (A számnak lesz magyar születésű indulója is az izraeli színekben versenyző Szőllős Barnabás személyében.)
Női fronton már jóval az ötkarikás játékok előtt is nagy várakozás előzte meg Lindsay Vonn szereplését, aki öt év kihagyás után, 2024 novemberében tért vissza a versenysporthoz. Hát még, hogy a 41 éves legenda az utolsó vk-viadalon Crans-Montanában akkorát esett, hogy elülső keresztszalag-szakadást szenvedett. Ennek ellenére mégis rajthoz áll az olimpián, speciális védőfelszerelésben.
„Nem hagyom, hogy kicsússzon a kezeim közül a szereplés. Nem sírok. Felemelem a fejem, egyenesen állok, és mindent megteszek, bármi is legyen az eredmény”
– szögezte le Vonn, a lesiklás 2010-es (!) olimpiai bajnoka.
Kapcsolódó cikkünk
A szerdai és csütörtöki „bemelegítés” után – curling- és nőihoki-meccsek, snowboard selejtező – pénteken a megnyitóünnepséggel (20.00) hivatalosan is kezdetét veszik a 25. Téli Olimpiai Játékok.
Az ötkarikás játékok február 22-én, a férfi jégkorongtorna döntőjével (és este persze színpompás gálával) zárulnak.
Miért éppen Olaszország?
A NOB 2018-ban összesen hét potenciális rendezővel kezdeményezett párbeszédet, de az osztrák Graz és Schladming, a kanadai Calgary, a svájci Sion, a japán Szapporo valamint a török Erzurum ilyen-olyan okokból visszakozott. A 2019-es kongresszusi szavazásra két jelölt maradt, a milánói-cortinai pályázat pedig 47:34-re „verte” a stockholmit.
Érdekesség, hogy a svéd fővárosban úgy számoltak, több sportág versenyeit az 520 km-re található Aareban bonyolítanák le, sőt, lettországi „légióskodás” is szóba került. Ezek minden idők legnagyobb földrajzi távolságai lettek volna egy téli olimpia keretében.
Négy központban, öt helyszínen
Mivelhogy azonban – az 1956-os cortinai és a 2006-os torinói ötkarikás játékok után – harmadszor is Olaszország lett a házigazda, az övé lett a fent említett rekord is: a két legtávolabbi versenyhelyszín 400 kilométerre van egymástól. Nem véletlenül osztották fel négy zónára a szervezők az olimpia területét: a két város, Milánó és Cortina mellett Valtellina és Fiume völgyeiben található a másik két „klaszter”. Arról nem is beszélve, hogy a záróünnepség egy ötödik helyszínen, Veronában lesz.
Kapcsolódó cikkünk
Úgy tűnhet, hogy békében és botrányok nélkül zajlottak a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia előkészületei, de ez korántsem volt így: az olasz szervezett bűnözés, egy nagyon fura sportszövetségi döntés és az amerikai bevándorlási hivatal már a nyitóceremónia előtt árnyékot vetett a játékokra.
A 2026-os téli olimpia közeledtével egyre nagyobb figyelem irányul az eseményre – nemcsak a sportolókra, hanem azokra a botrányokra is, amelyek már jóval a rajt előtt rávetették árnyékukat a játékokra. Korrupciós nyomozások, sportszakmai csalások, kizárások miatti tiltakozások és diplomáciai feszültségek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a 2026-os olimpia a nyugodt felszín alatt valójában az elmúlt évtizedek egyik legösszetettebb téli játékainak számítson.
A szervezett bűnözés is próbálkozott
Az Olasz Pénzügyi Rendőrség már 2024 májusában nyomozást tartott az olyan kockázati, pénzügyi vagy adózási tanácsadással foglalkozó cégek irodáiban, mint a Deloitte és a Quibyt. A nyomozás többek között a problémás közbeszerzésekre, a szponzorok kiválasztásával kapcsolatos visszásságokra és a szabálytalan kifizetésekre terjedt ki, és első körben a Deloitte cégre, valamint három személyre fókuszált.
2025 júliusában a milánói ügyészség nyomozást indított az olimpiai falu közbeszerzési pályázatával kapcsolatban. Ekkor már 74 személy került a látókörükbe, akiket korrupcióval, irathamisítással és hivatali visszaéléssel vádoltak meg.
A jelentések szerint több vádlott korábban azzal dicsekedett, hogy baráti kapcsolatot ápolt a római alvilág egyik befolyásos személyiségével, a 2019-ben meggyilkolt Fabrizio Piscitellivel.
A velencei ügyészség nyomozása azt is részletezi, hogyan tartóztattak le egy római testvérpárt (akik kapcsolatban álltak a Lazio csapatának ultramaffiájával), miután fenyegetéssel és erőszakkal próbálták megszerezni az olimpiai építési munkákkal kapcsolatos szerződéseket. Egyelőre még egyik vizsgálat sem vezetett jogerős ítélethez, de a történtek bizalmi válságot és bizonytalanságot teremtettek az olimpia körül.
A szkeletonos botrány
A kvótákkal és a kvalifikációval kapcsolatos legnagyobb botrányt szkeletonban kell keresni. A sportág egyik ikonikus alakja, az amerikai Katie Uhlaender eddig öt téli olimpián járt, és a rekordot jelentő hatodikra készült, de végül lemarad róla – méghozzá nagyon furcsa körülmények között.
A január elején, Lake Placidben rendezett világkupaversenyen Uhlaender győzött, amivel már az ötkarikás játékokon érezhette magát, de mivel az utolsó pillanatban négy kanadai szkeletonos is visszalépett, a mezőny csökkenő mérete miatt a megszerezhető pontok számát is csökkentették, így Uhlaender a győzelemmel sem érte el a kvótához szükséges szintet. A veterán amerikai szándékos visszalépéssel és manipulációval vádolta meg a kanadaiakat, de azok elutasították vádjait.
Uhlaender ezután szabadkártyát követelt magának, de hiába, sőt, a Nemzetközi Bob- és Szkeletonszövetségnél valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál is eredménytelenül próbálkozott fellebbezéssel.
Még az USA alelnökéhez, JD Vance-hez is segítségért fordult, aki majd az amerikai delegációt vezeti a játékokon, de a NOB hajthatatlan maradt: Uhlaender hiányzik a résztvevők végleges névsorából.
Kapcsolódó cikkünk
Verseny közben felolvadt gyorskorcsolyapálya, rosszul kiszámolt végeredmény és náci sportwashing – a 20-as és 30-as évek téli olimpiáin gyakran történtek mai szemmel abszurd dolgok. A milánói-cortinai játékokra hangolva a régmúlt öt érdekes történetét gyűjtöttük össze.
Az utánozhatatlan Sonja Henie
Az első téli olimpián, az 1924-es chamonix-i játékokon női műkorcsolyában egy mindössze 11 éves norvég lány, Sonja Henie végzett az utolsó, nyolcadik helyen, de stílusával már ekkor lenyűgözött sok jelenlévőt. Haine – jelentős szülői támogatással – mindenét a sportra tette fel és három évvel később már megnyerte első világbajnoki címét úgy, hogy aztán (máig egyedülálló módon) nyert még sorozatban kilencet.
A következő, 1928-as téli olimpián már aranyérmes lett, sikerét pedig 1932-ben és 1936-ban is megismételte.
Igaz, utóbbi aranyát már rendkívül ellentmondásos körülmények között szerezte: a kötelező gyakorlatok után fej fej mellett állt az élen a feltörekvő Cecilia Colledge-dzsel, amitől Henie dührohamot kapott és darabokra tépte az állást mutató papírt, majd egy gyanús sorsolás után a legkedvezőbb pozícióban, utolsóként léphetett jégre, és állítólag messze nem pontozták őt olyan szigorúan, mint fő riválisát.
Henie úttörőnek számított műkorcsolyában, ő mutatott be először ballett-elemeket a produkciójában. Harmadik olimpiai aranyérme után színészi pályára váltott, és Hollywood egyik legjobban fizetett művésznőjévé vált.
A rosszul kiszámolt végeredmény
Az 1924-es chamonix-i játékokon a helyszínen tripla norvég siker született síugrásban. A harmadik helyen egy bizonyos Thorleif Haug végzett, és egészen 1974-ig ő volt elkönyvelve brozérmesként. Ekkor azonban egy sportstatisztikus elképesztő hibára bukkant:
Haug pontszámait rosszul adták össze, 18,000 helyett valójában csak 17,821-gyel zárta a versenyt, ami azt jelentette, hogy a bronzérem jogos tulajdonosa valójában az addig 4. helyezettként jegyzett amerikai Anders Haugen.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megvizsgálta az esetet, és gyorsan el is ismerte a hibát. Haugen 85 évesen megkapta jogos bronzérmét, méghozzá az akkor már rég elhunyt Haug lányától, és további tíz évig élt még a medált birtokolva.
Az 1928-as nagy olvadás
Az 1928-as téli játékokat a svájci St. Moritzban rendezték, és elsősorban a szélsőséges időjárásról maradt emlékezetes.
A február 11-i nyitóünnepséget még hóvihar közepette tartották, majd páratlan felmelegedés következett, száraz és meleg szelek törtek be a régióba és előfordult, hogy 24 fokig is felkúszott a hőmérséklet a játékok során.
