A magyarországi ombudsman nemzetközi fórumokhoz fordult a Beneš-dekrétumok ügyében Hegedűs Norbert2026. 01. 21., sze – 15:15
Juhász Imre, az Alapvető Jogok Biztosa nyílt levélben fordult több nemzetközi és európai intézmény vezetőjéhez a Beneš-dekrétumokkal összefüggésben. A magyarországi ombudsman Christophe Kampot, az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosát, Maria Telaliant, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának igazgatóját, Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, valamint Róbert Dobrovodskýt, a Szlovák Köztársaság emberi jogi biztosát kereste meg – közölte szerdán az ombudsmani hivatal.
A biztos kifogásolja a szlovák Büntető törvénykönyv azon rendelkezését, amely büntetni rendeli a „második világháború utáni békés rendezés” nyilvános tagadását vagy megkérdőjelezését. Álláspontja szerint a tényállás több nemzetközi egyezménnyel, valamint az Európai Unió alapdokumentumaival is ellentétes, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló előírásokkal. A hivatal felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás magyar állampolgárokkal szemben is alkalmazható lehet.
Az ombudsman szerint tisztázásra szorul, hogy a büntetőjogi védelem pontosan mely jogi dokumentumokra terjed ki. A vitatott rendelkezés ugyanis olyan, a második világháborút követően elfogadott jogszabályokra is hivatkozik, amelyekhez szervesen kapcsolódik a 13 úgynevezett Beneš-dekrétum. Ezek a jogi aktusok kollektív bűnösség elvére épülve több millió magyar és német nemzetiségű embert fosztottak meg alapvető jogaiktól, miközben formálisan mindmáig nem kerültek hatályon kívül.
A biztos arra is rámutatott, hogy Szlovákiában jelenleg is folyamatban vannak olyan kisajátítási eljárások, amelyek során a hatóságok a Beneš-dekrétumokra és az azokat megerősítő jogszabályokra hivatkoznak. Véleménye szerint a jogi dokumentumokkal kapcsolatos kritikai vita büntetőjogi eszközökkel való korlátozása súlyos aggályokat vet fel, és visszatarthatja az érintetteket attól, hogy hazai vagy nemzetközi jogorvoslatot keressenek.
Kapcsolódó cikkünk
A Pro Hungarica Communitate Polgári Társulás január 23-án, pénteken 9.00 órai kezdettel szervezi meg A velünk élő kollektív bűnösség című konferenciát a Beneš-dekrétumok alkalmazásáról a dunaszerdahelyi MOL Arénában.
Fővédnök: Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke
A részletes program:
8:30-9:00 Regisztráció
9:00-9:10 Köszöntő
Szabó Tibor (elnök, Pro Hungarica CommunitatePolgári Társulás)
Beneš-dekrétumok történeti kontextusban
9:10-9:30 Simon Attila (történész, Fórum Kisebbségkutató Intézet; Selye János Egyetem): A csehszlovák nemzetállami tervek és azok eszköztára 1945–1948
9:30-9:50 Popély Árpád (történész, Fórum Kisebbségkutató Intézet; Selye János Egyetem): A Beneš-dekrétumok és ami utánuk következett
9:50-10:00 – közönségkérdések
10:00-10:40 Nyitóelőadás: A Beneš-dekrétumok mai joghatása
Fiala-Butora János (ügyvéd; oktató, University of Galway)
10:40-11:00 Kávészünet
11:00-11:45 A kollektív bűnösség meghaladása és a társadalmi kiegyezés feltételei(beszélgetés)
Pásztor Bálint (elnök, Vajdasági Magyar Szövetség)
Gubík László (elnök, Magyar Szövetség)
moderál: Szabó Tibor (elnök, Pro Hungarica Communitate Polgári Társulás)
A Beneš-dekrétumok és a nemzetközi érdekérvényesítés lehetőségei(beszélgetés)
11:45-11:55 Vincze Loránt (európai parlamenti képviselő, RMDSZ): A Beneš-dekrétumok az Európai Parlamentben és az európai politikai térben – jogállamiság és az uniós jog sérelme
11:55-12:05 Tárnok Balázs (külügyi szakértő, Magyar Szövetség): Nemzetközi tájékoztató kampány a Beneš-dekrétumok jelenlegi alkalmazásáról
12:05-12:30 beszélgetés:
Vincze Loránt
Tárnok Balázs
moderál: Kovács Balázs (nemzetközi kapcsolatok szakértő)
12:30-13:30 Ebédszünet
13:30-14:15 Beneš-dekrétumok alkalmazása és kritikájának kriminalizálása –a megoldási lehetőségek jogi megközelítésben (beszélgetés)
Fiala-Butora János (ügyvéd; oktató, University of Galway)
Bugár Viktor (földügyi szakjogász)
Keszegh Tünde (ügyvéd)
moderál: Kállay András (Pro Civis)
14:15 Zárszó
Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amely a következő linken lehetséges: https://forms.gle/P4udEbU9z6
A megkeresés külön is kitér Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún ügyére, amely településeket az 1947-es párizsi békeszerződés alapján csatolták Csehszlovákiához. Az ombudsman szerint az itt élők tulajdonjogát sérthetik azok a kisajátítási eljárások, amelyek a Beneš-dekrétumokra épülnek.
