Teljes útzárra is számítani kell majd a Vág-híd és az izsai letérő felújításánál Vataščin Péter2026. 02. 02., h – 14:28 Komárom |
Szerencsére azonban csak rövid időre. Míg a kereszteződés átépítése hat hónapig, a Vág-híd felújítása egy évig fog tartani.
Lapunk múlt héten közölte a hírt, hogy a Szlovák Közútkezelő Vállalat (SSC) kezdeményezésére megjelent a két közbeszerzési pályázati felhívás az egymás közelében levő izsai kereszteződés és a Vág-híd felújtására. A két projekt együttes összértéke több mint 5 millió 800 ezer euró. A témában bővebb tájékoztatásért fordultunk az SSC-hez.
Jana Lukáčová szóvivő az Új Szóval közölte, a pontosabb időbeli keretek és a végleges pénzösszeg a közbeszerzéstől függ. Ugyanakkor több részletet megosztott lapunkkal.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Régóta húzódó komáromi közlekedési problémák oldódhatnak meg a közeljövőben. A Szlovák Közútkezelő Vállalat (SSC) mindkét felhívását közzétette a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO). Rövidesen kiderülhet, melyik beruházók vállalják a fejlesztések megvalósítását.
A két fejlesztésről Domin István izsai polgármester számolt be közösségi oldalán. Mint fogalmazott, „több mint egy évtizedes álmunk válik végre valóra“. Az elmúlt években lapunk is gyakran foglalkozott mindkét közúti kérdéssel, amelyek folyamatos problémákat okoznak Komárom keleti részének közlekedése számára.
A Vág-híd
A Vág-híd (ami valójában két építmény, hiszen a város felől van egy „előhíd“ is) rossz állapota évek óta köztudott, lábánál már több miniszter (például Érsek Árpád vagy Jozef Ráž) és illetékes is tartott sajtótájékoztatót az elmúlt esztendőkben – sőt még figyelemfelkeltő tüntetés is zajlott a közelében még 2019-ben. Szerepe kulcsfontosságú, hiszen a Vág és Garam közéről közvetlenül csak ezek a hídon át lehet bejutni Komáromba gépjárművel. A szerkezetet évek óta egy ideiglenes aládúcoló pillér tartja. A felújítására most kiírt közbeszerzési pályázatra január 30-ig várják a cégek jelentkezéseit. A beruházás összértéke 4 214 404 euró.
Az izsai kereszteződés
A hídtól északkeletre, szűk egy kilométerre található a 63-as és 64-es elsőrendű utak kereszteződése, amelyet a népnyelv többek között csak „izsai letérőnek” nevez. Az elmúlt években nemcsak a helyi, de már a megyei önkormányzat is lobbizott egy körforgalom kiépítéséért. Csúcsidőszakban az Izsa felől érkező gépkocsik csak nehézkesen tudnak letérni Komárom irányába, amely esetenként rizikós manőverekben, esetleg súlyos balesetekben végződik. Az átépítésre február 20-ig jelentkezhetnek a cégek. A beruházás összértéke 1 592 885 euró.
Kapcsolódó cikkünk Komárom/Izsa |
Izsa község hivatalos levélben kérte a járási rendőrkapitányságot, hogy különösen a munka- és tanítási napokon tapasztalható reggeli csúcsforgalom idején biztosítsák a rendőri forgalomiránytást a hírhedt kereszteződésben.
Az ún. izsai letérő a 63-as és 64-es elsőrendű főútak kereszteződésénél található, s egyike a Komárom környékét hosszú ideje nyomasztó közlekedési gondoknak. Mind a reggeli, mind a délutáni csúcsforgalom idején hosszú sorokban ragadhatnak be itt főleg a Párkány irányából érkező sofőrök, emellett a helyszínen rendszeresek a közlekedési balesetek is.
