Kormány- és miniszterbuktatás: a vita véget ért, szavazás még nem volt Lajos P. János2026. 02. 05., cs – 15:09
18 óra tárgyalást engedélyezett a kormánykoalíció 7 miniszter és a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványok megvitatására. Robert Fico és miniszterei az alkotmányt semmibe véve meg sem jelentek a parlamentben, a miniszterek védelmében mindössze 3 koalíciós képviselő szólalt fel. A szavazás időpontja még kérdéses.
Ma délelőtt 11 óráig bírta a kormánykoalíció az ellenzék bírálatát, ekkor Richard Raši (Hlas) házelnök javaslatára a koalíciós képviselők lezárták a miniszterek és a kormány elleni bizalmatlansági indítványok vitáját. Az ellenzék 7 miniszter, valamit a teljes kormány lemondását is követelte. Kezdeményezték Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, Martina Šimkovičová kulturális miniszter, Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Kamil Šaško egészségügyi miniszter, Jozef Ráž közlekedési miniszter és a Samuel Migaľ befektetési és régiófejlesztési miniszer leváltását.
7 miniszter és a kormány
Az indítványokat fokozatosan, 2024 végén és 2025-ben terjesztették be, amikor éppen valamelyik miniszter vagy a kormány erre indokot szolgáltatott. A koalíció azonban folyamatosan halasztotta ezeknek az indítványoknak a megvitatását. Tegnap este végül megnyitották a vitát, de egyesítették a 8 beadvány megtárgyalását.
A vitában végül összesen 15 képviselő szólalt fel a beadványokat bemutatók mellett, miközben több mint 60-an jelentkeztek be.
A többségük fel sem szólalhatott, mivel ma délelőtt 11 órakor a koalíció lezárta az egyeztetést. A szavazás azonban még nem kezdődhetett el, mert a beadványokat előterjesztő képviselőknek joguk van a záróbeszédre. Juraj Krúpa (SaS) több mint másfél órás beszédet tartott, feltehetően a többi előterjesztő is hasonló beszédre készül. Az még kérdéses, hogy ma sor kerül-e a szavazásra, nem biztos, hogy délután 5-ig az ellenzék befejezi a záróbeszédeket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament megkezdte a vitát az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványokról, amelyek az elmúlt másfél évben gyűltek össze. A legrégebbi indítványt még 2024 decemberében terjesztették be, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter leváltását szerették volna elérni. Az ülés várhatóan csak csütörtök hajnalban ér véget, a miniszterek leváltásának nincs esélye, a kormány és a kormánytagok meg sem jelentek az ülésen. A hlasos miniszterek születésnapot ünnepeltek.
Hét miniszter és egy, a kormány egésze elleni bizalmatlansági indítvány tárgyalását kezdték meg ma este a képviselők. Az ellenzék gyakorlatilag a kormány felét egyenként menesztené, a Fico-kabinetnek a kormányfővel együtt van 17 tagja.
A parlament koalíciós többsége már több mint egy éve görgeti maga előtt a bizalmatlansági indítványokat,
a legrégebbit még 2024 decemberében, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter ellen nyújtotta be a PS, az SaS és a KDH.
Ugyan a bizalmatlansági ülést az indítvány leadásától számított hét napon belül össze kell hívni, a koalíciónak mégis sikerült eddig halasztgatni a kezdeményezések megvitatását. A törvény ugyanis csak azt mondja ki, hogy az ülést össze kell hívni, azt már nem, hogy meg is kell nyitni. Az ülés megnyitásához pedig 76 szavazat kell, amihez az ellenzéknek szüksége van a koalíció támogatására is.
A koalíció most is csak úgy engedte az indítványok vitáját, hogy egy, összevont vita folyik a 8 indítványról. Ezzel korlátozták az ellenzéki képviselők hozzászólási lehetőségét, elfogadhatják ugyanis, hogy 12 órára korlátozzák a vita hosszát. Így az este fél hatkor kezdődött ülés reggel fél hatkor befejeződhet.
A hlasos miniszterek Šutaj Eštok születésnapját ünnepelték
Este tíz előtt fejezték be az ellenzéki képviselők a 7 miniszter és a kormány leváltására beterjesztett indítványokat, üres miniszteri bársonyszékek előtt. A kormány tagjai egy percre sem jelentek meg az ülésteremben, sőt, a hlasos miniszterek Matúš Šutaj Eštok születésnapját ünnepelte a kormányhivatalban.
Erről maga a belügyminiszter tett ki fotót, amelyen a belügyminiszter mellett ott állt Denisa Saková gazdasági, Tomáš Drucker oktatási, Erik Tomáš szociális ügyi és Kamil Šaško egészségügyi miniszter.
A plénumban 67 képviselő jelentkezett be írásban a vitába, egy-két kivétellel csak az ellenzék részéről. A felszólalásokat Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke indította. A kormány és Robert Fico lemondását követelte.
“A miniszterek, a kormány egy évig menekült a kritika elől. Fütyültek a kötelességükre, amit az alkotmány ír elő nekik – felelősséggel tartoznak a törvényhozásnak. Ez már nem vicc”
– mondta a PS elnöke. Šimečka felszólalása és a rá adott reakciók több mint egy órát elvittek, ha így folytatják, és a koalíció nem szavazza meg a vita lerövidítését, akkor pénteken is vitázni fognak.