A sokkolóan enyhe időjárás természetesen komoly komplikációkat okozott, több versenyt is halasztottak vagy töröltek, a legemlékezetesebb történet pedig a férfiak 10 000 méteres gyorskorcsolyaversenyéhez kapcsolódik. A futamot az amerikai Irving Jaffe vezette a címvédő norvég Bernt Evensent megelőzve, amikor az olvadó jég miatt a norvég játékvezető egyszerűen lefújta a versenyt. Ugyan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság odaítélte az éllovas Jaffének az aranyérmet, de ekkor még nem az övék volt a végső szó, és a Nemzetközi Korcsolyázó-szövetség úgy döntött, senki sem kap érmet. Pedig még maga Evensen is szorgalmazta, hogy Jaffe kapja meg az aranyat…
Csak érdekességképp: Jaffe négy évvel később két elsőséget is szerzett, viszont a nagy gazdasági világválság során komoly krízisbe került és medáljait elzálogosította, hogy legyen pénze enni…
Kapcsolódó cikkünk Budapest/Pozsony |
Szombaton a magyar, kedden a szlovák sportolók is letették az olimpiai esküt az érintett köztársasági elnökök jelenlétében Budapesten és Pozsonyban. Ennek kapcsán összegyűjtöttük a két küldöttséggel kapcsolatos érdekességeket.
Hány magyar sportoló lesz ott Milánóban és Cortinában?
Tizenöt. Pontosabban ennyien szereztek kvótát: négy éve ugyanis reálisan csak 12-en versenyezhettek a 14-ből a koronavírus-járvány miatt. 2022-ben így is maximálisan érvényesült a „Kicsi a bors, de erős” elve: Liu Shaoang győzött a rövid pályás gyorskorcsolyázók 500 méteres távján, ezzel ő lett az első magyar egyéni téli olimpiai bajnok. Emellett harmadik volt 1000 méteren és a vegyesváltóban, és született még egy 4. (Liu Shaoang, 1500 m) és két 6. hely is (a férfiváltó és Liu Shaolin, 1500 m).
Idén is a shorttrackkesekre érdemes figyelni a magyar küldöttségből?
Annyiban mindenképp, hogy ezúttal is ők lesznek a legtöbben, hatan, de Pekinghez képest egyedül Nógrádi Bence őrizte meg a helyét a válogatottban. Éremesélye elsősorban a műkorcsolyázó Maria Pavlova, Aleksei Sviatchenko párosnak lehet, akik friss Eb-bronzérmesként utaznak Olaszországba, valamint a gyorskorcsolyázó Kim Minszeoknak, aki négy éve bronzérmes volt 1500 méteren (még koreai színekben). De az alpesi síző Tóth Zita is meglepetést okozhat, a négy sífutó már kevésbé.
A paralimpián is szurkolhatunk majd magyaroknak?
Ezúttal nem. A téli paralimpiák (14) történetében eddig öt alkalommal szerepelt a játékokon magyar versenyző. Legutóbb Pekingben egyedüliként Dumity Richárd lehetett ott; a paraalpesi síző szabadkártyásként indulhatott el óriás-műlesiklásban (30. hely) és műlesiklásban (16. hely).
Nőtt vagy csökkent a szlovák küldöttség létszáma a pekingi téli olimpiához képest?
50-ről 53-ra emelkedett. Olaszországban 36 férfi és 17 női sportoló képviseli majd a szlovák színeket, közülük 32-en (!) az első ötkarikás szereplésükre készülnek. A tíz sportág közül értelemszerűen a jégkorongozók (25) vannak a legtöbben, az egyéni indulókat nézve a sílövők csoportja a legnépesebb (6), megelőzve a szánkósokat (5) és az alpesi sízőket (4).
Ki a legnagyobb név közülük?
Nehéz a választás. Az NHL-ben már nincsenek olyan nagy sztárjaik, mint az aranygeneráció tagjai voltak, de Juraj Slafkovský vagy Martin Fehérváry eddig kimondottan jó szezont fut. Peking egyetlen szlovák olimpiai bajnoka, Petra Vlhová számára már az is fel fog érni egy győzelemmel, ha másfél éves kihagyása után el tud indulni az olimpián, ami az első versenye lenne a sérülése után. És nem feledkezhetünk el Anastasia Kuzmináról. A 41 éves, háromszoros olimpiai bajnok és háromszoros ezüstérmes biatlonos ugyan már nem tartozik a világ élmezőnyébe, jelenléte, karizmája rengeteget jelenthet az egész küldöttség számára.
Kinek a rekordját állíthatja be az egyik szánkós?
Vlček Erikét. A politikussá, parlamenti képviselővé avanzsált egykori kajakos hat nyári olimpián indult, és ezt a számot fogja elérni Milánóban Jozef Ninis is. A 44 éves szánkós a 2006-os, torinói téli olimpián debütált, és azóta egyetlen játékokról sem hiányzott. Igaz, az eredményessége nem mérhető a négyszeres érmes Vlčekéhez, a legjobbja a szocsi 10. hely volt vegyes váltóban.
Kapcsolódó cikkünk
Majd háromezer tinédzser közreműködésével pénteken kora délután (13.00) a hivatalos megnyitóval ténylegesen is elkezdődik a 24. téli olimpia Pekingben.
Az ünnepélyes megnyitót is rövid(ebb)re zárta a koronavírus-járvány: a Nemzeti Stadionban sorra kerülő százperces műsor így is grandiózusnak ígérkezik. A mintegy háromezer szereplő 95 százalékát tizenévesek teszik ki.
NHL-esek nélkül
A tavalyi, elhalasztott nagy sportesemények után (foci-Eb, nyári olimpia) szinte meglepő, hogy a pekingi téli ötkarikás játékokat az előre eltervezett időpontban lehet megrendezni. Persze, a pandémia árnyéka a kínai fővárosra is rávetül: eleve csak kínai nézőkkel számoltak a szervezők, majd az omikron terjedése miatt január közepén teljesen beszüntették a jegyárusítást, azzal, hogy az egyes versenyhelyszíneken csak meghívott nézők lehetnek jelen, az aktuális (egészségügyi) helyzet alapján.
A szurkolók nélküli világhoz a sportolók már Tokióban is hozzászokhattak tavaly nyáron, ennél jóval hangsúlyosabb probléma, hogy számtalan sportág versenyeibe is beleszólt a vírus. A vezéráldozat a hoki lett. Pedig hosszadalmas tárgyalások után az NHL-nek sikerült megegyeznie a NOB-bal és a nemzetközi szövetséggel a profik szerepléséről, Úgy tűnt, a pjongcsangi kihagyás után visszatérhetnek a legjobbak az olimpiára, de a járvány felerősödése miatt az NHL-t másfél hétre meg kellett szakítani. Az akkor elhalasztott és az azóta is el-elmaradozó meccseket pedig épp a korábban az olimpia idejére tervezett szünetben szeretnék pótolni Gary Bettmanék.
Az így ismét egy szimpla világbajnokság szintjére degradált torna lebonyolítása így is kétséges: buboréklét ide vagy oda, szinte minden válogatottban egyre-másra jönnek elő koronavírusos esetek. A csapatoknak ugyan engedélyezték hat tartalékból álló ún. taxicsapatok felállítását, de a sorjázó meccsek miatt egy-egy halasztás szinte elképzelhetetlen. Precedens már volt hasonló torna lefújására, az U20-as vb-t menet közben kellett lefújni…
Az egyéni sportágak képviselőit is megrostálta a járvány. A legnagyobb hiányzó a női síugró vlágkupa idei éllovasa, a legfőbb aranyesélyes osztrák Marita Kramer, aki a legrosszabbkor lett covidos, szombati versenyéig már nem tud elegendő negatív tesztet produkálni.
De még a 14 tagú magyar küldöttségnek is meggyűlt a baja a fertőzéssel. Liu Shaoang csak késve utazhatott el Pekingbe, a szintén rövid pályás gyorskorcsolyázó Varnyú Alexnek és a sífutó Pónya Sárának továbbra is várnia kell erre.
Liuék és Vlhová
Négy éve Pjongcsangban 19 magyar olimpikon szerepelt a játékokon, ez a szám Pekingben néggyel csökkent. A Magyarország történetének első téli olimpiai aranyérmét szerző rövid pályás gyorskorcsolyázó négyesből Burján Csaba és Knoch Viktor visszavonult, de a Liu testvérek vezette kvartett ezúttal is éremesélyes. Mint ahogy egyéniben is benne van a pakliban egy dobogós helyezés, akár Jászapáti Petrától is.
A rövid pályás gyorskorcsolyázók (7) adják a magyar küldöttség felét. Mellettük két-két alpesi síző és sífutó, egy műkorcsolyapáros és az ország történetének első hódeszkása (a kanadai–magyar Kozuback Kamilla) szerepel Pekingben. A vezetés 10-15 olimpiai pont megszerzésével lenne elégedett (a nem hivatalos versenyben az 1–6. helyezettek kapnak pontokat).
A szlovák küldöttséget jócskán megdobja a hokisok 25-ös kerete, a jégkorongozók kívül még egyszer ennyien képviselik az országot. A biatlonosok alkotják a legnépesebb csapatot (8). A négy éve egy aranyat és két ezüstöt begyűjtő Anasztaszja Kuzmina visszavonulása után nincs esélyük dobogóközeli hely megszerzésére, bár Paulína Fialkovától egy top 10-es helyezés nem elképzelhetetlen, ha minden körülmény összejön.
