Totus Tuus, vagyis Teljesen a tiéd címmel nyílt kiállítás tavasszal Szent II. János Pál pápa életművéről és a történelemre gyakorolt hatásáról a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A nagy pápa örökségét 18 teremben, 1800 négyzetméteren mutatják be szakrális, tudományos és művészeti oldalról, több mint 200 eredeti tárggyal és 50 művész alkotásával. Mészáros Ákos ajánlója.
Jól emlékszem, 1978. október 4-én otthon voltam. Ez a nap szerdára esett, amikor nem kellett bemennem a szerkesztőségbe, az akkori munkahelyemre; otthon dolgozhattam a következő heti lapszám oldalain.
Az 1970-es 80-as években rendszeresen hallgattam a külföldi rádióadókat, a Szabad Európát, az Amerika Hangját és esténként kilenc órakor a BBC londoni magyar adását. Muszáj volt, ha tudni akartam, vajon mi történt a nagyvilágban, az akkori „királyi” magyar rádió és televízió ugyanis torzított és leegyszerűsített képet közvetített a hazai lakosság felé. Aznap, tehát 1978. október 4-én is tekergettem az AIWA rádió-magnó készülékemen a gombot, hátha sikerül befognom valamelyik külföldről sugárzott magyar nyelvű adóállomást. Így is történt, bejött a Szabad Európa Rádió hullámzó hangja – állandóan zavarták –, a 49 méteres rövidhullámon. A tudósító, mint kiderült, a Vatikánból jelentkezett, és amint rövidesen megtudtam, I. János Pál pápa temetését közvetítette egyenes adásban a római Szent Péter térről. Végighallgattam a temetési szertartást, s mondhatom, nagy hatással volt rám, még így is, hogy a hazai sajtóban csak legfeljebb a rövid hírek közé eldugva olvashattunk valami keveset a pápáról. I. János Pál, a mosolygó pápa, ahogyan akkoriban nevezték, váratlanul bekövetkezett halála miatt alig több mint egy hónapon át lehetett a Katolikus Egyház vezetője. Nevét elődei, XXIII. János és VI. Pál pápa iránti tisztelete kifejezéseként választotta.
Utóda, II. János Pál pedig szintén elődjére – azaz I. János Pálra – utalva vette fel nevét. Karol Józef Wojtyłát lengyel bíborosként választották meg római pápának egy olyan korban, amikor a hidegháború határozta meg a nemzetközi politikát. Abban az időben ez a pápaválasztás világeseménynek számított. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum most arra vállalkozott, hogy kiállítást rendez a lengyel egyházfőről, aki hosszú utat járt be, hiszen viszonylag fiatalon, ötvennyolc évesen került Szent Péter székébe, és túl a nyolcvanon, 2005-ben, hosszan tartó betegség után fejezte be tevékeny életét. Teljesen a tiéd – Totus tuus – Kiállítás Szent II. János Pál pápa életéről és a történelemre gyakorolt hatásáról – a múzeum ezt a címet adta a tárlatnak, amint azt a bejáratánál látható nagy méretű színes táblán is olvashatjuk.
Két emeleten, hosszú folyosókról nyíló több kisebb-nagyobb teremben nézhetjük meg a kiállítást. Közvetlenül a bejárat előtt az a pápamobil áll, amelyet a pápa 1999-ben használt az amerikai St. Louis-ban. Kissé meglepő, hogy II. János Pál az ellene elkövetett 1981-es merényletet követően is mindig nyitott pápamobillal közlekedett a külföldi látogatásai alkalmával. Hogy miért, arra mintegy válaszképpen későbbi utóda, XVI. Benedek pápa szavait idézhetnénk: „Nem lehet mindig félni.” A legtöbbször ő is ezt a kevésbé biztonságos közlekedési módot választotta.
A kiállítótérbe belépve Szent II. János Pál pápa jelmondatának értelmezését olvashatjuk: „Totus tuus” – „Teljesen a tiéd.” Szűz Mária iránti tiszteletének kifejezése ez, csakúgy, mint az égszínkék alapszín a címerén, melynek jobb sarkában, a kereszt tövében arany M betű látható. Jelmondatát a pápa Montforti Grignion Szent Lajos francia pap, hithirdető Értekezés a Szent Szűz igaz tiszteletéről című művéből merítette: „Teljesen a tied vagyok, és mindenem a tiéd, (…) téged befogadlak mindenbe, add nekem a szívedet, ó Mária!”
Ha a római Szent Péter téren a tömegben állunk, a pápákat legtöbbször a Szent Péter-bazilika erkélyén vagy a pápai lakosztály ablakában láthatjuk. Itt, a kiállításon most szokatlan látószög tárul a szemünk elé: azt láthatjuk, ahogyan ő néz le a térre a szobája ablakából.
A folyosóra kiérve fényképek egy sorozatán keresztül bontakozik ki a látogató előtt a Szűz Mária-tisztelet, amely a magyarokra és a lengyelekre is mindig nagy hatással volt, a pápára pedig különösen.
Az első kisebb teremben a Szentatya gyermekkorát ismerhetjük meg: már a bejáratnál láthatjuk a tizenéves Wojtyłát, ezt a feltűnően értelmes arcú fiatalembert. A későbbi életéről, családi körülményeiről is sokat megtudhatunk a kiállítótérben. Rengeteg fénykép mutatja be a falakon hozzátartozóit és hétköznapjait.