Juhász Imre hangsúlyozta: a vitatott büntető törvénykönyvi rendelkezés elsősorban a szlovákiai magyar közösséget érinti. A nyílt levelek célja az inkriminált tényállás hatályon kívül helyezése, ám a közlemény szerint jelenleg nincs erre irányuló többségi jogalkotói szándék Szlovákiában.
A Büntető Törvénykönyv december végén hatályba lépett módosítása szerint bárkit, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a háború utáni berendezkedést, amely magyarok ezreit fosztotta meg vagyonuktól és állampolgárságuktól, akár hat hónap szabadságvesztésre is ítélhetnek.
A módosítást Peter Pellegrini szlovák államfő karácsony előtt írta alá. A jogszabály egyebek mellett büntetendővé teszi a háború utáni Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. (mti, tasr)
Kapcsolódó cikkünk Budapest |
A magyar kormány jogi képviselettel kapcsolatos segítséget fog nyújtani mindenkinek, akit hátrány ér az újonnan elfogadott szlovákiai törvénymódosítás kapcsán, ígérte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón mondta el, hogy a magyar kormány tárgyalásokat folytatott arról a szlovákiai jogszabály-módosításról, melynek értelmében hat hónap szabadságvesztés fenyegeti azokat, akik nyilvánosan megkérdőjelezik vagy bírálják a Beneš-dekrétumok érvényességét.
Jogi segítségnyújtás a hátrányt szenvedőknek
Gulyás elmondta, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket a magyar kormány át fogja vállalni, és mindenkinek segítséget fognak nyújtani abban, hogy emberi jogi fórumokhoz fordulhasson. Megjegyezte, bár személyesen a legrosszabb véleménye van az európai emberi jogi bíráskodásról, „de ez olyan határátlépés, ahol még az európai emberi jogi fórumokra is számíthatunk”. Továbbá tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a második világháború után elfogadott rendeletek származási alapon hozott megkülönböztető intézkedéseit ma is alkalmazzák.
„A legfontosabb, hogy ezen a területen nem szavakra, hanem tettekre van szükség. A magyar kormány az elmúlt évtizedben mindig kiállt a határon túli magyar közösségek önazonosságának megőrzése, egyéni és közösségi jogainak védelme érdekében. A kollektív bűnösség a 21. század Európájában nyilvánvalóan elfogadhatatlan”
– állapította meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hozzátéve, bár Szlovákiában a joggyakorlat ebben a kérdésben nem egységes, de egyes bíróságok még a mai napig alkalmazzák a Beneš-dekrétumokat.
Kapcsolódó cikkünk
Tíz külföldi politikus is látványosan, videóban támogatta Orbán Viktort a Fidesz hétvégi jelöltállító kongresszusán – Robert Fico szlovák miniszterelnök azonban nem volt köztük. Nem valószínű, hogy a személyes viszony megromlott volna a két politikus között, Fico megnyilvánulása azonban csak felhívta volna a figyelmet a magyar kormány számára kellemetlen témákra.
Sulyok Tamás államfő döntése alapján Magyarországon április 12-én tartják az országos választást, tehát kevesebb, mint három hónap van hátra a voksolásig. A nem hivatalos kampány azonban hónapok óta zajlik: a Fidesz és a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Tisza Párt is hasonló stratégiát alkalmaz, megpróbálják megnyerni az adott nap kommunikációját.
Az utóbbi hetekben Magyar Péter, Orbán Viktor legfőbb politikai ellenfele két szlovák vonzatú kérdés kapcsán is kellemetlen helyzetbe hozta a Fideszt, gyakorlatilag a szlovák kormánynak köszönhetően. Magyar előbb a Beneš-dekrétumok büntethetővé tételének témájára csapott le, majd pedig a Felvidék kifejezés használatán veszett össze Peter Pellegrinivel. Maga a szlovák miniszterelnök a maga részéről ki is fejtette, hogy nem kíván belépni a magyar választási kampányba.