A szánkósok, a sífutók és az alpesi sízők is öten-öten vannak, de a minőség összehasonlíthatatlan az utóbbiak javára: Petra Vlhová egyértelműen pályafutása csúcsán jár, és minimum műlesiklásban borítékolható az első olimpiai érme megszerzése. A legtöbb jóslatban két-három dobogós hely is szerepel a neve mellett. A férfiaknál Adam Žampától bármi elképzelhető: 2014-ben Szocsiban meglepetésre 5. lett kombinációban, 6. pedig műlesiklásban, míg Pjongcsangban minden számban kicsúszott a top 20-ból.
Rajtuk kívül egy bobozó és egy snowboardos indul még szlovák színekben Pekingben (Pjongcsangban hattal többen, 56-an voltak.)
Eritrea és Haiti
A legnagyobb küldöttséggel a diplomáciai bojkottot hirdető USA érkezik Pekingbe. Kisebb meglepetésre a kínaiak csak negyedikek a sorban, az orosz csapat és a kanadai küldöttség is népesebb. Természetesen a házigazda ország vezetése így is az eddigi legjobb szereplést várja a sportolóitól. A számukra mostanáig csúcsot jelentő Vancouverben öt első, két második, és négy harmadik helyezést értek el.
Visszatérve a jelenhez: érdekesség, hogy a téli sportokban abszolút nagyhatalomnak számító Norvégia csak 14. a sorban 82 sportolóval, megelőzi őket például a 114 (!) tagot számláló cseh küldöttség is. De ott lesz Pekingben Eritrea, Ghána, Haiti, Kelet-Timor és a Virgin-szigetek egy-egy sportolója is.
A kínai főváros különleges elsőséggel büszkélkedhet: az első olyan város lett, amely nyári (2008) és téli olimpiának is otthont adhat. A 2015-ös szavazáson nem sokon múlt a sikere, mindössze 44:40-re győzött a kazah Almatival szemben.
Akkor persze még híre-hamva nem volt a koronavírus-járványnak, amely felülírt minden eredeti rendezői szándékot. A rendkívül szigorú olimpiai buborékba csak négy negatív teszt után léphet be sportoló és edző is, akiket aztán naponta tesztelnek (PCR). Mindenki csak felügyelet alatt mozoghat, külső személyekkel pedig tilos kapcsolatba kerülniük.
Ezeket a szabályokat mindenki elfogadta, a hóhiány miatt azonban többen aggódnak. A múlt héten leesett ugyan az idei első hó Pekignben, de az ötkarikás viadalok helyszínein nagyrészt mesterséges havat fognak használni. Ezt több sportoló is kritizálta, s a balesetektől való félelméről beszélt.
A nagyjából 4 milliárd dolláros költségvetésű olimpia játékok február 20-án zárulnak.
A kanadai uralom vége
Az első olimpiákon Kanada volt a jégkorongtornák egyeduralkodója: 1924-ben például 30:0-ra verte Csehszlovákiát és 33:0-ra Svájcot, a négycsapatos döntős csoportban pedig az USA elleni 6:1 volt a legszorosabb sikere. Az 1928-as tornát szintén hibátlan mérleggel zárta Kanada, és 1932-ben sem forgott veszélyben az elsősége, bár itt már egy alkalommal becsúszott egy döntetlen az Egyesült Államok ellen.
Ezek után ki gondolta volna, hogy 1936-ban, Garmisch-Partenkirchenben trónfosztás következik?
Márpedig ez történt, Nagy-Britannia győzelmét pedig mindmáig az olimpiák történelmének legnagyobb szenzációi között emlegetik. Érdekesség, hogy bár a brit hokisok névsorában csak egyetlen kanadai születésű játékos volt, de kilencen is a tengerentúlon nőttek fel, szóval gyakorlatilag a kanadai nevelés „termékeiˮ voltak, amiért természetesen a kanadaiak tiltakoztak – de hiába. A hokitornát végigkísérte a feszültség és a sportdiplomáciai konfliktusok.
A nácik árnyékában
Az elmúlt években alaposan megismerhettük a sportwashing jelenséget, amikor egy ország vagy egy kormány komoly sportesemények megrendezésével próbálja tisztára mosni rossz hírnevét a világ előtt, vagy elhomályosítani az emberi jogokkal kapcsolatos problémákat.
Az 1936-os garmisch-partenkircheni téli olimpiát a nácik pontosan ilyen célokra használták.
A játékok alatt a rezsim egyértelműen az emberi arcát mutatta a világ felé – holott Hitler kezdetben ódzkodott az olimpiai eszmétől, Göbbels felismerte a lehetőséget, hogy az olimpián keresztül a Harmadik Birodalom békés, modern országként tetszeleghet. Az akkor már Németország-szerte elterjedt zsidóellenes feliratokat például az olimpia idejére eltávolították, a zsidósága miatt elmenekült Rudi Ballt pedig behívták a német hokiválogatottba, aki szerepléséért cserébe a családja biztonságának garantálását kérte – és kapta.
A politikai manipuláció a médiában is megjelent. A német hatóságok elfojtották a kritikusabb hangú beszámolókat, miközben látványos ceremóniákat és újonnan épített sportlétesítményeket mutattak be. Bár a téli játékok propagandahatása elmaradt a berlini nyári olimpia monumentális méreteitől, itt is bizonyítást nyert, hogy a sport könnyen politikai célok szolgálatába állítható.
Nem tetszik az olaszoknak az ICE
Az olasz közéletben és médiában éles vita robbant ki az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatalának (ICE) szerepéről a játékokon. A The Guardian beszámolója szerint az ICE ügynökeit szerepeltetni kívánó amerikai biztonsági terv nagy felháborodást váltott ki Olaszországban, különösen Milánó polgármesterének, Giuseppe Salának a részéről, aki azt mondta, hogy az ICE „olyan milícia, amely öl”, és nem látja őket szívesen a városban vagy a játékokon. Kritikát fogalmaztak meg más olasz politikusok és közéleti szereplők is, akik szerint az ICE egyre inkább megtépázott hírneve és gyakorlata nem illeszkedik az olasz demokratikus értékekhez és biztonsági elvekhez.
Az olasz hatóságok, beleértve a külügy- és belügyminisztériumot, próbálták csillapítani a kedélyeket azzal, hogy rámutattak: az ICE bevetése csak az Egyesült Államok delegációjának diplomáciai és biztonsági támogatására korlátozódik, és nem jár végrehajtási tevékenységgel. Ennek ellenére az ügy elhúzódó közéleti vitát generál Olaszországban, és sokan úgy látják, hogy egy külföldi, ellentmondásos rendvédelmi szervezet részvétele nemkívánatos egy nemzetközi eseményen, amelyet egy szuverén ország rendez.
A problémás prológus tehát megvolt és kíváncsian várjuk, ezek után milyen botrányokat szállítanak majd maguk a játékok.
Kapcsolódó cikkünk
A végső nevezések alapján 13 orosz és hét fehérorosz sportoló indulhat – semleges színekben – a jövő pénteken kezdődő milánói-cortinai téli olimpián.
Négy évvel ezelőtt, Pekingben több mint 200 fős volt az orosz küldöttség – a 2022-es téli játékok négy nappal azelőtt ért véget, hogy Oroszország, Fehéroroszország támogatásával katonai inváziót indított Ukrajna ellen. A lépés nyomán a két ország versenyzőit a legtöbb sportág nemzetközi színteréről kizárták.
Az oroszok és a fehéroroszok Olaszországban nem vehetnek részt a megnyitón és nem használhatják nemzeti jelképeiket, zászlójukat, himnuszukat. A semleges státuszt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság adja ki egyéni sportágakban olyan versenyzőknek, akik bizonyítani tudják, hogy nem támogatják a háborút és nincs kapcsolatuk katonai vagy állami biztonsági szervekkel.
Orosz részről a két műkorcsolyázót, Agyelija Petroszjant és Pjotr Gumennyiket tartják éremesélyesnek.
Négy éve, Pekingben 32 dobogós helyezést, köztük öt elsőt gyűjtöttek az oroszok, akik már akkor is semlegesként indulhattak csak büntetésül az államilag irányított doppingolás miatt.
Debütáló alpesi sízők
A logisztikát 92 küldöttség képviselőivel kell egyeztetniük a szervezőknek, sok esetben egészen kicsi küldöttségekkel: 57 ország tíznél kevesebb sportolóval lesz jelen az olimpián. A téli játékokon egzotikusnak számító régiók több esetben is „cseréltek”: Perut Venezuela és Uruguay váltja, Ghánát Kenya, Dél-Afrika és az abszolút újonc Benin és Bissau-Guinea. (Utóbbi csoportot az Egyesült Arab Emírségek bővíti trióvá, mindhármuk képviseletében alpesi sízők debütálnak).
Sokkal kevesebb semleges
Ami változatlan, hogy továbbra sem lehet majd orosz (és most már fehérorosz) himnuszt hallani a díjátadókon. Igaz, négy éve „csak” azért történhetett mindez, mert az állami szintű doppingolás miatt semleges zászló alatt indulhattak az oroszok, 212-en. Az ország ukrajnai háborúja miatt ezúttal összesen 13 (és 7 fehérorosz) sportoló kapott kivételt, akik bizonyíthatóan nem támogatják az inváziót és nincsenek semmilyen kapcsolatban katonai vagy állami biztonsági szervekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Verseny közben felolvadt gyorskorcsolyapálya, rosszul kiszámolt végeredmény és náci sportwashing – a 20-as és 30-as évek téli olimpiáin gyakran történtek mai szemmel abszurd dolgok. A milánói-cortinai játékokra hangolva a régmúlt öt érdekes történetét gyűjtöttük össze.
