Grönlandon egy erős nép száll szembe Trumppal Károly Zsolt2026. 02. 01., v – 17:57 Koppenhága/Nuuk |
A Der Nordschleswiger német nyelvű dán lap koppenhágai tudósítója, Walter Turnowsky gondolatban Grönlandon járt, amelyet hét éven át volt alkalma megismerni, emellett kapcsolatban maradt barátaival is. A következő beszámoló a szerző(k) nézeteit tükrözi, és nem jelenti a Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Európai Szövetsége (MIDAS) vagy az Eurac Research álláspontját.
Szerda délután van, január 14-e – alig egy órával azelőtt, hogy a grönlandi kormány külügyekért felelős tagja, Vivian Motzfeldt, valamint Dánia külügyminisztere, Lars Løkke Rasmussen találkoznának amerikai partnerükkel, Marco Rubióval és J. D. Vance alelnökkel.
„Jelenleg nagy a bizonytalanság Nuukban”
– írja nekem egy Messenger-üzenetben közeli barátom, Akitsinnguaq Olsen. Sokan nehezen tudnak a munkájukra vagy akár a mindennapi feladatokra koncentrálni. Akitsinnguaq tolmácsként dolgozik a grönlandi parlamentben, munka közben igyekszik félretenni a nyugtalanságát. De elég jól ismerem ahhoz, hogy tudjam: a felszín alatt benne is forrnak az érzelmek – a látszólagos nyugalma kemény önfegyelem eredménye.
„A boltokban, az utcán és a buszmegállókban az emberek a félelmeikről beszélnek. Nehéz, félelemmel teli hangulat ül az egész városon.”
Trump viselkedésetolakodó
Több mint egy éve a Kalaallit Nunaatban – a grönlandiak földjén – élők embertelen nyomást kénytelenek elviselni Washington felől. Újra és újra higgadtan és megfontoltan, ugyanakkor határozottan reagáltak Donald Trump közeledéseire. Most abban reménykednek, hogy Dánia, Németország, Európa és a szerintük még józan világ többi része egyértelműbben kiáll mellettük.
A helyiek az amerikai elnök viselkedését tolakodónak érzik. Ezt erősíti meg Naja Lyberth pszichológus is egy Facebook-bejegyzésben, Trump viselkedését egy szexuális támadásra készülő személy magatartásához hasonlítja. Nem véletlen, hogy ezt a hasonlatot használja.
Lyberth sok olyan embert kezelt, akik szexuális erőszak hosszú távú következményeitől szenvednek. Tudja, milyen erőt képesek kifejleszteni az emberek a traumák feldolgozása során. Ezért meg van győződve arról, hogy a Trump-adminisztráció súlyosan alábecsüli a grönlandi nép ellenálló képességét.
Tiltakozások Trump ellen
Jens Frederik Nielsen miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Grönland népe nem megvásárolható:
„Grönland nem akar az Egyesült Államok tulajdona lenni. Grönland nem akar az Egyesült Államok irányítása alá kerülni. Grönland nem akar az Egyesült Államok része lenni.”
Tavaly március 15-én Nuukban és más városokban az emberek utcára vonultak, hogy tiltakozzanak Trump tervei ellen. Büszkén vitték kezükben a grönlandi zászlót. Ezek voltak a valaha látott legnagyobb tüntetések Grönlandon, s további megmozdulásokat terveznek.
Régi traumák törnek felszínre
A reakciók azért is ilyen erősek, mert a grönlandiak tudják, mit jelent idegen uralom alatt élni. A gyarmati időszak traumái ma is mélyen élnek az emberekben. Dánia nem volt az a „jó” gyarmattartó hatalom, aminek gyakran látni szeretné magát. Erről Naja Lyberth is tud beszélni.
„Sok részletre már nem emlékszem. De az eszközökre igen”
– mondja egy 2017-es dokumentumfilmben. 14 éves korában spirált helyeztek fel neki – az ő és szülei beleegyezése nélkül. 1966 és 1975 között a dán egészségügyi rendszer mintegy 4500 nőnek helyezett fel méhen belüli fogamzásgátló eszközt – legtöbbször beleegyezés nélkül. Ez a termékeny korú lányok és nők felét jelentette. Sehol a világon nem esett olyan drasztikusan a születési ráta ebben az időszakban, mint Grönlandon.