A dekrétum-ügy
A Fico-kormány számára a Beneš-dekrétumok büntethetőségének kérdése kizárólag belpolitikai vonzatú problémaként jelent meg. A Smer legveszélyesebb ellenfele, a Progresszív Szlovákia november végén „települt ki” Dél-Szlovákiába, hogy felmérje a Komárom környéki helyzetet, találkozzon a szimpatizánsaival és megszólítsa az ellenzéki érzületű lakosságot. A PS politikusai találkoztak a választóikkal, meglátogatták a járvány sújtotta szőlőültetvényeket, valamint egy frakcióülésen általános pontokat is megfogalmaztak a déli régiók igényei kapcsán. Ebbe a célkitűzés-csomagba keveredett be a Beneš-dekrétumok alapján végzett földelkobzások megszüntetése.
A deklarációra lecsaptak a kormánypártok: előbb bírálni kezdték és hazaárulással vádolták meg a PS-t, majd kihasználva a büntető törvénykönyv megnyitását megpróbálták a falhoz szorítani a szlovák pártot. A lépés azonban a dekrétumokat régóta bíráló Magyar Szövetségen csattant, a párt az ellenzéki táborban találta magát.
A dekrétumok ügyére azonban a Fidesz sem tudott kielégítő választ adni, Orbán Viktor sokáig nem kommentálta az ügyet, majd a törvény megszavazását követően egy hetes csúszással, december 18-án kijelentette, hogy „tisztázó megbeszéléseket” folytat Szlovákiával a törvénymódosítás alkalmazásáról és ugyan kapcsolatban van a felvidéki magyarokkal, de majd meglátja, miként lép a kormány.
Ezen a ponton azonban már csak másodikként reagált a kampányban: Magyar Péter napokkal korábban posztolt a Facebookon arról, hogy Orbán a hallgatással magára hagyja a magyarságot a problémával. Miközben kibontakozott egy másik bizarr nemzetiségi vonzatú botrány is – Viktória Strompová vas megyei Tisza-képviselőjelöltet leszlovákozta Lázár János – a dekrétumok ügyében továbbra sem látszott, hogy a magyar kormány érdemben lépne bármit is. A karácsonyi ünnepi időszak előtt Peter Pellegrini államfő aláírta a törvényt és az december végén érvénybe lépett.
Orbán azóta sem határolódott el egyértelműen a szlovák kormány lépésétől. Az egyedüli hivatalosként értelmezhető válasz a magyar kormány részéről Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadótól érkezett, aki Brüsszelbe, Ursula von der Leyen uniós főbiztosnak címzett nyílt levelet – aminek viszont a gyakorlatban semmilyen jogi kényszerítő ereje nincs. A szlovák kormány „tudomásul vette” a levél küldését.
Második kör: Pellegrini ringbe száll
Miközben a dekrétumok kapcsán petíció indult és a Fidesz megkerülte a kérdést a jelöltállító kongresszusán – miközben Őry Péter Magyar Szövetség-alelnök a párt támogatását jelezve beszédet mondott a rendezvényen – az események újabb fordulatot vettek. Ezúttal is Magyar Péter került a középpontba és ismét a szlovák politikusok adták az apropót erre a Tisza vezetőjének.
Magyar ugyanis a dekrétumokra reagálva nyílt levelet küldött Robert Ficónak, de kapott egy reakciót Peter Pellegrini államfőtől is. Pellegrini – kiragadva a kontextusából azt a részletet, amin Magyar felvidéki magyarokról beszélt – egy facebookos videóban jelentette ki, sértés számára a felvidékezés. „Mi még mindig Szlovákia vagyunk. Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék. Abban a levélben is megmutatják, hogy mennyire tisztelnek bennünket.” – jelentette ki az államfő, aki a botrány miatt decemberben elveszítette nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztián volt Szövetség-elnököt.
A válasz további alkalmat adott arra Magyar Péternek, hogy rámutasson, Pellegrini a valós problémáról, azaz a kollektív bűnösségen alapuló jogalkotásról egyáltalán nem beszélt, miközben elfogadhatatlan módon aláírta a törvényt.
„Önnek joga és kötelessége képviselni mindazokat, akik Szlovákiában élnek, beleértve a magyar kisebbség tagjait is. Az én kötelességem pedig az, hogy kiálljak minden magyar mellett, függetlenül attól, hol élnek a világban” – jelentette ki az ellenzék vezetője.