Izsa nevében Domin István polgármester fordult a rendőrséghez azzal kéréssel, hogy rendőrök felügyeljék a kereszteződést akkor, amikor ez szükséges, különösen a reggel hét és nyolc óra közti csúcsforgalom idején. Az önkormányzat vezetője személyes közösségi oldalán ezzel kapcsolatben kifejtette, az ügyben polgármesterként eddig már három alkalommal az illetékes minisztérium, kétszer a rendőrség és egy ízben pedig a megye illetékeseinek kérte segítségét. Mostani levelében emlékeztetett, 2019 őszén a rendőrség már egyszer biztosította a rendszeres forgalomirányítást. Azóta azonban egyebek mellett megnőtt a teherforgalom mértéke, s nemrég halálos közúti szerencsétlenségre is sor került. Az útszakaszt napi szinten használó helyi lakosok és sofőrök is jelezték az önkormányzatnál, hogy a helyzet tarthatatlan.
Domin István utalt rá, hogy
komoly közlekedési korlátozásokkal és fennakadásokkal kell majd számolni, ha elkezdődnek a munkálatok.
A fejlesztésekkel kapcsolatban lapunk további kérdésekkel fordul az SSC-hez. Válaszaikról a későbbiekben tájékoztatjuk olvasóinkat.
Izsai kereszteződés felújítása: 180 nap
A 63-as és 64-es elsőrendű utak metszéspontjánál található ún. izsai kereszteződés átépítésének lényege, hogy ott egyszerre biztosítsák a közlekedés folyamatosságát, valamint az áthaladók biztonságát. Az érdeklődő cégek február 20-ig adhatják be pályázataikat.
A munkálatokat három nappal az építkezési terület átvétele után kell elkezdenie a kivitelezőnek. Ezt követően 180 napon belül kell befejezni az építkezést – közölte Lukáčová.
A hidaknál egy évig zajlanak majd a munkák
A Vág-híd valójában két különálló konstrukcióból áll. A város felé eső kisebb híd (nyilvántartási száma: 63-024) 90 méter hosszú. A tulajdonképpeni Vág-híd (nyilvántartási száma: 63-025) csak nem 249 méter hosszúságú. A felújítással mindkét szerkezet teherbírását megerősítik úgy, hogy a konstrukciók elbírják az összes gépjárműtípus által kifejtett terhelést. A közbeszerzési felhívásra január 30-ig lehetett jelentkezni.
Lukáčová szerint az építkezés befejezésének határideje egy év az építkezési terület átvételétől számítva.
Komoly forgalomkorlátozásokra kell majd számítani
Az SSC szóvivője megerősítette: valóban forgalomkorlátozásra lesz szükség az izsai kereszteződés és a hidak felújítása során. Erre a tervek szerint két irányban váltakozva, jelzőlámpák segítségével fog sor kerülni. A teherforgalom számára kerülőutat jelölnek ki, ám ennek útvonalát még nem részletezték. Ugyanakkor az autóbuszok, mentők, hulladékszállító, valamint közútkezelő cégek járműveire ez nem vonatkozik majd.
„Az építkezés során műszaki okok miatt elkerülhetetlen lesz a szükséges (minimális) időre teljesen leállítani a közlekedést, amely így egészében elkerülőúton zajlik majd“
– közölte lapunkkal további részletezés nélkül Jana Lukáčová.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Amíg nincs megfelelő úthálózat Komáromban és környékén, addig ne a Monostori hidat használják a kamionok, hanem kerüljenek Pozsony irányába – hangzik Komárom 2021 óta hangoztatott álláspontja. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a magyar és a szlovák állam is hajlandó lesz lépéseket tenni az ügyben.
Lapunk az elmúlt hetekben – részben olvasóink megkeresésére – több alkalommal foglalkozott az 573-as másodrendű úton kialakult helyzettel. A forgalmi terhelés gyakorlatilag Komáromtól egészen Vágsellyéig megkeseríti az út menti települések életét. Egy-egy községnél pedig halmozódnak a problémák. Ilyen falunak számít Keszegfalva, ahol sok családi ház az úttesthez közel épült meg, így emiatt pár méterre a homlokzatuk előtt hajtanak el a teherkamionok.