Az utánozhatatlan Sonja Henie
Az első téli olimpián, az 1924-es chamonix-i játékokon női műkorcsolyában egy mindössze 11 éves norvég lány, Sonja Henie végzett az utolsó, nyolcadik helyen, de stílusával már ekkor lenyűgözött sok jelenlévőt. Haine – jelentős szülői támogatással – mindenét a sportra tette fel és három évvel később már megnyerte első világbajnoki címét úgy, hogy aztán (máig egyedülálló módon) nyert még sorozatban kilencet.
A következő, 1928-as téli olimpián már aranyérmes lett, sikerét pedig 1932-ben és 1936-ban is megismételte.
Igaz, utóbbi aranyát már rendkívül ellentmondásos körülmények között szerezte: a kötelező gyakorlatok után fej fej mellett állt az élen a feltörekvő Cecilia Colledge-dzsel, amitől Henie dührohamot kapott és darabokra tépte az állást mutató papírt, majd egy gyanús sorsolás után a legkedvezőbb pozícióban, utolsóként léphetett jégre, és állítólag messze nem pontozták őt olyan szigorúan, mint fő riválisát.
Henie úttörőnek számított műkorcsolyában, ő mutatott be először ballett-elemeket a produkciójában. Harmadik olimpiai aranyérme után színészi pályára váltott, és Hollywood egyik legjobban fizetett művésznőjévé vált.
A rosszul kiszámolt végeredmény
Az 1924-es chamonix-i játékokon a helyszínen tripla norvég siker született síugrásban. A harmadik helyen egy bizonyos Thorleif Haug végzett, és egészen 1974-ig ő volt elkönyvelve brozérmesként. Ekkor azonban egy sportstatisztikus elképesztő hibára bukkant:
Haug pontszámait rosszul adták össze, 18,000 helyett valójában csak 17,821-gyel zárta a versenyt, ami azt jelentette, hogy a bronzérem jogos tulajdonosa valójában az addig 4. helyezettként jegyzett amerikai Anders Haugen.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megvizsgálta az esetet, és gyorsan el is ismerte a hibát. Haugen 85 évesen megkapta jogos bronzérmét, méghozzá az akkor már rég elhunyt Haug lányától, és további tíz évig élt még a medált birtokolva.
Az 1928-as nagy olvadás
Az 1928-as téli játékokat a svájci St. Moritzban rendezték, és elsősorban a szélsőséges időjárásról maradt emlékezetes.
A február 11-i nyitóünnepséget még hóvihar közepette tartották, majd páratlan felmelegedés következett, száraz és meleg szelek törtek be a régióba és előfordult, hogy 24 fokig is felkúszott a hőmérséklet a játékok során.
A sokkolóan enyhe időjárás természetesen komoly komplikációkat okozott, több versenyt is halasztottak vagy töröltek, a legemlékezetesebb történet pedig a férfiak 10 000 méteres gyorskorcsolyaversenyéhez kapcsolódik. A futamot az amerikai Irving Jaffe vezette a címvédő norvég Bernt Evensent megelőzve, amikor az olvadó jég miatt a norvég játékvezető egyszerűen lefújta a versenyt. Ugyan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság odaítélte az éllovas Jaffének az aranyérmet, de ekkor még nem az övék volt a végső szó, és a Nemzetközi Korcsolyázó-szövetség úgy döntött, senki sem kap érmet. Pedig még maga Evensen is szorgalmazta, hogy Jaffe kapja meg az aranyat…
Csak érdekességképp: Jaffe négy évvel később két elsőséget is szerzett, viszont a nagy gazdasági világválság során komoly krízisbe került és medáljait elzálogosította, hogy legyen pénze enni…
Kapcsolódó cikkünk Budapest/Pozsony |
Szombaton a magyar, kedden a szlovák sportolók is letették az olimpiai esküt az érintett köztársasági elnökök jelenlétében Budapesten és Pozsonyban. Ennek kapcsán összegyűjtöttük a két küldöttséggel kapcsolatos érdekességeket.
Hány magyar sportoló lesz ott Milánóban és Cortinában?
Tizenöt. Pontosabban ennyien szereztek kvótát: négy éve ugyanis reálisan csak 12-en versenyezhettek a 14-ből a koronavírus-járvány miatt. 2022-ben így is maximálisan érvényesült a „Kicsi a bors, de erős” elve: Liu Shaoang győzött a rövid pályás gyorskorcsolyázók 500 méteres távján, ezzel ő lett az első magyar egyéni téli olimpiai bajnok. Emellett harmadik volt 1000 méteren és a vegyesváltóban, és született még egy 4. (Liu Shaoang, 1500 m) és két 6. hely is (a férfiváltó és Liu Shaolin, 1500 m).
Idén is a shorttrackkesekre érdemes figyelni a magyar küldöttségből?
Annyiban mindenképp, hogy ezúttal is ők lesznek a legtöbben, hatan, de Pekinghez képest egyedül Nógrádi Bence őrizte meg a helyét a válogatottban. Éremesélye elsősorban a műkorcsolyázó Maria Pavlova, Aleksei Sviatchenko párosnak lehet, akik friss Eb-bronzérmesként utaznak Olaszországba, valamint a gyorskorcsolyázó Kim Minszeoknak, aki négy éve bronzérmes volt 1500 méteren (még koreai színekben). De az alpesi síző Tóth Zita is meglepetést okozhat, a négy sífutó már kevésbé.
A paralimpián is szurkolhatunk majd magyaroknak?
Ezúttal nem. A téli paralimpiák (14) történetében eddig öt alkalommal szerepelt a játékokon magyar versenyző. Legutóbb Pekingben egyedüliként Dumity Richárd lehetett ott; a paraalpesi síző szabadkártyásként indulhatott el óriás-műlesiklásban (30. hely) és műlesiklásban (16. hely).
Nőtt vagy csökkent a szlovák küldöttség létszáma a pekingi téli olimpiához képest?
50-ről 53-ra emelkedett. Olaszországban 36 férfi és 17 női sportoló képviseli majd a szlovák színeket, közülük 32-en (!) az első ötkarikás szereplésükre készülnek. A tíz sportág közül értelemszerűen a jégkorongozók (25) vannak a legtöbben, az egyéni indulókat nézve a sílövők csoportja a legnépesebb (6), megelőzve a szánkósokat (5) és az alpesi sízőket (4).
Ki a legnagyobb név közülük?
Nehéz a választás. Az NHL-ben már nincsenek olyan nagy sztárjaik, mint az aranygeneráció tagjai voltak, de Juraj Slafkovský vagy Martin Fehérváry eddig kimondottan jó szezont fut. Peking egyetlen szlovák olimpiai bajnoka, Petra Vlhová számára már az is fel fog érni egy győzelemmel, ha másfél éves kihagyása után el tud indulni az olimpián, ami az első versenye lenne a sérülése után. És nem feledkezhetünk el Anastasia Kuzmináról. A 41 éves, háromszoros olimpiai bajnok és háromszoros ezüstérmes biatlonos ugyan már nem tartozik a világ élmezőnyébe, jelenléte, karizmája rengeteget jelenthet az egész küldöttség számára.
Kinek a rekordját állíthatja be az egyik szánkós?
Vlček Erikét. A politikussá, parlamenti képviselővé avanzsált egykori kajakos hat nyári olimpián indult, és ezt a számot fogja elérni Milánóban Jozef Ninis is. A 44 éves szánkós a 2006-os, torinói téli olimpián debütált, és azóta egyetlen játékokról sem hiányzott. Igaz, az eredményessége nem mérhető a négyszeres érmes Vlčekéhez, a legjobbja a szocsi 10. hely volt vegyes váltóban.
Kapcsolódó cikkünk
Majd háromezer tinédzser közreműködésével pénteken kora délután (13.00) a hivatalos megnyitóval ténylegesen is elkezdődik a 24. téli olimpia Pekingben.
Az ünnepélyes megnyitót is rövid(ebb)re zárta a koronavírus-járvány: a Nemzeti Stadionban sorra kerülő százperces műsor így is grandiózusnak ígérkezik. A mintegy háromezer szereplő 95 százalékát tizenévesek teszik ki.
NHL-esek nélkül
A tavalyi, elhalasztott nagy sportesemények után (foci-Eb, nyári olimpia) szinte meglepő, hogy a pekingi téli ötkarikás játékokat az előre eltervezett időpontban lehet megrendezni. Persze, a pandémia árnyéka a kínai fővárosra is rávetül: eleve csak kínai nézőkkel számoltak a szervezők, majd az omikron terjedése miatt január közepén teljesen beszüntették a jegyárusítást, azzal, hogy az egyes versenyhelyszíneken csak meghívott nézők lehetnek jelen, az aktuális (egészségügyi) helyzet alapján.