A kormány leváltásával kezdték
Az ülés a kormány elleni bizalmatlansági indítvány vitájával kezdődött, amelyet egy éve, 2025 januárjában nyújtotta be a PS, az SaS és a KDH. Szerinte a koalíció a legcinikusabb módját választotta az indítványok megvitatásának.
“Azt mondja a koalíció, tessék vitatkozhattok, de vitatkozzatok csak éjszaka”
– kezdte a bizalmatlansági indítvány indoklását František Mikloško. A koalíció ugyanis megszavazta azt is, hogy este 8 után is folytatódhat az ülés. A vitában várhatóan jobbára csak ellenzéki képviselők fognak részt venni.
A belügyminiszter és a kulturális miniszter „bűnlistája” hosszú
Másodikként a Matúš Šutaj Eštok elleni bizalmatlansági indítvány került sorra. Juraj Krúpa (SaS) szerint a belügyminiszternek sikerült szétvernie a rendőrséget. Kiemelte, hogy a szervezett bűnözés elleni harc gyakorlatilag leállt. A korrupció kivizsgálása is visszaesett, erről éppen a szerdai sajtótájékoztatóján beszélt Maroš Žilinka főügyész.
„A lakosság biztonságát a legnagyobb mértékben a belügyminiszter fenyegeti”
– jelentette ki Krúpa.
A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter elleni indítványt Zora Jaurová (PS) indokolta. Az indítványt még egy éve, 2025 februárjában nyújtotta be az ellenzék. Ráadásul ez már a harmadik indítvány volt Šimkovičová ellen, korábban már kétszer megpróbálta őt elmozdítani székéből az ellenzék. Jaurová az elmúlt évben 36 oldalnyi indoklást írt össze a miniszter ellen, de idő hiányában ezt nem tudta felolvasni. Az egyik legnagyobb bűnének a szlovák közmédia elfoglalását tartja.
„A közmédia megbízhatósága egy év alatt 56 százalékról 45 százalékra esett”
– illusztrálta a szlovák tévé és rádió átalakításának “eredményét” Jaurová.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament szerda este egyesített ülésen dönt hét olyan bizalmatlansági indítványról, melyek közül több már évek óta húzódik. De vajon emlékszünk arra, hogy az ellenzék egyáltalán miért kezdeményezte az érintett miniszterek távozását?
A késő délután kezdődő ülésen összesen hét tárcavezető menesztéséről határoznak, miközben egy általános, az egész kormány ellen beadott indítvány is napirendre kerül. A kormánykoalícó korábbi taktikája a végsőkig való halogatás volt – egyszerűen nem voltak hajlandóak kitűzni az indítványokról való szavazás időpontját. Most hirtelen maguk mögött tudnák az összes felgyülemlett problémát. Érdekesség, hogy a bizalmatlansági indítványokról elvben a benyújtásuktól számított hét napon belül kellene szavazni, a kormánykoalíció azonban megkerülte ezt a korlátozást – az üléseket ugyanis rendre döntésképtelenül hívták össze.
A szavazások egy időpontra hozásának van egy praktikus hozadéka is: a koalíciós pártok nem tudják egymást zsarolni a támogatás elmaradásának meglebegtetésével, mivel az összes párt miniszterei érintettek. Tavaly ősszel a Hlas képviselői célozgattak arra, hogy a támogatásuk nem feltétlen – erőteljesen nehezményezték, hogy Robert Fico miniszterelnök villámgyorsan visszahívta a tisztségéből Peter Kmec újjáépítésért felelős kormánybiztost. Azóta a pártnak sikerült lecsillapodnia.
Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter
Kaliňák menesztését tavaly márciusban kezdeményezte a Szlovákia mozgalom, összegyűjtve harminc ellenzéki aláírást. A védelmi miniszter ugyanis „elfelejtette” megemlíteni a vagyonbevallásában, hogy a birtokában van egy drága horvát villa is. Kaliňák előbb tagadta az értesülést, majd taktikát váltott: arra hivatkozott, hogy a családja védelme miatt hanyagolta el az ingatlan feltüntetését. A Szlovákia mozgalom az elmaradt szavazás ellenére is igyekezett minél több politikai tőkét csiholni az ügyből: képviselői videókat készítettek a luxusnyaralóról.
Martina Šimkovičová (független, SNS-jelölt) kulturális miniszter
Šimkovičová egy ismétlő: 2024. októberében egyszer már bizalmat szavazott neki a parlament, de tavaly februárban a PS és az SaS képviselői ismételten beadtak egy javaslatot a visszahívására. „A miniszterasszonynak a szakmaisága, tapasztalata és hitelképessége is hiányzik. A kinevezése mutatja, hogy Robert Fico kormánya a kezdetektől miként nem becsüli a kultúrát és annak szereplőit” – állt az indítvány indoklásában. Az ellenzék kifogásolta, miként viszonyul a minisztérium a műemlékek védelméhez és a kulturális támogatást menedzselő alapokhoz, de a közmédia működésébe zajló beavatkozást és a tárca nem létező kommunikációját is kifogásolták.
