A Kassai Magyar Tavaszi Építészeti Napok 2026 megnyitó rendezvényére január 28-án, szerdán került sor a kassai Építész Klub rendezésében a MaJel Rovás Központ FiguratiF Galériájában. Egy magyar építészeti dinasztiát, a Vadásztársaságot mutatja be a kiállítás, melyet Pásztor Péter egyetemi tanár nyitotta meg, kurátora Dénes Eszter volt.
Ahogy természetesen kiderült, nem vadászatról szólt a tárlat, hanem az építészetről.
Miután Kovács Ágnes programigazgató köszöntötte a vendégeket és jelenlevőket, Vándor Béla gordonkán saját alkotását mutatta be. Megérdemelt tapsot aratott érte.
Pásztor Péter megnyitóját tartja (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ezután Pásztoré volt a szó. Először Vadász Bence akadémikusnak, a Vadász család építészága vezető személyiségének köszönte meg lelkes hozzáállását, mely lehetővé tette a kassai kiállítás létrejöttét. Erre számított is, mert Bencét és feleségét, Ágit rögtön megkedvelte vidámságuk és mosolygós mivoltuk miatt, s a szívébe zárta őket. „Főleg akkor, amikor kiderül róla, hogy milyen sokoldalú művészlélek lakozik benne.” Mert Bence nemcsak építész, de költő is, aki humorosan versel és elsősorban gyermekeknek szánt könyvecskéit „építi” meg. Ez visszahat építészetére is.
Ez a Vadásztársaság nem a vad elejtésére fókuszál, hanem az emberek hajléka, otthona, munkahelye megteremtésére „vadászik”.
A Vadász család tagjainak munkásságát ma a pénzemberek világában megvédeni nem egyszerű. Ez teljes bedobást igényel. Ennek az az érdekessége, hogy ebben a családban ezt a szakmát már a negyedik generáció űzi, nem akármilyen szinten. Az építészdinasztiáknak az a buktatója, hogy az idősebb nemzedék számára óriási testi-lelki erőbedobást igénylő munkája mellett már nem marad ereje, hogy irányítsa a fiatal családtagokat is. A pozitív példa nem biztos, hogy elegendő.
Vadász Bence beszél (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Az eredeti budapesti kiállítás sokkal bővebb volt, de itt a helyszűke diktált. Ebből is azért érezni lehet majd, hogy ennek az építészdinasztiának a gyökerei rendkívül erősek. Bence nagyapja és apja, Vadász Mihály (1900-1967) és György. A nagyapa egész életében következetesen követte az építészet modern vonalát, főleg a Preisich Gáborral közösen tervezett házaikban.
György (1933-2024) Ybl-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas építész, a nemzet művésze, nemcsak egészen kivételes és besorolhatatlan jelensége a magyar építészetnek, hanem vitathatatlan mestere. Fia szerint, az eklektikus építészet híve, de inkább romantikus beállítottságú volt.
A Meininger szálló
Bence (1964-), aki túl van a hatvanadik életévén, olyan úton igyekszik haladni, mely a szerves és modern építészet elképzeléseinek az ötvözete, s így egymáshoz közelíti azokat. Ez ritkán észlelt folyamat, melyre a Magyar Művészeti Akadémia is felfigyelt és felvette tagjai sorába.
Bence unokaöccséről, Vadász Balázsról, a társaság legfiatalabb tagjáról a következő években fog kiderülni, méltó tagja-e annak, vagy sem.
Czér Péter: Lélekemelgető (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Pásztor számára ez az esemény igazi ünnepnek számít,
mert nem ismer egy olyan esetet sem, amikor egy építészdinasztia négy generációjának munkáját egy kiállítás keretében mutatták volna be Kassán. Ezért ez a FiguratiF Galéria legrangosabb tárlata.
Hálás, hogy ez megérkezett Kassára, amiért köszönetet mondott.
A tárlatvezetést Vadász Bence végezte a megnyitó után. Levetítette a társaság által tervezett épületeket, de a nagyapa munkáinak bemutatásával kezdte.