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) a múlt héten lapunkkal közölte: a 12 tonnán felüli tehergépjárművek lekanyarodását tiltó táblákat kellene kihelyezni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél. A lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Komárom |
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) lapunkkal közölte: forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén. Ennek meglépése azonban nem az ő hatáskörükbe tartozik.
Március 7-én bővebb cikkben számoltunk be arról a hosszú évek óta húzódó és fokozódó forgalmi terhelésről, amely Keszegfalvára és a tágabb környékére nehezedik. Az illetékes hatóságok tavaly nyár óta intenzívebben foglalkoznak a helyzet megoldásával, azonban még mindig nem derült ki, milyen konkrét intézkedéssel lehetne mérsékelni a kamionforgalmat az 573-as másodrendű úton.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva/Komárom |
Habár 2024-ben elindult a folyamat, még mindig nem születtek olyan korlátozó intézkedések, amelyekkel csökkentenék a Keszegfalvára nehezedő forgalmi terhelést. A sebességkorlátozást elvetette a rendőrség, jelenleg a nyitrai közútkezelő vállalatnak kell kitalálnia a következő lépést.
A február 27-én készült felvételen jól látható, hogy a Komárom részét képező Gadócon a lengyel kamion a megengedett sebességnél gyorsabban, veszélyes manőverrel megelőzi a felvételt készítő sofőr gépkocsiját, majd utána még egy járművet. A „mutatványt” aztán pár perccel később már két kamion ismétli meg a lakott területen kívül, Keszegfalva irányában az 573-as másodrendű úton.
Keszegfalva korábban egy csendes kis falucska volt, ma olyan, mintha egy autópálya haladna át a település főutcáján. Az életminőség jelentősen leromlott, a zaj- és levegőszennyezés elviselhetetlen, az utak, házak folyamatosan rongálódnak
– áll egy Komáromban élő olvasónk levelében. Mint leírta, hétvégenként a nagybátyjához és a kertjükbe járnak ki a faluba. A főutcán lakó rokonaik életminősége szerinte romlott, és még a Kereszt utcában is hallatszik a sok kamion, nem beszélve a rossz levegőről.
Évek óta nincs előrelépés
A községet megnyomorító problémák nem újak, az Új Szó hasábjain az elmúlt években már többször is foglalkoztunk velük. Az önkormányzat és a lakosok már 2019-ben is panaszkodtak a forgalomra, amely folyamatos károkat okoz az útburkolatban is.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A bő 1900 fős Vág menti faluban egyre súlyosabb gondot okoz a már egy hete tartó egyre intenzívebb tranzitforgalom. Ahhoz, hogy legalább enyhüljön a helyzet, meg kell várni a komáromi Vág-híd aládúcolását.
A közösségi médiában nagyon sokan megosztották azt a videót, amelyen látszik, hogy Keszegfalva belterületén több tucat kamionból álló sor várakozik. A dugó oka egy kisebb baleset volt, mely eltorlaszolta a Gúta irányába vezető egyetlen utat.
A Vág-híd miatt kerülnek
A teherforgalom korábban is okozott gondokat a községnek, ám amióta szeptember 20-án lezárták a komáromi Vág-hidat a 15 tonnánál nehezebb járművek előtt, a helyzet már-már elviselhetetlenné vált. A kamionforgalom leghamarabb akkor normalizálódhat, ha befejeződik a komáromi Vág-híd aládúcolása. A Szlovák Közútkezelő Vállalat és a közlekedésügyi minisztérium ezt még idén szeretné elérni, legkésőbb azonban jövő tavasszal kerülne rá sor.
Tengernyi gond
Pataki Dezső (MKP) polgármester lapunknak hosszan sorolta a községet nyomasztó közlekedésügyi problémákat. A falu déli bejáratánál van egy töltésen futó kritikus állapotú, nagyjából 500 méteres útszakasz, ami már alig bírja a terhelést, ezzel sürgősen foglalkozni kell. Keszegfalva fejlesztési tervének egy ideje ugyan része az elkerülőút ötlete, amelyet a nem működő vasútvonal mentén lehetne megépíteni, a megvalósítására azonban még biztosan várni kell egy darabig. Csökkentenék továbbá a lakott területen megengedett sebességet akár 30 km/ órára, emellett pedig egy veszélyes kereszteződés miatt északi irányból már Bálványszakállas elé kihelyeznék a helységnévtáblát, amely elvben lassítaná a forgalmat.