Tomáš Taraba (független, SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter
Taraba visszahívása egy időben történt meg a Šimkovičová elleni újabb bizalmatlansági indítvánnyal, tehát 2025 februárja óta húzódik. A lépést a PS kezdeményezte, a legnagyobb ellenzéki párthoz az SaS képviselői valamint a független, valójában Demokratákhoz tartozó Ľubomír Galko kezdeményezte. A miniszternek felrótták a tárca rossz menedzselését, de egy lépését különösen nehezményezték: az Ipoly felső folyásánál található málnapataki szivattyús-tározós erőmű megépítését, amit a tárca villámgyorsan, az érintett községekkel való érdemi kommunikáció nélkül határozott el. Az elmúlt hónapok fejleményei alapján úgy tűnik, hogy Taraba álomprojektje a fenyegetéssel vegyes ígérgetések hatására mégiscsak megvalósul.
Samuel Migaľ (független) régiófejlesztési miniszter
A Hlas engedetlen, mégis miniszterré előléptetett képviselőjének visszahívása „csak” tavaly októbertől húzódik. A beadvány mögött álló Progresszív Szlovákia szerint Migaľ „mindent elrontott, amit csak tudott” a tárcánál. Konkrétabban az uniós alapok gyenge merítését róják fel neki, köztük több uniós pályázat önkényes leállítását az önkormányzatok kárára, emellett a slovensko.sk internetes ügyintéző-felület katasztrofális állapotáért is a minisztert hibáztatják. Bár a kormány vitatja, a Migaľ ügyelete alatt működő uniós forrásmerítés üteme valóban a sereghajtók közé sorolja be Szlovákiát – de nem valószínű, hogy ezért bármelyik politikus is vállalná a felelősséget.
Jozef Ráž (Smer) közlekedési miniszter
Ráž tevékenysége szintén tavaly ősszel került a nyilvánosság látókörébe, mikor rövid időn belül több vasúti baleset és majdnem-ütközés történt a szlovákiai szakaszokon. A miniszter maga is felajánlotta a lemondását Robert Ficónak, de a kormányfő megtartotta tisztségében a tárcavezetőt. Az ellenzék ezzel nem elégedett meg: állítják, hogy Rážt politikai felelősség terheli a vasúti biztonsági korszerűsítések évtizedes elmaradásáért és önerőből kellene lemondania ahelyett, hogy Fico akarata mögé bújik. November végére több ellenzéki frakció közösen gyűjtötte össze a kellő számú aláírást, de azóta sem szavaztak az ügy kapcsán.
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter
Šaško tavaly augusztus óta vár a sorsa eldöntésére – bár valószínűleg nem az ellenzék miatt alszik nyugtalanul. Az egészségügyi miniszter a furcsa körülmények között megszervezett, majd az utolsó pillanatban lemondott mentőtender kapcsán került a reflektorfénybe. A tárca hatáskörében kiírt pályázaton furcsa, egészségügyi szolgáltatásokkal nem foglalkozó vállalatok kaphattak volna lukratív megrendeléseket, ha a kormány az ügy napvilágra kerülése miatt az utolsó (a főügyész szerint az utolsó utáni) pillanatban nem cselekszik. Šaško azóta is a kiírás és a pályázat megszüntetése miatt magyarázkodik, januárban a mentőszolgálati rendszer teljes átalakítását ígérte.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter
A Hlas elnöke rekordernek számít: az ügyében kiírt szavazás ugyanis 2024. decembere óta halasztódik, azaz több, mint egy éve nem döntött az alkalmassága kapcsán a parlament. Šutaj Eštok a rendőrség menedzselésével kapcsolatban váltotta ki az ellenzék kritikáját, mivel a hatásköreit feszegetve rendezte át a hatóságok belső ellenőrzési rendszerét és a személyzeti politikája miatt a rendőrszakszervezetekkel is konfliktusba került. A hatóságok hírneve azóta sem javult, az ellenzék szerint a Hlas politikusának már hónapokkal korábban le kellett volna mondania.
Érdemes megemlíteni, hogy a sok miniszter mellett a kormány elleni bizalmatlansági indítvány is napirendre kerül: ezt szintén több, mint egy éve, 2025. januárjában nyújtotta be három ellenzéki párt, a PS, a KDH, valamint az SaS. A beadvány a kormánykoalíció belső válsága idején született, mikor még úgy tűnt, a három kormánypártnak az egyszerű parlamenti többsége sincs meg a működéshez – Robert Fico miniszterelnök azóta két minisztérium kiosztásával elrendezte a problémát. Az ellenzék a kormánynak a közügyek kezelését rótta fel, a titkosszolgálattal, korrupcióval és kormányzási módszerekkel kapcsolatos problémákat kifogásolta.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán 17 órakor kezd tárgyalni a parlament a miniszterek elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványokról. Ezt a kormánypárti frakciók javasolták, a parlament megszavazta. A hét miniszter, valamint az egész kormány elleni bizalmatlansági indítvány vitáját az ellenzék tiltakozása ellenére összevonták.