A szurkolók nélküli világhoz a sportolók már Tokióban is hozzászokhattak tavaly nyáron, ennél jóval hangsúlyosabb probléma, hogy számtalan sportág versenyeibe is beleszólt a vírus. A vezéráldozat a hoki lett. Pedig hosszadalmas tárgyalások után az NHL-nek sikerült megegyeznie a NOB-bal és a nemzetközi szövetséggel a profik szerepléséről, Úgy tűnt, a pjongcsangi kihagyás után visszatérhetnek a legjobbak az olimpiára, de a járvány felerősödése miatt az NHL-t másfél hétre meg kellett szakítani. Az akkor elhalasztott és az azóta is el-elmaradozó meccseket pedig épp a korábban az olimpia idejére tervezett szünetben szeretnék pótolni Gary Bettmanék.
Az így ismét egy szimpla világbajnokság szintjére degradált torna lebonyolítása így is kétséges: buboréklét ide vagy oda, szinte minden válogatottban egyre-másra jönnek elő koronavírusos esetek. A csapatoknak ugyan engedélyezték hat tartalékból álló ún. taxicsapatok felállítását, de a sorjázó meccsek miatt egy-egy halasztás szinte elképzelhetetlen. Precedens már volt hasonló torna lefújására, az U20-as vb-t menet közben kellett lefújni…
Az egyéni sportágak képviselőit is megrostálta a járvány. A legnagyobb hiányzó a női síugró vlágkupa idei éllovasa, a legfőbb aranyesélyes osztrák Marita Kramer, aki a legrosszabbkor lett covidos, szombati versenyéig már nem tud elegendő negatív tesztet produkálni.
De még a 14 tagú magyar küldöttségnek is meggyűlt a baja a fertőzéssel. Liu Shaoang csak késve utazhatott el Pekingbe, a szintén rövid pályás gyorskorcsolyázó Varnyú Alexnek és a sífutó Pónya Sárának továbbra is várnia kell erre.
Liuék és Vlhová
Négy éve Pjongcsangban 19 magyar olimpikon szerepelt a játékokon, ez a szám Pekingben néggyel csökkent. A Magyarország történetének első téli olimpiai aranyérmét szerző rövid pályás gyorskorcsolyázó négyesből Burján Csaba és Knoch Viktor visszavonult, de a Liu testvérek vezette kvartett ezúttal is éremesélyes. Mint ahogy egyéniben is benne van a pakliban egy dobogós helyezés, akár Jászapáti Petrától is.
A rövid pályás gyorskorcsolyázók (7) adják a magyar küldöttség felét. Mellettük két-két alpesi síző és sífutó, egy műkorcsolyapáros és az ország történetének első hódeszkása (a kanadai–magyar Kozuback Kamilla) szerepel Pekingben. A vezetés 10-15 olimpiai pont megszerzésével lenne elégedett (a nem hivatalos versenyben az 1–6. helyezettek kapnak pontokat).
A szlovák küldöttséget jócskán megdobja a hokisok 25-ös kerete, a jégkorongozók kívül még egyszer ennyien képviselik az országot. A biatlonosok alkotják a legnépesebb csapatot (8). A négy éve egy aranyat és két ezüstöt begyűjtő Anasztaszja Kuzmina visszavonulása után nincs esélyük dobogóközeli hely megszerzésére, bár Paulína Fialkovától egy top 10-es helyezés nem elképzelhetetlen, ha minden körülmény összejön.
A szánkósok, a sífutók és az alpesi sízők is öten-öten vannak, de a minőség összehasonlíthatatlan az utóbbiak javára: Petra Vlhová egyértelműen pályafutása csúcsán jár, és minimum műlesiklásban borítékolható az első olimpiai érme megszerzése. A legtöbb jóslatban két-három dobogós hely is szerepel a neve mellett. A férfiaknál Adam Žampától bármi elképzelhető: 2014-ben Szocsiban meglepetésre 5. lett kombinációban, 6. pedig műlesiklásban, míg Pjongcsangban minden számban kicsúszott a top 20-ból.
Rajtuk kívül egy bobozó és egy snowboardos indul még szlovák színekben Pekingben (Pjongcsangban hattal többen, 56-an voltak.)
Eritrea és Haiti
A legnagyobb küldöttséggel a diplomáciai bojkottot hirdető USA érkezik Pekingbe. Kisebb meglepetésre a kínaiak csak negyedikek a sorban, az orosz csapat és a kanadai küldöttség is népesebb. Természetesen a házigazda ország vezetése így is az eddigi legjobb szereplést várja a sportolóitól. A számukra mostanáig csúcsot jelentő Vancouverben öt első, két második, és négy harmadik helyezést értek el.
Visszatérve a jelenhez: érdekesség, hogy a téli sportokban abszolút nagyhatalomnak számító Norvégia csak 14. a sorban 82 sportolóval, megelőzi őket például a 114 (!) tagot számláló cseh küldöttség is. De ott lesz Pekingben Eritrea, Ghána, Haiti, Kelet-Timor és a Virgin-szigetek egy-egy sportolója is.
A kínai főváros különleges elsőséggel büszkélkedhet: az első olyan város lett, amely nyári (2008) és téli olimpiának is otthont adhat. A 2015-ös szavazáson nem sokon múlt a sikere, mindössze 44:40-re győzött a kazah Almatival szemben.
Akkor persze még híre-hamva nem volt a koronavírus-járványnak, amely felülírt minden eredeti rendezői szándékot. A rendkívül szigorú olimpiai buborékba csak négy negatív teszt után léphet be sportoló és edző is, akiket aztán naponta tesztelnek (PCR). Mindenki csak felügyelet alatt mozoghat, külső személyekkel pedig tilos kapcsolatba kerülniük.
Ezeket a szabályokat mindenki elfogadta, a hóhiány miatt azonban többen aggódnak. A múlt héten leesett ugyan az idei első hó Pekignben, de az ötkarikás viadalok helyszínein nagyrészt mesterséges havat fognak használni. Ezt több sportoló is kritizálta, s a balesetektől való félelméről beszélt.
A nagyjából 4 milliárd dolláros költségvetésű olimpia játékok február 20-án zárulnak.
A kanadai uralom vége
Az első olimpiákon Kanada volt a jégkorongtornák egyeduralkodója: 1924-ben például 30:0-ra verte Csehszlovákiát és 33:0-ra Svájcot, a négycsapatos döntős csoportban pedig az USA elleni 6:1 volt a legszorosabb sikere. Az 1928-as tornát szintén hibátlan mérleggel zárta Kanada, és 1932-ben sem forgott veszélyben az elsősége, bár itt már egy alkalommal becsúszott egy döntetlen az Egyesült Államok ellen.
Ezek után ki gondolta volna, hogy 1936-ban, Garmisch-Partenkirchenben trónfosztás következik?
Márpedig ez történt, Nagy-Britannia győzelmét pedig mindmáig az olimpiák történelmének legnagyobb szenzációi között emlegetik. Érdekesség, hogy bár a brit hokisok névsorában csak egyetlen kanadai születésű játékos volt, de kilencen is a tengerentúlon nőttek fel, szóval gyakorlatilag a kanadai nevelés „termékeiˮ voltak, amiért természetesen a kanadaiak tiltakoztak – de hiába. A hokitornát végigkísérte a feszültség és a sportdiplomáciai konfliktusok.
A nácik árnyékában
Az elmúlt években alaposan megismerhettük a sportwashing jelenséget, amikor egy ország vagy egy kormány komoly sportesemények megrendezésével próbálja tisztára mosni rossz hírnevét a világ előtt, vagy elhomályosítani az emberi jogokkal kapcsolatos problémákat.
Az 1936-os garmisch-partenkircheni téli olimpiát a nácik pontosan ilyen célokra használták.
A játékok alatt a rezsim egyértelműen az emberi arcát mutatta a világ felé – holott Hitler kezdetben ódzkodott az olimpiai eszmétől, Göbbels felismerte a lehetőséget, hogy az olimpián keresztül a Harmadik Birodalom békés, modern országként tetszeleghet. Az akkor már Németország-szerte elterjedt zsidóellenes feliratokat például az olimpia idejére eltávolították, a zsidósága miatt elmenekült Rudi Ballt pedig behívták a német hokiválogatottba, aki szerepléséért cserébe a családja biztonságának garantálását kérte – és kapta.
A politikai manipuláció a médiában is megjelent. A német hatóságok elfojtották a kritikusabb hangú beszámolókat, miközben látványos ceremóniákat és újonnan épített sportlétesítményeket mutattak be. Bár a téli játékok propagandahatása elmaradt a berlini nyári olimpia monumentális méreteitől, itt is bizonyítást nyert, hogy a sport könnyen politikai célok szolgálatába állítható.
Kizárt a pekingi ismétlés
Mindennek fényében az 53 tagú szlovák küldöttség kimondottan népesnek tekinthető, a 19. legnagyobb létszámú. Érdekesség, hogy a két pekingi érem megismétlődése hatalmas meglepetés lenne: a jégkorong-válogatott a négy évvel ezelőtti, bravúros bronzérmét NHL-es játékosok nélküli tornán szerezte, márpedig a tengerentúli hokisok óriási játékerőt képviselnek a sportági nagyhatalmak esetében (Kanada, USA, Finnország, Svédország, Csehország). A műlesiklás olimpiai bajnoka, Petra Vlhová számára pedig az is fel fog érni egy győzelemmel, ha bő kétéves kihagyás után egyáltalán ott lehet a mezőnyben.