Egy olyan helyzet, mint a mostani, újratraumatizálást válthat ki. Valószínűleg mi is szélsőséges félelmeket élnénk át, ha azt tapasztalnánk, amit most a helyiek. Ez segít megérteni azokat az erős reakciókat Nuukban, amelyeket Akitsinnguaq leír. Abban reménykednek, hogy Grönland a jövőben határozottabb szerepet tölthet be. Ugyanakkor tudja, hogy neki és honfitársainak addig kell elviselniük a nyomást, amíg Trump az Egyesült Államok elnöke marad. Ezért arra szólítja fel a demokratikus államokat, hogy tartsanak össze, mert ez nem csak Grönlandról szól.
„Nem lehetünk meg egymás nélkül, amíg egy látszólag jéghideg, narcisztikus és hatalommániás ember az Egyesült Államok elnöke”
– véli. Mint már oly sokszor, most is csak egyet tudok érteni jó barátommal.
Miért fontos a meghallgatás?
A Dánia és Grönland közötti növekvő feszültségek mozgásteret adtak az amerikai elnöknek. Dániának a megbékélésre kellene törekednie. Trump egy dologban igazán jó: tudja, hogyan kell rátapintani a nyílt sebekre. Dánia és Grönland kapcsolatában nincs hiány ilyen nyílt sebekből. Ez is oka volt annak, hogy tavaly megújította kívánságát Grönland megszerzésére – egy kívánságot, amelyet most még nagyobb vehemenciával ismétel meg. Célja a megosztás.
Van azonban hatékony ellenszer az ilyen próbálkozásokkal szemben. Dániának valódi erőfeszítéseket kell tennie néhány ilyen seb begyógyítására. Ennek központi eleme, hogy végre elengedje azt az elképzelést, miszerint Dánia „jó” gyarmattartó hatalom volt Grönlandon. Egyszerűen fogalmazva:
Dánia gyarmattartó hatalom volt, és ekként visszaéléseket követett el a grönlandi nép ellen. Ezt a döntéshozóknak és a szélesebb társadalomnak egyaránt el kell ismernie. Csak ezután válhat lehetővé a megbékélés.
Vonakodó bűnbeismerések
Kétségtelen, hogy az elmúlt években történtek kezdeményezések. Mette Frederiksen dán miniszterelnök (szociáldemokraták) például bocsánatot kért a fogamzásgátló spirálok kényszerű felhelyezéséért, és azóta kártérítést is ígért az érintett nőknek. Az ilyen lépések azonban szinte mindig túl későn és gyakran nyomás hatására történnek. Addigra már 143 nő perelte be a dán államot kártérítésért. Aki meghallgatta az érintett nők vallomásait, tudhatta, milyen igazságtalanságot követett el velük szemben Dánia. De éppen itt rejlik a probléma: újra és újra elmarad a meghallgatás. A grönlandi kényszer-spirálbeültetések botránya ebből a szempontból nem egyedi eset.
Közösen járni a függetlenség útját
A figyelmes meghallgatás a független Grönland kérdésében is kifizetődő. A grönlandiak számára ez nem Dániától való elfordulást jelent. Elsősorban arról a vágyról szól, hogy a saját házuk urai legyenek. Ezt a kívánságot nagy többségük osztja. Ha mi, dániai polgárok ezt végre tényként elfogadjuk, a vita is kevésbé lesz feszült. Grönland aligha válik egyik napról a másikra független állammá. A dán fél részéről ezért konstruktív hozzáállás lenne azt mondani:
járjuk végig együtt ezt az utat, és teremtsük meg az alapokat ahhoz, hogy Grönland saját lábára állhasson. Ebbe természetesen beletartozik annak megvitatása is, hogyan lehet megteremteni a szükséges biztonsági garanciákat, hogy egy független Kalaallit Nunaat ne őrlődjön fel a nagyhatalmak között.
Nem vagyok annyira naiv, hogy azt higgyem, mindez nagy hatással lenne a Fehér Ház zaklató természetű vezetőjére. De csökkentené a megosztásra irányuló lehetőségeit.
(Walter Turnowsky)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