Czér Péter: Fekete bárány (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Habár a kiállítás valamivel szerényebb a pestihez képest a korlátozó körülmények miatt, aligha mondató szegényesnek. Az eredeti tárlat a budapesti Vigadóban nyílt meg tavaly. Számos felfogás és stílus keveredett, ötvöződött. Ugyanúgy találkoztunk népi építészet inspirálta épületekkel, a Bauhausszal és építészeti stílusok szokatlan párosításával. Tehát a szó jó értelmében, az eklektikus stílussal.
Bence elmondta, apja munkái teljesen ellentétesek nagyapjáéval, de imádták egymást. Bemutatott egy olyan ikerházat, melyet apa és fia tervezett. Akadt épület, mely műemléki elemeket használt fel. Sok esetben nem új épület emeléséről volt szó, hanem egy korábbi átalakításáról.
A tárlaton az ember kedve szerint olvasgathatja az egyes épületekhez kapcsolódó magyarázatokat.
Mi most két alkotásukat ragadjuk ki. Az egyik a budapesti Meiningen szálló. Az új épületnek illeszkednie kell a környezetéhez. De mit vegyenek figyelembe? A Dunát? Az Imre utcai vakolt eklektikához idomuljon? Petz Samu remek téglahomlokzatához? A szecesszióba hajló neogót Nagyvásárcsarnokhoz? Ybl Miklós csodálatos neoreneszánsz Központi Vámházához? A közraktárak jó arányú téglaházaihoz? A „Bálna” futurisztikus épületéhez? Netán Lestyán Ernő szeretve tisztelt késő modern kubista téglakompozíciójához? Azután következnek a további dilemmák. Lábazatban vagy párkányban illeszkedjen? A téglaépülethez, melyből háromfélét is találunk? Legyen homogén tömegű vagy mívesen mozgatott?
A tárlat egy részlete (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Kiss Gyula, Járomi Irén, Vékony Péter és Vadász Bence nézett szembe ezekkel a kihívásokkal és tervezték ezt a szállót, melyet 2019-ben az Év Háza díjra jelöltek.
A második, a mohácsi történelmi emlékhely bővítése. Az országút mellett 1960-ban fedezték föl azt a tömegsírt, amely az emlékhely központja lett. 1976-ban Vadász György tervei alapján épült fel a földbe süllyesztett átrium (1500m2) és díszkapu. A kapun át Hádész birodalmába lépünk. A múzeum nem töri meg a természetes környezetet és az emlékezés érzelmi mélységekbe hatoló útját. Női és férfi csontok, szolgák és katonák, hősök és hadvezérek, fegyverek és történetek, hit és bátorság színhelye. Egy nemzet erőfeszítésének és drámai veszteségének emléke. A központi sírdomb fehér virágmezőként emelkedik ki a tájból. Középpontja felé dárdahegyet formáló, támadó törököket jelképező „fekete fenyőcsapat” irányul. A sírokat kopjafák és festett faszobrok ölelik körül.
Szinte városnyi épület néz ránk a falakról (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
E feladat építészetet, képzőművészetet, kertépítést, régészetet, irodalmat és történelmet ötvöz és fon egybe nemzeti érzéssé. Ha az ember ott jár, különös érzések és mázsás gondolatok nehezednek rá.
Az emlékhely 2011-ben új, a Szent Koronára hasonlító kupolaszerű fogadóépülettel gazdagodott. A sírkert kompozíciójának újabb bővítése Vadász Bencze és Vadász Balázs tervei szerint egy 25 m magas, 36 m2-es kis kápolnával bővül. Az épület különlegessége a színes Zsolnay-kerámia fedés mellett az egyedi csúcselem és hármasoltárt idéző képzőművészeti mívességű bejárat. A csata fél évezredes évfordulójára minden elkészül, hogy méltóképpen emlékezzünk.
Beszélgetve is lehet nézelődni (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A kiállításon Czér Péter, a Vadász Építőművész stúdió alapító tagja terrakotta szobrait is láthattuk. A tárlat nagy érdeklődést váltott ki, a terem megtelt. Ott voltak a Vadásztársaság további tagjai is. A kiállítás február 24-ig tekinthető meg hétköznaponként 10 és 18 óra között.
A rendezvénysorozat fölött védnökséget vállalt dr. Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja, aki munkatársával megtisztelte jelenlétével a megnyitót, Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Jaroslav Polaček, Kassa főpolgármestere és prof. Peter Mésároš, a Kassai Műegyetem rektora.
Az elején a terem megtelt (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
