Az SaS szerint Szlovákiának határozottan ki kell állnia Dánia és Grönland mellett Kacsinecz Krisztián2026. 01. 21., sze – 13:29
Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt szerint a parlamentnek határozatban kellene biztosítania Dániát Szlovákia támogatásáról azzal összefüggésben, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is kinyilvánította: az Egyesült Államok igényt formál a dán fennhatóság alá tartozó Grönland szigetére.
Az SaS szerint a határozatban azt is le kellene szögezni, hogy a nemzetközi jog bármilyen megváltoztatása, így az annektálás, vagy bármely más, hasonlóan súlyos beavatkozás elfogadhatatlan, valamint hogy
„Szlovákia teljes mértékben kiáll a Dán Királyság és annak területi integritása mellett, mert ez minket is érint – a biztonságunkat és a jövőnket”
– mondta Juraj Krúpa, az SaS parlamenti képviselője.
A párt egyben bírálta Robert Fico miniszterelnököt (Smer) és a kormányt is amiatt, hogy alapvető külpolitikai kérdésekben – beleértve a grönlandi fejleményeket, a NATO működését és Európa biztonságát – nem foglalnak egyértelműen állást.
Krúpa szerint a kormány tagjai a Biztonsági Tanács reggeli ülésén sem szenteltek kellő figyelmet Grönland kérdésének és a szélesebb geopolitikai változásoknak. Hozzátette: a „politika mind a négy égtáj felé” nevetséges, és Szlovákiát megfosztja a szövetségeseitől.
Huliak szerint az Egyesült Államok nem megbízható partner
Rudolf Huliak idegenforgalmi és sportminiszter (független) Grönland helyzete kapcsán a TASR-nek úgy fogalmazott: az Egyesült Államok nyilatkozatait egy esetleges annektálásról elfogadhatatlannak tartja, a nemzetközi jog megsértése esetén pedig ugyanazt a mércét kell alkalmazni minden esetben. Hozzátette:
a jelenlegi geopolitikai helyzetben a civil nukleáris energetikai együttműködésről szóló tárgyalásokat sem tartja szerencsésnek az Egyesült Államokkal, mivel nem tartja megbízható partnernek.
Richard Takáč földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (Smer) viszont azt mondta, nem gondolja, hogy hiba lenne az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalás az energetikai együttműködésről. Üdvözli, hogy Szlovákia keresi azokat az utakat, amelyekkel a jövőben biztosíthatja energetikai függetlenségét.
„Bízom benne, hogy a helyzet nem eszkalálódik, és megtalálják a megoldás módját” – mondta Grönland kapcsán. Ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben különböző forgatókönyvekre kell felkészülni, és kell lenni tartaléktervnek is.
Trump nem hajlandó lemondani Grönlandról
Trump az elmúlt egy évben több alkalommal is kijelentette, nemzetbiztonsági megfontolásokból szeretné, ha az 57 ezer lakosú és Dániához tartozó, de 1979 óta jelentős autonómiát élvező Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna. Azt is világossá tette, hogy nem tartja elegendőnek a Dániához tartozó sziget NATO általi védelmét.
Mette Frederiksen dán kormányfő korábban azt mondta, Dánia és Grönland is egyértelműen elutasítja ezeket az elképzeléseket. Hozzátette: egy Grönland elleni támadás „mindennek a végét”, legfőképp a NATO végét jelentené.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden azt mondta, hogy az Európai Unió „rendíthetetlen” lesz a Trump Grönlanddal kapcsolatos fenyegetéseire adott válaszában.
Emmanuel Macron francia elnök szintén ígéretet tett arra, hogy Franciaország fellép az „erőszakos nyomulással” szemben. Csütörtökön az uniós vezetők rendkívüli csúcstalálkozón tárgyalják meg az ügyet.
Kapcsolódó cikkünk
A mai naptól kezdődően Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon – jelentette be szerdán a dán védelmi minisztérium.
„Hadgyakorlatok keretében a dán hadsereg a mai naptól fogva alakulatokat és képességeket telepít Grönlandra, így a szigeten és környékén fokozott lesz a katonai jelenlét, ami harci repülőgépeket, hadihajókat és katonákat jelent, beleértve a NATO-szövetségesek erőit is”
– állt a tárca közleményében.
Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági célokra hivatkozva szerdán ismételten kijelentette, hogy az Egyesült Államok meg akarja szerezni a Dániához tartozó szigetet, és azt hangoztatta, hogy ebben a NATO-nak is támogatnia kellene Washingtont.
Mette Frederiksen dán kormányfő viszont azt mondta, Dánia és Grönland is egyértelműen elutasítja ezeket az elképzeléseket. A miniszterelnök úgy vélte, egy Grönland elleni támadás „mindennek a végét”, legfőképp a NATO végét jelentené.
Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a szerdai közleményben hangsúlyozta: az Északi-sarkvidék kulcsfontosságú Dánia és sarkköri szövetségesei számára, emiatt erősítik tovább kapacitásaikat a térségben. A tárcavezető szerint 2026-ban olyan hadgyakorlatokat terveznek, amelyek során „szövetséges csapatokat fogadnak, harci repülőgépeket telepítenek Grönlandra és környékére, illetve tengeri katonai missziókat hajtanak végre”. Felidézte, hogy tavaly is rendeztek hadgyakorlatokat Grönlandon Németország, Franciaország, Svédország és Norvégia részvételével.
Szerdán J. D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter fogadja Dánia és Grönland külügyminiszterét a Fehér Házban.
Iránt is napirendre tűznék
Vladimíra Marcinková, az SaS parlamenti képviselője a szerdai sajtótájékoztatón elmondta: a parlament elé terjesztettek egy másik határozati javaslatot is, amely
Irán helyzetével foglalkozik, és elítéli az emberi jogok megsértését és a civil lakosság elleni erőszakot az országban.
Emlékeztetett, hogy 2023-ban is benyújtott egy hasonló határozatot, amely különösen arra mutatott rá, mit élnek át Iránban a nők. Akkor a jelenlegi koalíció képviselői is támogatták a javaslatot, ezért bízik benne, hogy most is következetesek lesznek az emberi jogok betartásának kérdésében.
Iránban továbbra is súlyos belpolitikai válság zajlik: a 2025. december végi gazdasági nehézségek és a rekordmagas infláció elleni tiltakozások országos tüntetéshullámmá váltak, amelyet a tekintélyelvű vallási rezsim brutálisan igyekszik leverni. A demonstrációk – amelyek eredetileg a gazdasági válság és a korrupció ellen indultak – a politikai rendszer elleni szélesebb társadalmi elégedetlenséget tükrözik. A kommunikációs blokád és internetkimaradás nehezíti a megbízható tájékoztatást, de több forrás szerint tüntetők ezrei vesztették életüket és tízezrek sérültek meg vagy kerültek fogságba a hatósági fellépés során.
Kapcsolódó cikkünk
Több ezer halálos áldozata is lehet a december 28-án kirobbant tiltakozáshullámnak, egy iráni tisztségviselő szerint a halottak száma meghaladja az ötezret, a The Sunday Times című brit lap pedig egészségügyi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a halálos áldozatok száma akár 18 000 is lehet.
Az iráni illetékes megerősített adatokra hivatkozó beszámolójában említett ötezer áldozatból mintegy 500 a biztonsági erők tagja volt. A tisztségviselő mindemellett „terroristákat és fegyveres rendbontókat” vádolt azzal, hogy ártatlan irániakat gyilkoltak. Mint mondta, nem várható, hogy a halottak száma megugrana, hozzátéve, hogy „Izrael és külföldi fegyveres csoportok” támogatták és látták el felszereléssel a tüntetőket.
A tisztségviselő szerint a leghevesebb összecsapások a rendfenntartókkal az ország északnyugati, kurdok lakta térségeiben voltak, ahogy a korábbi tüntetési hullámok során is.
A The Sunday Times nyolc szemészeti klinikára és sürgősségi osztályokra hivatkozó, mintegy 18 ezer halottat említő beszámolójában arról ír, hogy a halálos áldozatok mellett 330-360 ezer ember sérült meg.
Ugyanakkor az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA) szervezet úgy tudja, hogy a halottak száma 3308, további 4382 esetet még vizsgálnak. A HRANA mindemellett több mint 24 ezer őrizetbe vett személyről is említést tesz.
Mindazonáltal ezeket az adatokat egyelőre nem lehet független forrásból ellenőrizni.
December végén Irán-szerte tüntetések törtek ki a mélyülő gazdasági válság és a szárnyaló infláció miatt, amelyek gyorsan kormányellenes megmozdulásokká váltak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