Magyar egyébként Ficóval is újabb vitába keveredett ma: közzétett egy bejegyzést, amiben kifejti, a „kormányváltás utáni első beszélgetés” a dekrétumokról szól majd Ficóval.
Feloldhatatlan kettősség
A magyar kormány Pellegrini kijelentései kapcsán is hallgatott – márpedig ha nem is a miniszterelnöknek, de az arányosság jegyében Sulyok Tamás államfőnek jeleznie kellett volna valamiféle ellenreakciót.
A fejlemények mutatják, hogy a Beneš-dekrétumok ügye súlyos dilemmát jelent a kormánynak. Orbán Viktor számára Robert Fico egy fontos stratégiai szövetséges, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar diplomácia és a kormánypárt elhatárolódik a kritikáktól. Ezzel viszont utat nyit annak, hogy Magyar Péter foglalja el a korábban a Fidesz által képviselt álláspontokat: felvállalja a felvidékezést, a szlovák nagykövet kiutasítását helyezi kilátásba, vagy egyenrangú félként jelenik meg a Robert Ficóékkal folytatott kommunikációban.
A kormánypárt – jobb megoldás híján – így alacsonyabb szinten próbál legalább gesztusokat mutatni a magyar közösség felé. Szili Katalin levele egy hasonló reakciónak számít, de Semjén Zsolt is kijelentette, hogy a kormány „mindenben az adott nemzetrész legitim pártja” (azaz jelen esetben a Magyar Szövetség) mögött áll. Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hasonlóképp nyilatkozott a magyar szervezetekkel tartott egyeztetésein.
A probléma viszont abban rejlik, hogy a határtalan támogatásnak látható korlátai vannak: a Magyar Szövetség harciasan felvállalta a dekrétumok elleni fellépést és parlamenten kívüli pártként a szimbolikus tiltakozáson túl nem tud mit tenni.
A magyar kormánypárt számára végeredményben a nemzetpolitika területe is kellemetlenné vált a választási hajrában. A Fidesz választókat valószínűleg nem veszít a fejlemények miatt, de a kialakult környezetben sokkal nehezebbé válik a kampányolás a határon túli magyarok érdekképviseletével, ahogy Robert Fico esetleges támogató megnyilvánulásai is egyenesen kontraproduktívnak hatnának. A párt így elveszítette az egyik hagyományos kampányfegyverét.
Kapcsolódó cikkünk
Diplomáciai pengeváltás bontakozik ki Budapest és Pozsony között, amelyben nemcsak történelmi fogalmak, hanem aktuálpolitikai kérdések is fókuszba kerültek. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke világossá tette: használni fogja a „Felvidék” kifejezést – függetlenül attól, hogy ez tetszik-e a szlovák államfőnek vagy sem.
Az ügy előzménye egy hétvégi televíziós interjú, amelyben Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök azt sugallta: a Beneš-dekrétumok körüli vita valójában belpolitikai célt szolgál, és a Progresszív Szlovákia azért nyitotta meg a kérdést, hogy témát adjon a magyarországi választási kampányban Magyar Péternek. Pellegrini külön kifogásolta, hogy Magyar egy nyílt levélben „felvidéki magyarokról” írt, hangsúlyozva: az ország neve Szlovákia, nem Felvidék.
Pellegrini és a felvidéki magyarok
Magyar Péter válasza azonban nem a szóhasználatról, hanem a tartalomról szólt volna – legalábbis saját megfogalmazása szerint. Ma délelőtt a Facebookon közétett nyílt levelében úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a szlovák elnök nem reagált érdemben azokra a problémákra, amelyeket ő a Robert Ficónak írt nyílt levelében vetett fel. „Ön is tudja, hogy a XXI. században nincs helye a kollektív bűnösségen alapuló jogszabályoknak” – írta, majd megismételte a vitát kiváltó kifejezést: a közös Európa célja az, hogy a felvidéki magyarok békében és identitásukat megőrizve élhessenek szülőföldjükön.
A Tisza elnöke ennél is tovább ment. Szerinte sem Magyarország, sem Európa nem fogja elfogadni, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva Szlovákiában magyaroktól kobozzanak el földeket. Különösen elfogadhatatlannak nevezte, hogy Pellegrini aláírta azt a jogszabályt – a közbeszédben „lex Beneš”-ként emlegetett rendelkezést –, amely akár féléves börtönbüntetéssel is fenyegeti azokat, akik kritizálni merik a dekrétumokat.