Fokozódhat a forgalom
Fejfájásra adnak okot a faluvezetésnek a szaporodó lakossági panaszok is, a megnövekedett teherforgalom miatt repedeznek a házfalak, és egyelőre nem világos, hogy a károsultak kihez fordulhatnak kártérítésért. Pataki úgy gondolja, az eddigieknél is sűrűbb átmenő forgalmat fog okozni Keszegfalvának az új komáromi Duna-híd, mely 2020 tavaszára készülhet el. Több helyi lakos hasonló véleményen van.
Csilingelő poharak
A 78 éves Vajkai Katalin negyedmagával él közvetlenül a főutca mellett épült házukban, melyen már több száz euróért javították ki a forgalom miatt keletkezett repedéseket. A vitrinekben és szekrényekben levő poharak gyakran megcsörrennek, amikor egy-egy kamion elhalad az utcán. Csak két méter választja el a ház kerítését az úttesttől, utána nem sokkal pedig már a fal következik. „Én attól félek, egyszer bedől egy kamion, a leányomék és az unokám az út melletti szobában alszanak, és ott halunk meg” – panaszkodott Vajkai Katalin. Mint mondja, már a boltba is fél elmenni, nem érzi biztonságban magát a főutcán, mivel a kamionsofőrök „úgy mennek, mint a nem normálisak”. Már előre tart a téltől, amikor az eltakarított hó miatt nem lehet majd látni pontosan az út szélét, s emiatt a teherautók könnyebben lecsúszhatnak az útról.
Cseppben a tenger
A keszegfalviak problémái nyilvánvalóan számos más Vág és Duna menti községben is jelen vannak. A helyzet összetett, hiszen a közlekedési hálózat fejletlensége, elhanyagoltsága, valamint a sokszor indokolatlannak tűnő felújítások és építkezések is bonyolítják azt. Sokan azon a véleményen vannak Komáromban és környékén, hogy az új Duna-híd helyett az elkerülőútra, a kritikus kereszteződések átépítésére és egy észak felé tartó új, lehetőleg gyorsforgalmi út megépítésere kellett volna összpontosítani. A várost észak felől megkerülő út elkészültére a jelenlegi állás szerint nagyjából 10 év múlva lehet számítani, s ez azt jelenti, hogy a közlekedés terén Komárom meglehetősen hosszú évtizednek néz elébe.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A napokban egy jármű szétnyomta a keszegfalvai főút szélének egy részét, valamint az azt övező szalagkorlátot is. A hibás részeket azóta kijavították, de az út töltése mellett élők katasztrofálisnak nevezik a helyzetet.
A községen keresztülhaladó út egyik legkritikusabb része az a mintegy fél kilométeres szakasz, amely Komárom felé, a falu déli végén vezet ki a központból, egy töltésen halad keresztül. Mintegy 20 ház áll a közvetlen közelében. Néhány napja minden bizonnyal egy tehergépjármű szétnyomta az útpadkát és a szalagkorlátot is, de nagyobb baleset nem történt.
„Amikor észrevettük, még aznap reggel jelentettem a járási közútkezelő vállalatnak. Kijöttek, megnézték, beszórták aszfalttal, majd visszaállították a korlátot a helyére”
– tájékoztatta lapunkat Pataki Dezső (MKP) polgármester.
Úgy látja, a falunak egy elkerülőút megépítése, nem pedig a kritikus szakasz kijavítása jelentene enyhülést. Az erre vonatkozó kérvényüket még a tavalyi évben adták át a megyének.