Honosított esélyesek
A pekingi „repetázás” a magyar küldöttség esetében még egy plusz csavart kapna: a soha nem látott, rövid pályás gyorskorcsolyás éremhullás (1 arany, 2 bronz) után a siker két letéteményese, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor országot váltott. Milánóban már Kínának nyerhetne olimpiai bajnoki címet Liu Shaoang, a téli játékok történetének első magyar egyéni aranyérmese (testvére pedig annak sem, mivel nem került be a válogatottba).
A legjobb helyezésekre ezúttal főként honosított sportolók pályázhatnak: a Maria Pavlova, Aleksei Sviatchenko műkorcsolyázó-páros és Kim Minszeok gyorskorcsolyázó a legnagyobb nevek a 15 fős küldöttségben.
Kapcsolódó cikkünk Budapest/Pozsony |
Szombaton a magyar, kedden a szlovák sportolók is letették az olimpiai esküt az érintett köztársasági elnökök jelenlétében Budapesten és Pozsonyban. Ennek kapcsán összegyűjtöttük a két küldöttséggel kapcsolatos érdekességeket.
Hány magyar sportoló lesz ott Milánóban és Cortinában?
Tizenöt. Pontosabban ennyien szereztek kvótát: négy éve ugyanis reálisan csak 12-en versenyezhettek a 14-ből a koronavírus-járvány miatt. 2022-ben így is maximálisan érvényesült a „Kicsi a bors, de erős” elve: Liu Shaoang győzött a rövid pályás gyorskorcsolyázók 500 méteres távján, ezzel ő lett az első magyar egyéni téli olimpiai bajnok. Emellett harmadik volt 1000 méteren és a vegyesváltóban, és született még egy 4. (Liu Shaoang, 1500 m) és két 6. hely is (a férfiváltó és Liu Shaolin, 1500 m).
Idén is a shorttrackkesekre érdemes figyelni a magyar küldöttségből?
Annyiban mindenképp, hogy ezúttal is ők lesznek a legtöbben, hatan, de Pekinghez képest egyedül Nógrádi Bence őrizte meg a helyét a válogatottban. Éremesélye elsősorban a műkorcsolyázó Maria Pavlova, Aleksei Sviatchenko párosnak lehet, akik friss Eb-bronzérmesként utaznak Olaszországba, valamint a gyorskorcsolyázó Kim Minszeoknak, aki négy éve bronzérmes volt 1500 méteren (még koreai színekben). De az alpesi síző Tóth Zita is meglepetést okozhat, a négy sífutó már kevésbé.
A paralimpián is szurkolhatunk majd magyaroknak?
Ezúttal nem. A téli paralimpiák (14) történetében eddig öt alkalommal szerepelt a játékokon magyar versenyző. Legutóbb Pekingben egyedüliként Dumity Richárd lehetett ott; a paraalpesi síző szabadkártyásként indulhatott el óriás-műlesiklásban (30. hely) és műlesiklásban (16. hely).
Nőtt vagy csökkent a szlovák küldöttség létszáma a pekingi téli olimpiához képest?
50-ről 53-ra emelkedett. Olaszországban 36 férfi és 17 női sportoló képviseli majd a szlovák színeket, közülük 32-en (!) az első ötkarikás szereplésükre készülnek. A tíz sportág közül értelemszerűen a jégkorongozók (25) vannak a legtöbben, az egyéni indulókat nézve a sílövők csoportja a legnépesebb (6), megelőzve a szánkósokat (5) és az alpesi sízőket (4).
Ki a legnagyobb név közülük?
Nehéz a választás. Az NHL-ben már nincsenek olyan nagy sztárjaik, mint az aranygeneráció tagjai voltak, de Juraj Slafkovský vagy Martin Fehérváry eddig kimondottan jó szezont fut. Peking egyetlen szlovák olimpiai bajnoka, Petra Vlhová számára már az is fel fog érni egy győzelemmel, ha másfél éves kihagyása után el tud indulni az olimpián, ami az első versenye lenne a sérülése után. És nem feledkezhetünk el Anastasia Kuzmináról. A 41 éves, háromszoros olimpiai bajnok és háromszoros ezüstérmes biatlonos ugyan már nem tartozik a világ élmezőnyébe, jelenléte, karizmája rengeteget jelenthet az egész küldöttség számára.
Kinek a rekordját állíthatja be az egyik szánkós?
Vlček Erikét. A politikussá, parlamenti képviselővé avanzsált egykori kajakos hat nyári olimpián indult, és ezt a számot fogja elérni Milánóban Jozef Ninis is. A 44 éves szánkós a 2006-os, torinói téli olimpián debütált, és azóta egyetlen játékokról sem hiányzott. Igaz, az eredményessége nem mérhető a négyszeres érmes Vlčekéhez, a legjobbja a szocsi 10. hely volt vegyes váltóban.
Kapcsolódó cikkünk
Majd háromezer tinédzser közreműködésével pénteken kora délután (13.00) a hivatalos megnyitóval ténylegesen is elkezdődik a 24. téli olimpia Pekingben.
Az ünnepélyes megnyitót is rövid(ebb)re zárta a koronavírus-járvány: a Nemzeti Stadionban sorra kerülő százperces műsor így is grandiózusnak ígérkezik. A mintegy háromezer szereplő 95 százalékát tizenévesek teszik ki.
NHL-esek nélkül
A tavalyi, elhalasztott nagy sportesemények után (foci-Eb, nyári olimpia) szinte meglepő, hogy a pekingi téli ötkarikás játékokat az előre eltervezett időpontban lehet megrendezni. Persze, a pandémia árnyéka a kínai fővárosra is rávetül: eleve csak kínai nézőkkel számoltak a szervezők, majd az omikron terjedése miatt január közepén teljesen beszüntették a jegyárusítást, azzal, hogy az egyes versenyhelyszíneken csak meghívott nézők lehetnek jelen, az aktuális (egészségügyi) helyzet alapján.
A szurkolók nélküli világhoz a sportolók már Tokióban is hozzászokhattak tavaly nyáron, ennél jóval hangsúlyosabb probléma, hogy számtalan sportág versenyeibe is beleszólt a vírus. A vezéráldozat a hoki lett. Pedig hosszadalmas tárgyalások után az NHL-nek sikerült megegyeznie a NOB-bal és a nemzetközi szövetséggel a profik szerepléséről, Úgy tűnt, a pjongcsangi kihagyás után visszatérhetnek a legjobbak az olimpiára, de a járvány felerősödése miatt az NHL-t másfél hétre meg kellett szakítani. Az akkor elhalasztott és az azóta is el-elmaradozó meccseket pedig épp a korábban az olimpia idejére tervezett szünetben szeretnék pótolni Gary Bettmanék.
Az így ismét egy szimpla világbajnokság szintjére degradált torna lebonyolítása így is kétséges: buboréklét ide vagy oda, szinte minden válogatottban egyre-másra jönnek elő koronavírusos esetek. A csapatoknak ugyan engedélyezték hat tartalékból álló ún. taxicsapatok felállítását, de a sorjázó meccsek miatt egy-egy halasztás szinte elképzelhetetlen. Precedens már volt hasonló torna lefújására, az U20-as vb-t menet közben kellett lefújni…
Az egyéni sportágak képviselőit is megrostálta a járvány. A legnagyobb hiányzó a női síugró vlágkupa idei éllovasa, a legfőbb aranyesélyes osztrák Marita Kramer, aki a legrosszabbkor lett covidos, szombati versenyéig már nem tud elegendő negatív tesztet produkálni.
De még a 14 tagú magyar küldöttségnek is meggyűlt a baja a fertőzéssel. Liu Shaoang csak késve utazhatott el Pekingbe, a szintén rövid pályás gyorskorcsolyázó Varnyú Alexnek és a sífutó Pónya Sárának továbbra is várnia kell erre.
Liuék és Vlhová
Négy éve Pjongcsangban 19 magyar olimpikon szerepelt a játékokon, ez a szám Pekingben néggyel csökkent. A Magyarország történetének első téli olimpiai aranyérmét szerző rövid pályás gyorskorcsolyázó négyesből Burján Csaba és Knoch Viktor visszavonult, de a Liu testvérek vezette kvartett ezúttal is éremesélyes. Mint ahogy egyéniben is benne van a pakliban egy dobogós helyezés, akár Jászapáti Petrától is.
A rövid pályás gyorskorcsolyázók (7) adják a magyar küldöttség felét. Mellettük két-két alpesi síző és sífutó, egy műkorcsolyapáros és az ország történetének első hódeszkása (a kanadai–magyar Kozuback Kamilla) szerepel Pekingben. A vezetés 10-15 olimpiai pont megszerzésével lenne elégedett (a nem hivatalos versenyben az 1–6. helyezettek kapnak pontokat).
A szlovák küldöttséget jócskán megdobja a hokisok 25-ös kerete, a jégkorongozók kívül még egyszer ennyien képviselik az országot. A biatlonosok alkotják a legnépesebb csapatot (8). A négy éve egy aranyat és két ezüstöt begyűjtő Anasztaszja Kuzmina visszavonulása után nincs esélyük dobogóközeli hely megszerzésére, bár Paulína Fialkovától egy top 10-es helyezés nem elképzelhetetlen, ha minden körülmény összejön.