„Önnek jogában áll és kötelessége minden Szlovákiában élő embert képviselni, beleértve a felvidéki magyarokat is. Az én kötelességem pedig kiállni minden magyarért, éljenek bárhol is a nagyvilágban”
– szögezte le Magyar, aki egyúttal emlékeztetett: Magyarországon a szlovák származású állampolgárok soha nem szenvednek hátrányt származásuk miatt. „Ugyanezt várjuk el Önöktől a magyar származású szlovák állampolgárok esetében is.”
Ahogy a szüleitől tanulta
A „Felvidék” szó körüli vita külön fejezetet kapott a válaszban. Magyar Péter egyértelműen jelezte:
Ha megengedi (de ha nem, akkor is) a földrajzi tájegységek nevét úgy hívom, ahogy a szüleimtől tanultam és ahogy ezer éve hívjuk. Ahogy a 11 magyar uralkodó megkoronázásának helyet adó fővárosukat is Pozsonynak hívja minden magyar ember.”
A levélben egy ironikus „köszönetnyilvánítás” is helyet kapott: Magyar azt kérte Pellegrinitől, járjon közben azért, hogy a magyar történelem kiemelkedő helyszínein – például az 500 évig a Pálffy család tulajdonában álló Vöröskő várában vagy a betléri kastélyban – magyar nyelvű tájékoztatók is megjelenjenek, és hogy a magyar főnemesi családok nevét ne szlovákosítsák, például az Andrássy családot Betlérben Andrássyovci – ra.
A levél végén Magyar Péter békülékenyebb hangot ütött meg: Hangsúlyozta: Magyarországnak és Szlovákiának egyaránt érdeke a jószomszédi viszony és a Visegrádi Négyek megerősítése. Ennek jegyében már most jelezte: a magyarországi kormányváltást követően Budapestre hívja Peter Pellegrinit és Robert Ficót egy magas szintű egyeztetésre.
Fél év börtön a Felvidék szóhasználatért is?
Pellegrini a Felvidék megjelölést érintő kijelentésére Gubík László is facebook-bejegyzésben reagált:
„A Felföld egy nagy közös közép-európai állam északi vármegyéit és azok népességét (ideértve Peter Pellegrini felmenőit is) védő végvárrendszert jelölő terület.
Így ebben a formában tehát egyáltalán nem sértő Szlovákia mai területére a köznyelvben a Felvidék meghatározást használni, és teljesen indokolatlan a paranoia is, amit ez a regionális fogalom kivált.
Jó lenne ezt is higgadtan kibeszélni, még mielőtt valamelyik okosnak eszébe jut, hogy fél év börtön járjon ezért is.
Ha mégis, remélem ezúttal lesz bátorsága a vétóhoz, Elnök Úr!”
Gulyás: Mit sem ér a jószomszédi viszony, ha Szlovákia ilyen politikát folytat
Az újságírói kérdések során felmerült, hogy Peter Pellegrini köztársasági elnök és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter reagált Magyar Péter Robert Ficónak címzett nyílt levelére, melyben a Tisza Párt vezetője többször is Felvidékként hivatkozott a szlovákiai magyar közösség által lakott területekre. Mind a szlovák államfő, mind a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szlovákia nem Felvidék. Fico a szerdai sajtótájékoztatóján az üggyel kapcsolatban annyit mondott, hogy nem kíván beleavatkozni a magyarországi választási kampányba.
„Bár hívogató, hogy az ön által idézett kijelentést is elemezzük mélyebben, de ezt most mégis elkerülném”
– felelte Gulyás az Index újságírójának a Felvidékkel kapcsolatos mondatokra reagálva, majd megjegyezte, ha Szlovákia Európa része, akkor a származási alapon való megkülönböztetés és a kollektív bűnösség elve nem érvényesülhet. Hangsúlyozta, már régóta világossá tették, hogy a jószomszédi viszony önmagában nem jelent semmit, ha ez nem társul a szomszédos országokban élő magyar közösségek megbecsülésével. „Szerintünk ez árt a két ország közötti kapcsolatnak, és árt Szlovákiának is, ezért egy helytelen és rossz politika” – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Végül elmondta, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Fico már egyeztetett a kérdésről. Úgy fogalmazott, amikor a Beneš-dekrétumok megszülettek, már akkor is gyalázatos volt a magyarokra és németekre vonatkozó rendelkezések elfogadása, „hiszen ezek a náci Németország politikájának a szerves folytatását jelentették”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