Az ellenzék az elmúlt hónapokban Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter, Martina Šimkovičová kulturális miniszter, Tomáš Taraba (mindkettő SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter, Samuel Migaľ (független) beruházási miniszter, Jozef Ráž (Smer-jelölt) közlekedési miniszter, valamint az egész kormány ellen terjesztett be bizalmatlansági indítványt, például a belügyminiszter ellenit még 2024 decemberében.
Az ellenzék kérte, hogy az indítványokat ne vonják össze, Zora Jaurová, a PS képviselője terjesztette elő, hogy minden miniszter ügyét külön vitassák meg, de a többség ezt elutasította.
Szintén bírálta az ellenzék, hogy csak 17 órakor kezdődik az összevont rendkívüli ülés, és nyilván az éjszakába nyúlik. „Minden indítványt összevontak, hogy sokkal kevesebb időnk legyen a kormánykoalíció számtalan csődjéről beszélni. A 17 órai kezdésből pedig világos, hogy éjszakába nyúló ülést akarnak, hogy senki se kövesse, amikor azt soroljuk, mi mindennel vallottak kudarcot” – jelentette ki Zuzana Števulová (PS).
A parlament változtatásokat fogadott el a jelenleg zajló ülésszakkal kapcsolatban is. Keddtől 19 óra helyett 20 óráig tart a napi ülésezés, az ebédszünet most csak egy órás lesz, 13-tól 14 óráig. Pénteken a hagyományos időpontban, 16 órakor zárul az ülés, de nem lesz sem szavazás, sem ebédszünet.
Taraba és a vereknyei veszélyeshulladék-tároló
A Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter leváltására beadott indítványt Tamara Stohlová indokolta. Felsorolta a miniszter legtöbb lépését, amely kifejezetten ártottak a környezetnek. Ilyen például a vereknyei veszélyeshulladék-tároló felszámolásának leállítása, vagy Jolsva környékének légszennyezettségét csökkentő intézkedések leállítása. Kiemelte, hogy a miniszter irányítása alá tartozó intézményekben szinte félévente változnak a vezetők.
„A Murányi Fennsík Nemzeti Parkot már az 5. igazgató vezeti”
– illusztrálta a miniszter által teremtett helyzetet Stohlová. Szemére hányta, hogy lemondott más minisztériumok számára 300 millió euró uniós támogatásról.
Kaliňák horvátországi villája
Robert Kaliňák védelmi miniszter leváltására tett javaslatot Július Jakab (Szlovákia Mozgalom) indokolta. A javaslatot még tavaly márciusban nyújtotta be az ellenzék. Az egyik oka a védelmi miniszter horvátországi villája volt, amit nem tüntetett fel a vagyonbevallásában. Kaliňák azzal indokolta a villa elhalgatását, hogy a családja biztonságát védte
Šaško, és a mentőtender
František Majerský (KDH) Kamil Šaško egészségügyi miniszter leváltásét sürgette. Az ok elsősorban a mentőtender, amely 2 milliárd euróba került volna, de az ellenzék szerint a feltételeket előre kiválasztott pályázók igényeinek megfelelően állították össze. A tendert végül a sajtó és az ellenzék nyomására felfüggesztették, majd megszüntették.
Hat koalíciós képviselő a teremben
Michal Šipoš (Szlovákia Mozgalom) este kilenc után került sorra, külön üdvözölte azt a 6 koalíciós képviselőt, aki jelen volt a plénumban, amikor Jozef Ráž (Smer) közlekedési miniszter leváltására tett javaslatot indokolta. Ő is kifogásolta, hogy egyetlen kormánytag sem ül a plénumban.
„Jozef Rážnak itt kellene ülnie mellettem”
– mondta a képviselő.
Šipoš szerint még holnap is folytatni fogják a vitát, hacsak a koalíciós többség le nem rövidíti az ülés hosszát. A szavazásokat egyelőre csütörtökön 11 órára tervezik. Jozef Ráž közlekedési minisztert elsősorban a vasút rossz állapota miatt bírálta. Mindenkinek javasolta, hogy nézze meg milyen vasúti fejlesztések voltak Lengyelországban. Szerinte a két súlyos vasúti baleset tavaly, Szádalmás és Bazin közelében is emiatt következett be. “Hála isten, hogy senki sem halt meg” – mondta Šipoš. Szerinte ezek a ETCS biztonsági rendszer hiány miatt következhettek be.
A miniszterek inkább szülinapot ünnepeltek
A 15 felszólaló közül 3 volt kormánypárti. Az ellenzék nemcsak azokat az okokat sorolta fel, amelyek a bizalmatlansági indítvány idején fennálltak, hanem az azóta eltelt időszak valamennyi botrányos ügyére kitértek. A legtöbb felszólaló kifogásolta, hogy a kormánytagok – a vonakozó törvény ellenére – nem vettek részt a vitában.
„A miniszterek, a kormány egy évig menekült a kritika elől. Fütyültek a kötelességükre, amit az alkotmány ír elő nekik, pedig felelősséggel tartoznak a törvényhozásnak. Ez már nem vicc”
– kifogásolta a kormánytagok távollétét Michal Šimečka, a PS elnöke.