Buzás József 33 éve lakik az út töltése melletti házában, amelytől nem messze történt a legutóbbi incidens. Az elmúlt 10 évben háromszor történt súlyos baleset a hajléka közelében, mindannyiszor tehergépjárművek fordultak le az út tetejéről vagy tépték ki a szalagkorlátot.
„Én itt a töltésen hajtok fel. Ha Komárom felé térek, itt, ahol van az oszlopvas, van egy ugrató. Ha már 40-nel megyek, már üt a teleszkóp. Állítom, nem csak az én autómon…”
– mondta lapunknak az út állapotáról.
Reggel általában 10 percig áll a saját udvarában, amíg fel tud hajtani a töltésen, olyan sűrű a forgalom. Nemrég puszta kíváncsiságból kiállt a kerítéséhez, és egy óra alatt 56 kamiont számolt meg.
Komárom környékén a Vág-hídon bevezetett súlykorlátozás életbe léptetése óta több falura is valósággal rászakadt a tranzitforgalom. Az áldatlan állapotok szinte biztosan nem változnak addig, amíg nem dúcolják alá a hidat, amire a Szlovák Közútkezelő Vállalat ígérete szerint december végéig vagy legkésőbb januárig kell várni. A Gúta–Komárom útszakasz felújítása is tervben van, de még nem világos, hogy mikor fog rá sor kerülni.
A Monostori híd 2020-as átadása után még rosszabb lett a helyzet, hiszen azóta egyértelműen megnövekedett például a lengyel tehergépjárművek száma. 2021-ben a környék polgármesterei aláírásgyűjtést kezdeményeztek a helyzet kezelése céljából, ám ennek végül nem lett foganatja. Noha az útszakasz felújításával javultak a közlekedési viszonyok Komárom és Gúta között, a gépjárművek számát ez értelemszerűen nem csökkentette.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
Dunaszerdahely, Komárom, Gúta, Naszvad és Érsekújvár polgármesterei által kezdeményezett petíciónak további célja, hogy a közlekedési- és építésügyi minisztérium több forrást különítsen el a közúti infrastruktúra fejlesztésére, illetve egy olyan mechanizmus kidolgozását is kérik, amely a fejlesztéseket igazságos, regionális alapon osztaná be.
A petíciós bizottságot alkotó öt városvezető stílusos módon, a folyamatosan intenzív forgalmi terhelés alatt álló gútai városközpontban található körforgalomnál jelentették be az aláírásgyűjtés elindítását. Horváth Árpád (Szövetség), Gúta polgármestere a jelenlevőket házigazdaként üdvözölve elmondta, a petícióval közösen arra szólítják fel a szaktárcát, hogy segítsen a már-már tarthatatlan helyzet megoldásában. Ő és Keszegh Béla (független) komáromi polgármester is emlékeztetett, hogy a gútai városházán október 13-án megtartott munkatalálkozón már szó volt a közlekedési problémák kezeléséről, ennek egyik eredménye a petíció elindítása. Közvetlen kiváltó okként a Negyed és Ifjúságfalva közti, négy életet követelő szeptember 29-i balesetre hivatkoztak.
Keszegh Béla hangsúlyozta, a Monostori híd átadása óta óriási teherforgalom zúdult Komárom térségére. Október 20-án külön levélben szólították meg Andrej Doležalt, amelyben többek között a stratégiai útfejlesztések pontosítását kérték. A polgármesterek és Milan Belica, Nyitra megye elnöke november 23-án találkoznak Pozsonyban a tárcavezetővel, amikor a petíció egyes pontjai képzik a tárgyalási alapot.
Komplex megoldások kellenek
Több polgármester is azzal érvelt, hogy az áldatlan közúti állapotokat nem egy-egy helyi probléma kezelésével, hanem ellenkezőleg, regionális szinten, komplex módon kell megoldani. A félórás sajtótájékoztatón egymás után hangoztak el az egy-egy városra nehezedő forgalmi terhelés helyi példái, Klein Ottokár (független) Érsekújvár, Hájos Zoltán (Szövetség) Dunaszerdahely, Molnár Zoltán (független) pedig Naszvad és környékének problémáit is érintette. Újságírói kérdésre Horváth Árpád elmondta, ugyan az R7-es folytatásának elkezdése még évekig eltarthat, ám
a Komárom és Gúta, majd azt követően a Vágsellye és Gúta közti útszakasz hamarosan kezdődő teljes felújítása már enyhíthet a gondokon, s el tudják képzelni azt is, hogy a Monostori hídon korlátozás alá essen a kamionforgalom.