Karol Józef Wojtyła 1920. május 18-án született Wadowicében, ahol életének első tizennyolc évét töltötte. Nagyon vallásos, hazafias hagyományokban gazdag családban nőtt fel. Édesanyja mélyen hívő asszony volt, édesapja pedig szerény, kötelességtudó katona. Fontos szerepet játszott életében Edmund nevű bátyja is, aki orvos volt; skarlát okozta, 1932-ben bekövetkezeett halála mély nyomot hagyott a családon. Néhány évvel korábban, 1929-ben Karol elvesztette az édesanyját is, ami megerősítette apjához fűződő kapcsolatát. Wojtyła a független Lengyelország légkörében nőtt fel, és már középiskolásként kitűnt tehetségével: verseket írt, amatőr színházban játszott, fejlesztette nyelvi készségeit. Szerette a sportot: focizott, úszott, túrázott a hegyekben. Vallásos életének alapjai a plébániatemplomban alakultak ki, ahol megkeresztelkedett, elsőáldozásban és bérmálásban részesült, illetve ministránsként szolgált. 1938-ban Krakkóba ment, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson. A Wadowicéből magával vitt értékek az egész életét meghatározták – tudhatjuk meg a pápa életének korai éveiről.
A kiállított tárgyak között sok érdekességet lelhetünk fel, például Karol Wojtyła téli kirándulások alkalmával viselt öltözetét, fényképezőgépét, az utazások során használt borotválkozó-készletét, teológiai magiszteri diplomájának másolatát.
A nagyszabú tárlat egyik leglátványosabb része az, ahol megnézhetjük Wojtyla atya egykori kedvenc vízi járművét, a „Kamyk” (Kavics) névre keresztelt Pelikan II típusú túrakajakot, annak eredeti tartózsákjait és más egyéb kemping- és túrafelszereléseket. Remek installációt készítettek a rendezők: egy megmaradt kis méretű eredeti fotót nagyítottak fel háttérképnek. Kiállítva láthatjuk még Wojtyła püspök síruháját, sálját, téli sapkáját, sílécét, síbotját és egy külön neki készített sportnapszemüveget is.
Ha továbbmegyünk, drámai hatású fekete-fehér fényképeket nézhetjük meg a Szent II. János Pál pápa ellen 1981-ben elkövetett merényletről. A pápát négy lövedék találta el, és súlyos vérveszteséget szenvedett. A merényletről a Los Angeles Timestól a Népszabadságig szinte valamennyi lap beszámolt; a világsajtó híreiből egy kis áttekintést kapunk a tárlaton. Ezután színes képek következnek, és megtudhatjuk, hogy a merénylő, a török Mehmet Ali Ağca nem tudott elmenekülni a helyszínről, azonnal elfogták. Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, éveket töltött börtönben, majd a pápa kérésére elnöki kegyelmet kapott, és Törökországba deportálták. A merényletet túlélt egyházfő megbocsátott támadójának, meg is látogatta a börtönben. Erről is láthatunk fotókat a kiállításon.
A falakon persze számtalan fényképet nézhetünk meg más témákban is. A Szentatya rengeteget utazott. Megannyi más ország mellett ellátogatott a Szentföldre is, Jeruzsálembe. Több alkalommal találkozott Teréz anyával, egy színes felvételen ezt is láthatjuk. Tegyük hozzá, nagyon sokat köszönhetünk Szent II. János Pál pápának, egyházfői ténykedésének, diplomáciai érzékének, kohéziós erejének. Mindezekkel hozzájárulhatott a Szovjetunió – vagy ahogyan Reagan elnök nevezte –, „a gonosz birodalmának” összeomlásához.
A kiállításon természetesen hangsúlyos szerepet kapnak a Szentatya nálunk tett látogatásai is. 1991-es első magyarországi útja során először Esztergomba utazott, ahol lerótta kegyeletét Mindszenty bíboros sírjánál. Ötnapos itt-tartózkodása alatt Budapesten kívül járt Máriapócson, Debrecenben, Szombathelyen és Pécsett is. 1996-ban pedig egy rövidebb látogatás során Budapest mellett Pannonhalmát és Győrt kereste fel.
A nagyszabású tárlat vége felé egy érdekes installáció kapott helyet: az üres pápai trónuson a szentatya fehér ruhája látható.
„II. János Pál tanítása a világ felé is világos üzenetet hordozott: a szabadság csak akkor marad meg, ha az ember tiszteli az életet, védi a családot, gondoskodik a gyermekekről és a fiatalokról, felemeli a szegényeket és az elnyomottakat. Ez a kiállítás erre az örökségre hívja fel a figyelmünket: arra a közép-európai lelki erőre, amely Mária tiszteletében, a hitben és a szabadság iránti vágyban gyökerezik. És arra a reményre, amelyet egy közülünk való pápa hangja hozott el a világnak” – olvashatjuk a tárlaton Tóth Norbert kurátor gondolatait.
A Teljesen a tiéd – Totus tuus – Kiállítás Szent II. János Pál pápa életéről és a történelemre gyakorolt hatásáról című kiállítás szeptember 27-éig látogatható a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a Fő utca 6. szám alatt.
Szöveg és fotó: Mészáros Ákos
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2026. május 24-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