Ráadásul a miniszterek Matúš Šutaj Eštok születésnapját ünnepelték a kormányhivatalban, amiről a hlasos miniszterek fotót is kitettek a közösségi médiában.
Bartek Mikloškót sértegette
A kormányt mindössze három koalíciós képviselő próbálta megvédeni, az egyik hozzászólása viszont feltehetően többet ártott, mint segített. A hlasos, mindössze 26 éves Michal Bartek a kormány elleni indítványt beterjesztő František Mikloško indoklásához szólt hozzá, pontosabban annak eddigi politikai pályafutását.
„Megvetem mindazt, amit ez az ember a politikában művelt”
– jelentette ki Bartek. „Ön Mečiar bokájáig sem ér, és ezt a kijelentésemet fenntartom” – üzente a Hlas képviselője Mikloškónak. Bartekot nem zavarja az sem, hogy a mečiarizmus máig Szlovákia egyik legsötétebb időszaka.
A rendszerváltás óta parlamenti képviselő Mikloškót több ellenzéki képviselő is megvédte, de saját maga nem vette túl komolyan Bartek megnyilvánulását.
„Nekem már csak 20 évem van hátra a 100-ig, az ilyen dolgok már nem érintenek meg”
– mondta Mikloško a Denník N szerint.
Kapcsolódó cikkünk
Egész éjszaka tárgyalt a parlament a hét miniszter és a kormány elleni bizalmatlansági indítványról. Az ellenzéki képviselők jobbára maguknak beszéltek, a koalíció szándékosan választotta ki az időpontot.
A vita az előzetes várakozásoknak megfelelően egész éjszaka elhúzódott és jelenleg is tart, mivel magát a vitát csak éjjel fél tizenegykor sikerült megnyitni és hatvanheten jelentkeztek be, hogy indokolják, miért kell távoznia a minisztereknek. Az érintett tárcavezetők nem is voltak a helyszínen, mindössze pár kormánypárti képviselő döntött úgy, hogy átvirrasztja az éjszakát a törvényhozásban, de a felszólalók között Ľubica Laššáková (Hlas) és Ján Richter (Smer) is megnyilvánult.
A legtöbb ellenzéki felszólaló kritizálta a kormány eljárását és nehezményezte, hogy sem Robert Fico miniszterelnök, sem más tárcavezetők nem jelentek meg a helyszínen. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter – aki ellen még 2024-ben nyújtottak be bizalmatlansági indítványt – kimondottan provokáló bejegyzést jelentetett meg a Facebookon az ülés idején, a Hlas több tárcavezetőjének társaságában ünnepelték a születésnapját.
Az ülést kilenc órakor biztosan berekesztik, ha addig húzódik, ugyanis akkor több pénzügyminisztériumi javaslatról kellene szavaznia a parlamentnek, már a „nappali” rezsimben.
Ide kattintva elolvashatóak a késő délutáni-esti fejlemények, a meneszteni szándékozott miniszterek hibáiról pedig az alábbi linken tudhatunk meg többet.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament megkezdte a vitát az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványokról, amelyek az elmúlt másfél évben gyűltek össze. A legrégebbi indítványt még 2024 decemberében terjesztették be, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter leváltását szerették volna elérni. Az ülés várhatóan csak csütörtök hajnalban ér véget, a miniszterek leváltásának nincs esélye, a kormány és a kormánytagok meg sem jelentek az ülésen. A hlasos miniszterek születésnapot ünnepeltek.
Hét miniszter és egy, a kormány egésze elleni bizalmatlansági indítvány tárgyalását kezdték meg ma este a képviselők. Az ellenzék gyakorlatilag a kormány felét egyenként menesztené, a Fico-kabinetnek a kormányfővel együtt van 17 tagja.
A parlament koalíciós többsége már több mint egy éve görgeti maga előtt a bizalmatlansági indítványokat,
a legrégebbit még 2024 decemberében, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter ellen nyújtotta be a PS, az SaS és a KDH.
Ugyan a bizalmatlansági ülést az indítvány leadásától számított hét napon belül össze kell hívni, a koalíciónak mégis sikerült eddig halasztgatni a kezdeményezések megvitatását. A törvény ugyanis csak azt mondja ki, hogy az ülést össze kell hívni, azt már nem, hogy meg is kell nyitni. Az ülés megnyitásához pedig 76 szavazat kell, amihez az ellenzéknek szüksége van a koalíció támogatására is.
A koalíció most is csak úgy engedte az indítványok vitáját, hogy egy, összevont vita folyik a 8 indítványról. Ezzel korlátozták az ellenzéki képviselők hozzászólási lehetőségét, elfogadhatják ugyanis, hogy 12 órára korlátozzák a vita hosszát. Így az este fél hatkor kezdődött ülés reggel fél hatkor befejeződhet.
A hlasos miniszterek Šutaj Eštok születésnapját ünnepelték
Este tíz előtt fejezték be az ellenzéki képviselők a 7 miniszter és a kormány leváltására beterjesztett indítványokat, üres miniszteri bársonyszékek előtt. A kormány tagjai egy percre sem jelentek meg az ülésteremben, sőt, a hlasos miniszterek Matúš Šutaj Eštok születésnapját ünnepelte a kormányhivatalban.