Hármas cél
„A petíció annak szeretne hangot adni, hogy most már tényleg elég” – fogalmazott Keszegh Béla. Az R7-es gyorsforgalmi út keleti irányú folytatása lenne a legfontosabb cél, mivel ezzel jelentősen tehermentesíteni lehetne a térséget a forgalomtól. Emellett több pénzforrást követelnek az útfejlesztésekre, mert jelenleg csak arra elég az elkülönített összeg, hogy a következő években befejeződjenek a már megkezdett építkezések. A helyzetet tovább rontja, hogy rövidesen elapadnak a felhasználható EU-s pénzforrások is, ám a Helyreállítási Alapból további pénzeket lehetne erre a célra fordítani. Harmadik pontként pedig az útfejlesztések és a források igazságos regionális elosztását kérik a szakminisztériumtól.
Bevonják az önkormányzatokat
Az aláírásokat hagyományos, papír alapú módon fogják gyűjteni legalább 2021 végéig, elektronikus verziót egyelőre nem terveznek. A petíciós ívek felkerülnek az önkormányzatok honlapjaira, innen bárki letöltheti, majd gyűjtheti vele a szignókat. Horváth Árpád előrebocsájtotta, akár mindegyik város főterén lehetnek majd petíciós standok. Jelenleg 50 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy egy-egy felkarolt üggyel a kormány foglalkozni legyen köteles. A gútai polgármester szerint az érintett járások lélekszámát tekintve 2-3 hónap alatt elérhetik ezt a számot. Klein Ottokár elmondta, terveik szerint gyakorlatilag minden területileg érintett önkormányzatot megkeresnek a petícióval.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A helyi lakosok által kezdeményezett petíció címzettje a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal. A 573-as másodosztályú úton áthaladó tranzitforgalom keltette zaj sokszor elviselhetetlen, emellett pedig folyamatos közlekedési veszélyeknek teszi ki a főutcán tartózkodó embereket.
Hosszú ideje problémát jelent a bő 1900 fős Keszegfalván áthaladó tranzitforgalom, amelyről lapunk is többször cikkezett az elmúlt években. A kamionforgalom régóta veszélyes, az úttest kritikus része pedig már 2019-ben sem bírta a nagyméretű gépkocsik súlyát. Az önkormányzatnak úgyszólván folyamatos fejtörést okoz a probléma, amelyet szépen lassan növelt a 2020 őszén átadott Monostori híd.
Helyi lakosok egy csoportja nemrég petíciót kezdeményezett, amelyben hatósági zajszintmérés elvégzését kérik a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivataltól. Leszkó Melinda, a petíciós bizottság elnöke lapunknak elmondta, tudják, hogy a községi hivatal minden lehetőséget megragad arra, hogy a problémákat kezeljék, ill. jelezzék azokat az illetékes hatóságoknak. A lakosok így megnézték, hogy mivel tudnak esetleg ők hozzájárulni a gondok kezeléséhez. Így jutottak egy a közegészségügyi hatóságnak címzett petícióig, mivel ez a szerv illetékes a zajszintmérés elvégzésében.