A szánkósok, a sífutók és az alpesi sízők is öten-öten vannak, de a minőség összehasonlíthatatlan az utóbbiak javára: Petra Vlhová egyértelműen pályafutása csúcsán jár, és minimum műlesiklásban borítékolható az első olimpiai érme megszerzése. A legtöbb jóslatban két-három dobogós hely is szerepel a neve mellett. A férfiaknál Adam Žampától bármi elképzelhető: 2014-ben Szocsiban meglepetésre 5. lett kombinációban, 6. pedig műlesiklásban, míg Pjongcsangban minden számban kicsúszott a top 20-ból.
Rajtuk kívül egy bobozó és egy snowboardos indul még szlovák színekben Pekingben (Pjongcsangban hattal többen, 56-an voltak.)
Eritrea és Haiti
A legnagyobb küldöttséggel a diplomáciai bojkottot hirdető USA érkezik Pekingbe. Kisebb meglepetésre a kínaiak csak negyedikek a sorban, az orosz csapat és a kanadai küldöttség is népesebb. Természetesen a házigazda ország vezetése így is az eddigi legjobb szereplést várja a sportolóitól. A számukra mostanáig csúcsot jelentő Vancouverben öt első, két második, és négy harmadik helyezést értek el.
Visszatérve a jelenhez: érdekesség, hogy a téli sportokban abszolút nagyhatalomnak számító Norvégia csak 14. a sorban 82 sportolóval, megelőzi őket például a 114 (!) tagot számláló cseh küldöttség is. De ott lesz Pekingben Eritrea, Ghána, Haiti, Kelet-Timor és a Virgin-szigetek egy-egy sportolója is.
A kínai főváros különleges elsőséggel büszkélkedhet: az első olyan város lett, amely nyári (2008) és téli olimpiának is otthont adhat. A 2015-ös szavazáson nem sokon múlt a sikere, mindössze 44:40-re győzött a kazah Almatival szemben.
Akkor persze még híre-hamva nem volt a koronavírus-járványnak, amely felülírt minden eredeti rendezői szándékot. A rendkívül szigorú olimpiai buborékba csak négy negatív teszt után léphet be sportoló és edző is, akiket aztán naponta tesztelnek (PCR). Mindenki csak felügyelet alatt mozoghat, külső személyekkel pedig tilos kapcsolatba kerülniük.
Ezeket a szabályokat mindenki elfogadta, a hóhiány miatt azonban többen aggódnak. A múlt héten leesett ugyan az idei első hó Pekignben, de az ötkarikás viadalok helyszínein nagyrészt mesterséges havat fognak használni. Ezt több sportoló is kritizálta, s a balesetektől való félelméről beszélt.
A nagyjából 4 milliárd dolláros költségvetésű olimpia játékok február 20-án zárulnak.
Rekorddöntésre jelentkezve
S hogy kik lesznek az olimpia abszolút legnagyobb sztárjai? Az egyik vélhetően Johannnes Hösflot Kläbo. A norvég sífutó ötszörös olimpiai bajnokként komoly ugrásra készül az öröranglistán: minden idők legeredményesebb téli olimpikonjává szeretne válni, letaszítva trónról a 8-8 arannyal vezető honfitársait, Marit Björgent, Björn Dählie-t (sífutás) és Ole Einar Björndalent (biatlon). Igen, jól számolnak, ehhez négy milánói elsőség szükségeltetik, de a 29 éves Kläbo hat számából ötben topfavorit, és hogy mást ne mondjunk, tavaly mind a hatban világbajnok lett…
Hasonló előzést mutathat be az alpesí sízők rangsorában Mikaela Shiffrin. A minden idők legtöbb világkupa-győzelmét (108) számláló amerikai meglepő módon még csak két olimpiai bajnoki címnél jár, hiába lett Szocsiban a legfiatalabb műlesiklóbajnok. Négy éve Pekingből ugyanis érem nélkül utazott haza. Tanult is a dologból, hat helyett ezúttal csak három számban (műlesiklás, óriás-műlesiklás, csapatverseny) indul – ami matematikailag épp elég a rekorddöntésre.
A három testvér
A végére pedig jöjjön egy mese a három szlovén testvérről. Peterről, aki négy éve már szerzett egy aranyérmet a síugrók vegyescsapatának versenyében. Az öccs Domenről, aki világrekorderként, a vk toronymagas éllovasaként Milánóban is csúcsra érhet, és a hugica Nikáról, aki világrekorderként, a vk éllovasaként… De ezt már mondtuk. Ha minden a családi tervek szerint alakul, néhány hét múlva ismét nehéz lesz eldönteni, ki mosogasson a vasárnapi ebéd után.
Érdekes
A milánói-cortinai olimpián debütál egy új, 16. sportág. Az angolul ski mountaneering elnevezésű sportágat különféle megnevezéseket kapott az elmúlt években: hívták simán lefordítva síhegymászásnak, de túrasínek, sítriatlonnak és legújabban síalpinizmusnak is. A lényege, hogy a versenyzőknek egy kijelölt ösvényt kell teljesíteniük téli alpesi terepen, amelyekbe hegyek megmászása is beletartozik, akár sílécen, akár síléccel a háton. A sportág nemzetközi szövetsége 2008-ban alakult, az olimpián férfi és női sprintre és a vegyes csapatok versenyére kerül sor.
Minek nevezzelek? Szlovákok, magyarok
Az alpesi sízők mellett további 11 milánói–cortinai aranyérmest is megismerünk a hétvégén. A gyors-korcsolyázók, a sífutók, a női síugrók és a hódeszkások egy-egy döntős számán kívül lezajlik a műkorcsolyázók csapatversenye is.
A szánkósoknál a férfiak futamaira kerül sor. A szlovák Jozef Ninis célja, hogy a pekingi 21. helyét legalább eggyel megjavítsa: így ugyanis az utolsó, 4. futamban is rajthoz állhatna. A szlovák küldöttség 44 éves korelnökének ez lesz a hatodik téli olimpiája, amivel beállítja a kajakos Vlček Erik „nyári” rekordját.
A sílövők a legújabbnak számító vegyes váltóval nyitják az olimpiai versengést. Szlovák részről nem fűznek nagy reményeket a 4×6 km-es számhoz: a férfiak eleve csak két kvótát szereztek, Šimon Adamov és Jakub Borguľa pedig általában a vert mezőnyben szokott célba érni a versenyeken. Lapzártáig az nem dőlt el, a Kuzmina–Bátovská–Remeňová–Kapustová négyesből ki lesz a két női induló.
A magyar küldöttségből elsőként (vasárnap) a sífutó Kónya Ádám és Büki Ádám mutatkozik be a játékokon, síatlonban.
Kapcsolódó cikkünk Budapest/Pozsony |
Szombaton a magyar, kedden a szlovák sportolók is letették az olimpiai esküt az érintett köztársasági elnökök jelenlétében Budapesten és Pozsonyban. Ennek kapcsán összegyűjtöttük a két küldöttséggel kapcsolatos érdekességeket.
Hány magyar sportoló lesz ott Milánóban és Cortinában?
Tizenöt. Pontosabban ennyien szereztek kvótát: négy éve ugyanis reálisan csak 12-en versenyezhettek a 14-ből a koronavírus-járvány miatt. 2022-ben így is maximálisan érvényesült a „Kicsi a bors, de erős” elve: Liu Shaoang győzött a rövid pályás gyorskorcsolyázók 500 méteres távján, ezzel ő lett az első magyar egyéni téli olimpiai bajnok. Emellett harmadik volt 1000 méteren és a vegyesváltóban, és született még egy 4. (Liu Shaoang, 1500 m) és két 6. hely is (a férfiváltó és Liu Shaolin, 1500 m).
Idén is a shorttrackkesekre érdemes figyelni a magyar küldöttségből?
Annyiban mindenképp, hogy ezúttal is ők lesznek a legtöbben, hatan, de Pekinghez képest egyedül Nógrádi Bence őrizte meg a helyét a válogatottban. Éremesélye elsősorban a műkorcsolyázó Maria Pavlova, Aleksei Sviatchenko párosnak lehet, akik friss Eb-bronzérmesként utaznak Olaszországba, valamint a gyorskorcsolyázó Kim Minszeoknak, aki négy éve bronzérmes volt 1500 méteren (még koreai színekben). De az alpesi síző Tóth Zita is meglepetést okozhat, a négy sífutó már kevésbé.
A paralimpián is szurkolhatunk majd magyaroknak?
Ezúttal nem. A téli paralimpiák (14) történetében eddig öt alkalommal szerepelt a játékokon magyar versenyző. Legutóbb Pekingben egyedüliként Dumity Richárd lehetett ott; a paraalpesi síző szabadkártyásként indulhatott el óriás-műlesiklásban (30. hely) és műlesiklásban (16. hely).
Nőtt vagy csökkent a szlovák küldöttség létszáma a pekingi téli olimpiához képest?
50-ről 53-ra emelkedett. Olaszországban 36 férfi és 17 női sportoló képviseli majd a szlovák színeket, közülük 32-en (!) az első ötkarikás szereplésükre készülnek. A tíz sportág közül értelemszerűen a jégkorongozók (25) vannak a legtöbben, az egyéni indulókat nézve a sílövők csoportja a legnépesebb (6), megelőzve a szánkósokat (5) és az alpesi sízőket (4).
Ki a legnagyobb név közülük?