Erről maga a belügyminiszter tett ki fotót, amelyen a belügyminiszter mellett ott állt Denisa Saková gazdasági, Tomáš Drucker oktatási, Erik Tomáš szociális ügyi és Kamil Šaško egészségügyi miniszter.
A plénumban 67 képviselő jelentkezett be írásban a vitába, egy-két kivétellel csak az ellenzék részéről. A felszólalásokat Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke indította. A kormány és Robert Fico lemondását követelte.
“A miniszterek, a kormány egy évig menekült a kritika elől. Fütyültek a kötelességükre, amit az alkotmány ír elő nekik – felelősséggel tartoznak a törvényhozásnak. Ez már nem vicc”
– mondta a PS elnöke. Šimečka felszólalása és a rá adott reakciók több mint egy órát elvittek, ha így folytatják, és a koalíció nem szavazza meg a vita lerövidítését, akkor pénteken is vitázni fognak.
A kormány leváltásával kezdték
Az ülés a kormány elleni bizalmatlansági indítvány vitájával kezdődött, amelyet egy éve, 2025 januárjában nyújtotta be a PS, az SaS és a KDH. Szerinte a koalíció a legcinikusabb módját választotta az indítványok megvitatásának.
“Azt mondja a koalíció, tessék vitatkozhattok, de vitatkozzatok csak éjszaka”
– kezdte a bizalmatlansági indítvány indoklását František Mikloško. A koalíció ugyanis megszavazta azt is, hogy este 8 után is folytatódhat az ülés. A vitában várhatóan jobbára csak ellenzéki képviselők fognak részt venni.
A belügyminiszter és a kulturális miniszter „bűnlistája” hosszú
Másodikként a Matúš Šutaj Eštok elleni bizalmatlansági indítvány került sorra. Juraj Krúpa (SaS) szerint a belügyminiszternek sikerült szétvernie a rendőrséget. Kiemelte, hogy a szervezett bűnözés elleni harc gyakorlatilag leállt. A korrupció kivizsgálása is visszaesett, erről éppen a szerdai sajtótájékoztatóján beszélt Maroš Žilinka főügyész.
„A lakosság biztonságát a legnagyobb mértékben a belügyminiszter fenyegeti”
– jelentette ki Krúpa.
A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter elleni indítványt Zora Jaurová (PS) indokolta. Az indítványt még egy éve, 2025 februárjában nyújtotta be az ellenzék. Ráadásul ez már a harmadik indítvány volt Šimkovičová ellen, korábban már kétszer megpróbálta őt elmozdítani székéből az ellenzék. Jaurová az elmúlt évben 36 oldalnyi indoklást írt össze a miniszter ellen, de idő hiányában ezt nem tudta felolvasni. Az egyik legnagyobb bűnének a szlovák közmédia elfoglalását tartja.
„A közmédia megbízhatósága egy év alatt 56 százalékról 45 százalékra esett”
– illusztrálta a szlovák tévé és rádió átalakításának “eredményét” Jaurová.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament szerda este egyesített ülésen dönt hét olyan bizalmatlansági indítványról, melyek közül több már évek óta húzódik. De vajon emlékszünk arra, hogy az ellenzék egyáltalán miért kezdeményezte az érintett miniszterek távozását?
A késő délután kezdődő ülésen összesen hét tárcavezető menesztéséről határoznak, miközben egy általános, az egész kormány ellen beadott indítvány is napirendre kerül. A kormánykoalícó korábbi taktikája a végsőkig való halogatás volt – egyszerűen nem voltak hajlandóak kitűzni az indítványokról való szavazás időpontját. Most hirtelen maguk mögött tudnák az összes felgyülemlett problémát. Érdekesség, hogy a bizalmatlansági indítványokról elvben a benyújtásuktól számított hét napon belül kellene szavazni, a kormánykoalíció azonban megkerülte ezt a korlátozást – az üléseket ugyanis rendre döntésképtelenül hívták össze.
A szavazások egy időpontra hozásának van egy praktikus hozadéka is: a koalíciós pártok nem tudják egymást zsarolni a támogatás elmaradásának meglebegtetésével, mivel az összes párt miniszterei érintettek. Tavaly ősszel a Hlas képviselői célozgattak arra, hogy a támogatásuk nem feltétlen – erőteljesen nehezményezték, hogy Robert Fico miniszterelnök villámgyorsan visszahívta a tisztségéből Peter Kmec újjáépítésért felelős kormánybiztost. Azóta a pártnak sikerült lecsillapodnia.
Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter
Kaliňák menesztését tavaly márciusban kezdeményezte a Szlovákia mozgalom, összegyűjtve harminc ellenzéki aláírást. A védelmi miniszter ugyanis „elfelejtette” megemlíteni a vagyonbevallásában, hogy a birtokában van egy drága horvát villa is. Kaliňák előbb tagadta az értesülést, majd taktikát váltott: arra hivatkozott, hogy a családja védelme miatt hanyagolta el az ingatlan feltüntetését. A Szlovákia mozgalom az elmaradt szavazás ellenére is igyekezett minél több politikai tőkét csiholni az ügyből: képviselői videókat készítettek a luxusnyaralóról.