„Olyan szinten zavaró a forgalom és az általa keltett zaj, hogy az kihatással van a mindennapi életünkre. Nem tudunk létezni a kertjeinkben, a teraszainkon, az ablakainkat csak annyi időre tudjuk nyitva tartani, amíg kiszellőztetünk” – érzékeltette a tranzitforgalom súlyosságát Leszkó Melinda. Emlékeztetett, a főutcán egyes házak csupán néhány méterre vannak az úttesttől. A szintén az 573-as úton található templomba egyes hívők kerülőúton járnak, s az alapiskolás diákoknak is fokozott figyelemmel kell közlekedniük, akár az iskolába, akár csak a buszmegállókba igyekeznek. Sokaknak már az is kockázatot jelent, ha szabályosan át szeretnének kelni az úttesten, s ugyancsak gondot okozhat a mellékutcákból vagy a saját udvarokból való kihajtás. Sok sofőr szemmel láthatóan nem tartja be a sebességkorlátozásokat sem. A legrosszabb szerencsére eddig még nem történt meg, de volt már példa arra, hogy egy-egy embert leszorítottak az útról a nyergesvontatók.
A petíciós íveket csak a keszegfalvi lakosok írhatják alá még április 15-ig, vagyis holnapig az élelmiszerboltokban, ill. a helyi vendéglőkben és cukrászdában. Leszkó Melinda elmondta, sokan önkéntesen kértek íveket, majd azokkal járták a házakat. A tapasztalat szerint messze nem csak a főutcán élők írtak alá, ugyanis az egész falu életét megkeseríti a brutális forgalom.
A zajszint magas – a megoldás még várat magára
Tavaly a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal (Regionálny úrad verejného zdravotníctva Komárno, RÚVZ) végzett zajszintmérést, s kiderült, a határértékeket meghaladó terhelést kell elviselnie a községnek. A felméréssel kapcsolatban tájékoztatásért fordultunk hozzájuk, ill. az 573-as másodrendű út kezeléséért felelős Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalathoz (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR).
Denisa Masárová a közegészségügyi hivatal igazgatója emlékeztetett, 2024. július 17-én Keszegfalván találkoztak a RSÚC-NR, a megyei és a járási hivatalok, ill. a keszegfalvi önkormányzat képviselői. Ennek eredményeként augusztus végére megszületett egy állásfoglalás, melynek nyomán a közútkezelő úgy látta: a legjobb az volna, ha zóna alapú 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be azokon az útszakaszon, amelyeken a forgalmi zaj túllépte a megengedett határértékeket.
A járási hivatal ezt követően október elején a közegészségügyi hivatallal közölte:
a rendőrség nem ért egyet a sebességkorlátozás bevezetésével. Azzal érveltek, hogy emiatt torlódások alakulnának ki a község területén.
A közútkezelő – amelynek a törvényből adódóan biztosítania kell, hogy a lakosság ne legyen kitéve a határértékeken felüli forgalmi zajnak – azóta nem hozta nyilvánosságra, milyen újabb intézkedésekkel kívánják megoldani a problémát.
Masárová az Új Szóval azt közölte: 2025-ben is folytatni fogják a megoldások keresését. A folyamat azonban szerinte „összetett és hosszútávú” lesz, ha nem épülnek meg a szükséges elkerülőutak vagy nem történnek meg a zajcsökkentő intézkedések. A fő oknak a Monostori híd átadása óta megnövekedett nemzetközi közúti teherforgalmat látja.
Tudomásunk szerint február végén a RSÚC-NR részéről egy bizottság megvizsgálta a kérdéses útszakaszt, ám konkrét intézkedési javasatokat még nem fogamaztak meg. Ahogyan ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kap lapunk Matúš Starovič igazgatótól, arról azonnal tájékoztatni fogjuk az olvasóinkat.
Krónikus probléma
Megkeresésünkre Peter Medovič, a RSÚC-NR jogásza megerősítette: eredeti szándékuk szerint 30 km/h-s sebességkorlátozást akartak bevezetni a község belterületén, ám azt a komáromi rendőrség közlekedési felügyelősége ezt nem engedélyezte.
Hozzátette: a Monostori hídnak köszönhetően nemcsak a II/573-as, hanem a Komáromi járás egészében nőtt a forgalmi terhelés.
Ám ami a teherforgalmat illeti, a 12 tonnán felüli kamionok csak akkor használhatják a másod- és harmadrendű utakat, ha azok mentén található a szállítmányok ki- vagy bepakolásának helyszíne. Ugyancsak feltételnek számít, hogy ezen utak környékén ne legyen elsőrendű út, ill. hogy ha más útvonalak használata túlságosan hosszúra nyújtaná a szállítást.