Nehéz a választás. Az NHL-ben már nincsenek olyan nagy sztárjaik, mint az aranygeneráció tagjai voltak, de Juraj Slafkovský vagy Martin Fehérváry eddig kimondottan jó szezont fut. Peking egyetlen szlovák olimpiai bajnoka, Petra Vlhová számára már az is fel fog érni egy győzelemmel, ha másfél éves kihagyása után el tud indulni az olimpián, ami az első versenye lenne a sérülése után. És nem feledkezhetünk el Anastasia Kuzmináról. A 41 éves, háromszoros olimpiai bajnok és háromszoros ezüstérmes biatlonos ugyan már nem tartozik a világ élmezőnyébe, jelenléte, karizmája rengeteget jelenthet az egész küldöttség számára.
Kinek a rekordját állíthatja be az egyik szánkós?
Vlček Erikét. A politikussá, parlamenti képviselővé avanzsált egykori kajakos hat nyári olimpián indult, és ezt a számot fogja elérni Milánóban Jozef Ninis is. A 44 éves szánkós a 2006-os, torinói téli olimpián debütált, és azóta egyetlen játékokról sem hiányzott. Igaz, az eredményessége nem mérhető a négyszeres érmes Vlčekéhez, a legjobbja a szocsi 10. hely volt vegyes váltóban.
Kapcsolódó cikkünk
Majd háromezer tinédzser közreműködésével pénteken kora délután (13.00) a hivatalos megnyitóval ténylegesen is elkezdődik a 24. téli olimpia Pekingben.
Az ünnepélyes megnyitót is rövid(ebb)re zárta a koronavírus-járvány: a Nemzeti Stadionban sorra kerülő százperces műsor így is grandiózusnak ígérkezik. A mintegy háromezer szereplő 95 százalékát tizenévesek teszik ki.
NHL-esek nélkül
A tavalyi, elhalasztott nagy sportesemények után (foci-Eb, nyári olimpia) szinte meglepő, hogy a pekingi téli ötkarikás játékokat az előre eltervezett időpontban lehet megrendezni. Persze, a pandémia árnyéka a kínai fővárosra is rávetül: eleve csak kínai nézőkkel számoltak a szervezők, majd az omikron terjedése miatt január közepén teljesen beszüntették a jegyárusítást, azzal, hogy az egyes versenyhelyszíneken csak meghívott nézők lehetnek jelen, az aktuális (egészségügyi) helyzet alapján.
A szurkolók nélküli világhoz a sportolók már Tokióban is hozzászokhattak tavaly nyáron, ennél jóval hangsúlyosabb probléma, hogy számtalan sportág versenyeibe is beleszólt a vírus. A vezéráldozat a hoki lett. Pedig hosszadalmas tárgyalások után az NHL-nek sikerült megegyeznie a NOB-bal és a nemzetközi szövetséggel a profik szerepléséről, Úgy tűnt, a pjongcsangi kihagyás után visszatérhetnek a legjobbak az olimpiára, de a járvány felerősödése miatt az NHL-t másfél hétre meg kellett szakítani. Az akkor elhalasztott és az azóta is el-elmaradozó meccseket pedig épp a korábban az olimpia idejére tervezett szünetben szeretnék pótolni Gary Bettmanék.
Az így ismét egy szimpla világbajnokság szintjére degradált torna lebonyolítása így is kétséges: buboréklét ide vagy oda, szinte minden válogatottban egyre-másra jönnek elő koronavírusos esetek. A csapatoknak ugyan engedélyezték hat tartalékból álló ún. taxicsapatok felállítását, de a sorjázó meccsek miatt egy-egy halasztás szinte elképzelhetetlen. Precedens már volt hasonló torna lefújására, az U20-as vb-t menet közben kellett lefújni…
Az egyéni sportágak képviselőit is megrostálta a járvány. A legnagyobb hiányzó a női síugró vlágkupa idei éllovasa, a legfőbb aranyesélyes osztrák Marita Kramer, aki a legrosszabbkor lett covidos, szombati versenyéig már nem tud elegendő negatív tesztet produkálni.
De még a 14 tagú magyar küldöttségnek is meggyűlt a baja a fertőzéssel. Liu Shaoang csak késve utazhatott el Pekingbe, a szintén rövid pályás gyorskorcsolyázó Varnyú Alexnek és a sífutó Pónya Sárának továbbra is várnia kell erre.
Liuék és Vlhová
Négy éve Pjongcsangban 19 magyar olimpikon szerepelt a játékokon, ez a szám Pekingben néggyel csökkent. A Magyarország történetének első téli olimpiai aranyérmét szerző rövid pályás gyorskorcsolyázó négyesből Burján Csaba és Knoch Viktor visszavonult, de a Liu testvérek vezette kvartett ezúttal is éremesélyes. Mint ahogy egyéniben is benne van a pakliban egy dobogós helyezés, akár Jászapáti Petrától is.
A rövid pályás gyorskorcsolyázók (7) adják a magyar küldöttség felét. Mellettük két-két alpesi síző és sífutó, egy műkorcsolyapáros és az ország történetének első hódeszkása (a kanadai–magyar Kozuback Kamilla) szerepel Pekingben. A vezetés 10-15 olimpiai pont megszerzésével lenne elégedett (a nem hivatalos versenyben az 1–6. helyezettek kapnak pontokat).
A szlovák küldöttséget jócskán megdobja a hokisok 25-ös kerete, a jégkorongozók kívül még egyszer ennyien képviselik az országot. A biatlonosok alkotják a legnépesebb csapatot (8). A négy éve egy aranyat és két ezüstöt begyűjtő Anasztaszja Kuzmina visszavonulása után nincs esélyük dobogóközeli hely megszerzésére, bár Paulína Fialkovától egy top 10-es helyezés nem elképzelhetetlen, ha minden körülmény összejön.
A szánkósok, a sífutók és az alpesi sízők is öten-öten vannak, de a minőség összehasonlíthatatlan az utóbbiak javára: Petra Vlhová egyértelműen pályafutása csúcsán jár, és minimum műlesiklásban borítékolható az első olimpiai érme megszerzése. A legtöbb jóslatban két-három dobogós hely is szerepel a neve mellett. A férfiaknál Adam Žampától bármi elképzelhető: 2014-ben Szocsiban meglepetésre 5. lett kombinációban, 6. pedig műlesiklásban, míg Pjongcsangban minden számban kicsúszott a top 20-ból.
Rajtuk kívül egy bobozó és egy snowboardos indul még szlovák színekben Pekingben (Pjongcsangban hattal többen, 56-an voltak.)
Eritrea és Haiti
A legnagyobb küldöttséggel a diplomáciai bojkottot hirdető USA érkezik Pekingbe. Kisebb meglepetésre a kínaiak csak negyedikek a sorban, az orosz csapat és a kanadai küldöttség is népesebb. Természetesen a házigazda ország vezetése így is az eddigi legjobb szereplést várja a sportolóitól. A számukra mostanáig csúcsot jelentő Vancouverben öt első, két második, és négy harmadik helyezést értek el.
Visszatérve a jelenhez: érdekesség, hogy a téli sportokban abszolút nagyhatalomnak számító Norvégia csak 14. a sorban 82 sportolóval, megelőzi őket például a 114 (!) tagot számláló cseh küldöttség is. De ott lesz Pekingben Eritrea, Ghána, Haiti, Kelet-Timor és a Virgin-szigetek egy-egy sportolója is.
A kínai főváros különleges elsőséggel büszkélkedhet: az első olyan város lett, amely nyári (2008) és téli olimpiának is otthont adhat. A 2015-ös szavazáson nem sokon múlt a sikere, mindössze 44:40-re győzött a kazah Almatival szemben.
Akkor persze még híre-hamva nem volt a koronavírus-járványnak, amely felülírt minden eredeti rendezői szándékot. A rendkívül szigorú olimpiai buborékba csak négy negatív teszt után léphet be sportoló és edző is, akiket aztán naponta tesztelnek (PCR). Mindenki csak felügyelet alatt mozoghat, külső személyekkel pedig tilos kapcsolatba kerülniük.
Ezeket a szabályokat mindenki elfogadta, a hóhiány miatt azonban többen aggódnak. A múlt héten leesett ugyan az idei első hó Pekignben, de az ötkarikás viadalok helyszínein nagyrészt mesterséges havat fognak használni. Ezt több sportoló is kritizálta, s a balesetektől való félelméről beszélt.
A nagyjából 4 milliárd dolláros költségvetésű olimpia játékok február 20-án zárulnak.
Szombat
11.30: alpesi sí, férfi lesiklás
16.00: gyorskorcsolya, női 3000 m
17.00: szánkó férfiak, 1. és 2. futam (Jozef Ninis)
18.45: síugrás, női normálsánc (Kira Mária Kapustíková)
19.45: műkorcsolya, csapatverseny
Vasárnap
11.30: alpesi sí, női lesiklás (Rebeka Jančová, Katarína Šrobová)
12.30: sífutás, férfi 10+10 km-es tömegrajtos (Büki Ádám, Kónya Ádám, Peter Hinds)
14.05: biatlon, 4×6 km-es vegyes váltó (Szlovákia)
14.30: snowboard, női és férfi párhuzamos óriás-műlesiklás
17.00: szánkó férfiak, 3. és 4. futam (Jozef Ninis)
19.30 műkorcsolya, csapatverseny
Az olimpiáról egész nap élőben közvetít az M4 Sport, az M4 Sport+, az STVR Šport valamint az Eurosport 1 és 2.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