Martina Šimkovičová (független, SNS-jelölt) kulturális miniszter
Šimkovičová egy ismétlő: 2024. októberében egyszer már bizalmat szavazott neki a parlament, de tavaly februárban a PS és az SaS képviselői ismételten beadtak egy javaslatot a visszahívására. „A miniszterasszonynak a szakmaisága, tapasztalata és hitelképessége is hiányzik. A kinevezése mutatja, hogy Robert Fico kormánya a kezdetektől miként nem becsüli a kultúrát és annak szereplőit” – állt az indítvány indoklásában. Az ellenzék kifogásolta, miként viszonyul a minisztérium a műemlékek védelméhez és a kulturális támogatást menedzselő alapokhoz, de a közmédia működésébe zajló beavatkozást és a tárca nem létező kommunikációját is kifogásolták.
Tomáš Taraba (független, SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter
Taraba visszahívása egy időben történt meg a Šimkovičová elleni újabb bizalmatlansági indítvánnyal, tehát 2025 februárja óta húzódik. A lépést a PS kezdeményezte, a legnagyobb ellenzéki párthoz az SaS képviselői valamint a független, valójában Demokratákhoz tartozó Ľubomír Galko kezdeményezte. A miniszternek felrótták a tárca rossz menedzselését, de egy lépését különösen nehezményezték: az Ipoly felső folyásánál található málnapataki szivattyús-tározós erőmű megépítését, amit a tárca villámgyorsan, az érintett községekkel való érdemi kommunikáció nélkül határozott el. Az elmúlt hónapok fejleményei alapján úgy tűnik, hogy Taraba álomprojektje a fenyegetéssel vegyes ígérgetések hatására mégiscsak megvalósul.
Samuel Migaľ (független) régiófejlesztési miniszter
A Hlas engedetlen, mégis miniszterré előléptetett képviselőjének visszahívása „csak” tavaly októbertől húzódik. A beadvány mögött álló Progresszív Szlovákia szerint Migaľ „mindent elrontott, amit csak tudott” a tárcánál. Konkrétabban az uniós alapok gyenge merítését róják fel neki, köztük több uniós pályázat önkényes leállítását az önkormányzatok kárára, emellett a slovensko.sk internetes ügyintéző-felület katasztrofális állapotáért is a minisztert hibáztatják. Bár a kormány vitatja, a Migaľ ügyelete alatt működő uniós forrásmerítés üteme valóban a sereghajtók közé sorolja be Szlovákiát – de nem valószínű, hogy ezért bármelyik politikus is vállalná a felelősséget.
Jozef Ráž (Smer) közlekedési miniszter
Ráž tevékenysége szintén tavaly ősszel került a nyilvánosság látókörébe, mikor rövid időn belül több vasúti baleset és majdnem-ütközés történt a szlovákiai szakaszokon. A miniszter maga is felajánlotta a lemondását Robert Ficónak, de a kormányfő megtartotta tisztségében a tárcavezetőt. Az ellenzék ezzel nem elégedett meg: állítják, hogy Rážt politikai felelősség terheli a vasúti biztonsági korszerűsítések évtizedes elmaradásáért és önerőből kellene lemondania ahelyett, hogy Fico akarata mögé bújik. November végére több ellenzéki frakció közösen gyűjtötte össze a kellő számú aláírást, de azóta sem szavaztak az ügy kapcsán.
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter
Šaško tavaly augusztus óta vár a sorsa eldöntésére – bár valószínűleg nem az ellenzék miatt alszik nyugtalanul. Az egészségügyi miniszter a furcsa körülmények között megszervezett, majd az utolsó pillanatban lemondott mentőtender kapcsán került a reflektorfénybe. A tárca hatáskörében kiírt pályázaton furcsa, egészségügyi szolgáltatásokkal nem foglalkozó vállalatok kaphattak volna lukratív megrendeléseket, ha a kormány az ügy napvilágra kerülése miatt az utolsó (a főügyész szerint az utolsó utáni) pillanatban nem cselekszik. Šaško azóta is a kiírás és a pályázat megszüntetése miatt magyarázkodik, januárban a mentőszolgálati rendszer teljes átalakítását ígérte.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter
A Hlas elnöke rekordernek számít: az ügyében kiírt szavazás ugyanis 2024. decembere óta halasztódik, azaz több, mint egy éve nem döntött az alkalmassága kapcsán a parlament. Šutaj Eštok a rendőrség menedzselésével kapcsolatban váltotta ki az ellenzék kritikáját, mivel a hatásköreit feszegetve rendezte át a hatóságok belső ellenőrzési rendszerét és a személyzeti politikája miatt a rendőrszakszervezetekkel is konfliktusba került. A hatóságok hírneve azóta sem javult, az ellenzék szerint a Hlas politikusának már hónapokkal korábban le kellett volna mondania.