Lekanyarodást tiltó és súlykorlátozó táblák kellenének
Medovič szerint Vágsellyétől kezdődően Érsekújváron át egészen Ógyalláig az első- és másodrendű utak összes kereszteződésénél állandó jelzőtáblák állnak, amelyek tiltják a lekanyarodást a 12 tonnán felüli tehergépjárműveknek. Kivételt csak a célforgalom jelent. Komárom városa ugyanilyen táblákat helyezett 7,5 tonnás súlykorlátozás jelzése mellett.
A nyitrai közútkezelő ezért úgy gondolja, hogy hasonló korlátozást kéne bevezetni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél – ám ez kívül esik a hatáskörükön. Ezt a lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
A végleges megoldást pedig a megfelelő közúti infrastruktúra jelentené. Utóbbit nem fejtették ki bővebben, de a RSÚC-NR itt feltehetően (és többek között) az elkerülő és gyorsforgalmi utak megépítésére gondolt.
A témában állásfoglalást kértünk Komárom városától, valamint az SSC-től is. A válaszaikról külön tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
Az Új Szó mindkét felet megszólította, azonban az SSC hosszú napok után sem válaszolt a kérdéseinkre. Ugyanakkor Keszegh Béla (független) komáromi polgármester megkeresésünkre készségesen elmondta: a város számára csupán „kozmetikai megoldás“ volna, hogy „egy táblát itt, egy másikat pedig amott“ állítanak fel. A probléma és a törekvés nem új: a város már 2021-ben és azóta is a korlátozásért lobbizik.
Keszegh hangsúlyozta:
a megoldást a Monostori hídon zajló kamionforgalom jelentős korlátozásában látják, ám ennek meglépése nem megy egyik napról a másikra. Hozzátette, hogy ez természetesen nem érintené a célforgalmat, amelybe azonban nyilvánvalóan nem tartoznak a régión áthaladó lengyel kamionok. Azokat arra kényszerítenék, hogy Pozsony irányába kerülve ingázzanak.
Hogy mindezt elérjék, ahhoz a szlovák és a magyar államnak kell meghoznia a döntést. Jelenleg szervezés alatt áll Jozef Ráž közlekedési miniszter komáromi látogatása, amely során helyben is megvitatnák ezt a kérdést a tárcavezetővel. Keszegh ezenkívül már Budapestnek is jelezte a forgalomkorlátozás igényét.
A polgármester arról is beszélt, hogy mindaddig kitartanak az elképzelésük mellett, amíg a szlovák állam nem vállalja megfelelő úthálózat kiépítését egészen Nyitráig (beleértve a komáromi elkerülőutat), hiszen az utak mindaddig nem képesek befogadni a teherforgalmat.
Az SSC igyekszik – a Pozsonyi úton viszont nem lesz változás
A szóvivőt megkérdeztük arról is, hogy a folyamatos ígéretek ellenére miért húzódott hosszú évekig a két beruházás. Válaszként közölte: az SSC jelenlegi vezetése mindent megtett azért, hogy „ezt az adósságot Komárommal szemben mihamarabb »törlessze«“
Végül kíváncsiak voltunk arra is, hogy Komárom nyugati „bejáratánál” tervez-e valamilyen forgalomkorlátozó intézkedéseket az SSC a 63-as elsőrendű úton. Mint köztudott (a Monostori-híd forgalmi rendjének szabályzása mellett) az önkormányzatok szerint így lehetne elejét venni annak, hogy a megyei fenntartású 573-as másodrendű utat túlterheljék a külföldi tehergépjárművek a Keszegfalva-Gúta-Vágsellye vonalon. Korábban az SSC nem válaszolt az ezzel kapcsolatos megkereséseinkre, s a szóvivő most is csak annyit közölt:
jelenleg nem terveznek változtatásokat az I/63-as út ezen szakaszán.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