Érdemes megemlíteni, hogy a sok miniszter mellett a kormány elleni bizalmatlansági indítvány is napirendre kerül: ezt szintén több, mint egy éve, 2025. januárjában nyújtotta be három ellenzéki párt, a PS, a KDH, valamint az SaS. A beadvány a kormánykoalíció belső válsága idején született, mikor még úgy tűnt, a három kormánypártnak az egyszerű parlamenti többsége sincs meg a működéshez – Robert Fico miniszterelnök azóta két minisztérium kiosztásával elrendezte a problémát. Az ellenzék a kormánynak a közügyek kezelését rótta fel, a titkosszolgálattal, korrupcióval és kormányzási módszerekkel kapcsolatos problémákat kifogásolta.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán 17 órakor kezd tárgyalni a parlament a miniszterek elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványokról. Ezt a kormánypárti frakciók javasolták, a parlament megszavazta. A hét miniszter, valamint az egész kormány elleni bizalmatlansági indítvány vitáját az ellenzék tiltakozása ellenére összevonták.
Az ellenzék az elmúlt hónapokban Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter, Martina Šimkovičová kulturális miniszter, Tomáš Taraba (mindkettő SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter, Samuel Migaľ (független) beruházási miniszter, Jozef Ráž (Smer-jelölt) közlekedési miniszter, valamint az egész kormány ellen terjesztett be bizalmatlansági indítványt, például a belügyminiszter ellenit még 2024 decemberében.
Az ellenzék kérte, hogy az indítványokat ne vonják össze, Zora Jaurová, a PS képviselője terjesztette elő, hogy minden miniszter ügyét külön vitassák meg, de a többség ezt elutasította.
Szintén bírálta az ellenzék, hogy csak 17 órakor kezdődik az összevont rendkívüli ülés, és nyilván az éjszakába nyúlik. „Minden indítványt összevontak, hogy sokkal kevesebb időnk legyen a kormánykoalíció számtalan csődjéről beszélni. A 17 órai kezdésből pedig világos, hogy éjszakába nyúló ülést akarnak, hogy senki se kövesse, amikor azt soroljuk, mi mindennel vallottak kudarcot” – jelentette ki Zuzana Števulová (PS).
A parlament változtatásokat fogadott el a jelenleg zajló ülésszakkal kapcsolatban is. Keddtől 19 óra helyett 20 óráig tart a napi ülésezés, az ebédszünet most csak egy órás lesz, 13-tól 14 óráig. Pénteken a hagyományos időpontban, 16 órakor zárul az ülés, de nem lesz sem szavazás, sem ebédszünet.
Taraba és a vereknyei veszélyeshulladék-tároló
A Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter leváltására beadott indítványt Tamara Stohlová indokolta. Felsorolta a miniszter legtöbb lépését, amely kifejezetten ártottak a környezetnek. Ilyen például a vereknyei veszélyeshulladék-tároló felszámolásának leállítása, vagy Jolsva környékének légszennyezettségét csökkentő intézkedések leállítása. Kiemelte, hogy a miniszter irányítása alá tartozó intézményekben szinte félévente változnak a vezetők.
„A Murányi Fennsík Nemzeti Parkot már az 5. igazgató vezeti”
– illusztrálta a miniszter által teremtett helyzetet Stohlová. Szemére hányta, hogy lemondott más minisztériumok számára 300 millió euró uniós támogatásról.
Kaliňák horvátországi villája
Robert Kaliňák védelmi miniszter leváltására tett javaslatot Július Jakab (Szlovákia Mozgalom) indokolta. A javaslatot még tavaly márciusban nyújtotta be az ellenzék. Az egyik oka a védelmi miniszter horvátországi villája volt, amit nem tüntetett fel a vagyonbevallásában. Kaliňák azzal indokolta a villa elhalgatását, hogy a családja biztonságát védte
Šaško, és a mentőtender
František Majerský (KDH) Kamil Šaško egészségügyi miniszter leváltásét sürgette. Az ok elsősorban a mentőtender, amely 2 milliárd euróba került volna, de az ellenzék szerint a feltételeket előre kiválasztott pályázók igényeinek megfelelően állították össze. A tendert végül a sajtó és az ellenzék nyomására felfüggesztették, majd megszüntették.
Hat koalíciós képviselő a teremben
Michal Šipoš (Szlovákia Mozgalom) este kilenc után került sorra, külön üdvözölte azt a 6 koalíciós képviselőt, aki jelen volt a plénumban, amikor Jozef Ráž (Smer) közlekedési miniszter leváltására tett javaslatot indokolta. Ő is kifogásolta, hogy egyetlen kormánytag sem ül a plénumban.
„Jozef Rážnak itt kellene ülnie mellettem”
– mondta a képviselő.
Šipoš szerint még holnap is folytatni fogják a vitát, hacsak a koalíciós többség le nem rövidíti az ülés hosszát. A szavazásokat egyelőre csütörtökön 11 órára tervezik. Jozef Ráž közlekedési minisztert elsősorban a vasút rossz állapota miatt bírálta. Mindenkinek javasolta, hogy nézze meg milyen vasúti fejlesztések voltak Lengyelországban. Szerinte a két súlyos vasúti baleset tavaly, Szádalmás és Bazin közelében is emiatt következett be. “Hála isten, hogy senki sem halt meg” – mondta Šipoš. Szerinte ezek a ETCS biztonsági rendszer hiány miatt következhettek be.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
