A képviselők családtagjai megkapják a pénzt, de szegény családok nem – a Demokraták szerint káoszba fulladt az energiasegély Nagy Roland2026. 01. 21., sze – 12:04 Pozsony |
A nehéz anyagi helyzetben lévő háztartások közül sokan nem jogosultak az állami támogatásra, míg a busás fizetéssel rendelkező képviselők családtagjai igényelhetik az energiasegélyt, állítják a Demokraták, akik Maroš Žilinka főügyészhez fordulnak a támogatás diszkriminatív jellege miatt.
A napokban elkezdődött az energiatámogatással kapcsolatos csekkek kiküldése. Karel Hirman korábbi gazdasági miniszter, a Demokraták elnökségi tagja a szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, pártja már korábban is felhívta a figyelmet az energiatámogatással kapcsolatos legfőbb problémákra, de a kormány nem tett semmit azért, hogy helyrehozza a rendszerszintű hibákat. Hirman felrótta, hogy a Fico-kabinet „célzott anyagi támogatásról” beszél, miközben a szlovákiai háztartások mintegy 90 százaléka valamilyen formában részesülhet a segélyből, azok is, akik egyébként nem lennének rászorulva.
Mindenki kap, csak azok nem, akiknek valóban kellene
Közéjük tartoznak például a parlamenti képviselők családtagjai – az egykori gazdasági miniszter emlékeztetett Tibor Gašpar, a parlament alelnökének korábbi nyilatkozatára, aki úgy fogalmazott, alkotmányos joga van igényelni a támogatást.
Hirman hangsúlyozta, a kormány eredetileg azzal a céllal hozta létre az energiatámogatást, hogy megsegítse azokat a nehéz anyagi helyzetben lévő családokat, akiknek gondot okozhat a megemelkedett fűtésszámla kifizetése. Ehhez képest úgy sikerült beállítani a támogatás kritériumait, hogy akár olyan egyszemélyes háztartások is igényelhetik, akiknek a bruttó havi keresete eléri az 1930 eurót, illetve az olyan négyszemélyes háztartások, ahol a bevétel eléri a bruttó 5211 eurót.
Ezzel szemben azoknak a családoknak az egyharmada nem jogosult a segélyre, akik valamilyen szilárd tüzelőanyaggal fűtenek (például fával vagy szénnel). Hirman szerint éppen ezek a családok azok, akik gyakran nehéz anyagi körülmények között élnek. Elmondása szerint sok ilyen család van például Árva, Kiszuca vagy Liptó környékén.
„Ez az energiasegély nem más, mint a közpénz elégetése, amelyet a megemelkedett adókból szedtek be”
– fogalmazott az egykori tárcavezető.
„Bürokratikus dzsungel”
Hirman továbbá arról is beszélt, az ő minisztersége idején, 2022-ben szintén az egekbe szöktek az energiaárak, de az általa vezetett tárca, valamint a kormány képes volt úgy kidolgozni az energiasegély rendszerét, hogy a háztartásoknak ez nem okozott semmilyen fejfájást, nem kellett tovább intézkedniük.
A mostani energiasegélyt viszont egy „bürokratikus dzsungelnek” nevezte.
Mint mondta, több olyan esetről is tud, ahol bizonyos családok érthetetlen módon kiestek a támogatottak köréből. Reklamálni ilyen esetben a járási hivataloknál lehet, de Hirman szerint ezzel nem jut sokkal előrébb az ember, mert a hivatalok dolgozói a személyiségi jogok védelmére hivatkozva telefonon keresztül nem adhatnak bővebb tájékoztatást. Így meg kell várni, amíg postán kiküldenek egy levelet, amely alapján ki kell tölteni egy nyomtatványt, amit el kell küldeni a gazdasági minisztériumba, és meg kell várni, amíg ők elbírálják a kérvényt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Demokraták párt elnöke állítja, van olyan háztartás Szlovákiában, amelynek több mint 80 százalékkal emelkedtek a fűtéssel kapcsolatos költségei, és valószínűleg nem ők lesznek az egyetlenek.
A Demokraták szerdai sajtótájékoztatóján Jaroslav Naď pártelnök arról beszélt, a napokban kapott egy üzenetet egy Trencsénteplicen élő négytagú családtól, akiknek idén 82,6 százalékkal magasabb összeget kell fizetniük a fűtésért, mint az előző évben.
Fico legfeljebb 30 százalékos emelkedést ígért
A család felkereste a helyi lakásszövetkezetet, amelytől azt a választ kapták, hogy az áremelkedés a trencsénteplici fűtőművek hatáskörébe tartozik, amelynek döntését az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hagyta jóvá. Az ÚRSO élén jelenleg Jozef Holjenčík áll – annak a Robert Ficónak a jelöltje, aki nemrégiben azt ígérte az energiatámogatással kapcsolatos sajtótájékoztatóján, hogy a segélyre nem jogosultaknak is csak legfeljebb 30 százalékos emelkedéssel kell számolniuk.
„A család korábban 116 eurót fizetett, most pedig 212 eurót. A hatóságot, amely ezt az áremelést jóváhagyta, Jozef Holjenčík vezeti, aki Robert Fico közvetlen jelöltje. Ha a miniszterelnök komolyan gondolja az ígéreteit, akkor Holjenčíkot azonnal el kell távolítania a pozíciójából az alkalmatlansága miatt. Egyúttal abba kell hagynia az emberek etetését a »fantasztikus« orosz gázról szóló mesékkel, hiszen ez a pénztárcájukat csak sújtja”
– jegyezte meg Naď, aki szerint az is kérdéses, hány további háztartás van még Szlovákiában, akiknek szintén több tíz százalékos emelkedéssel kell szembesülniük.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom rendkívüli parlamenti ülést hívna össze az energiatámogatások körül kialakult káosz miatt. Az ellenzék szerint az energiatámogatási rendszer kaotikus, diszkriminatív és gyakorlatilag adminisztrálhatatlan.
„Harminc képviselő aláírására van szükségünk. Megkerestük az összes ellenzéki pártot. A Progresszív Szlovákia (PS), valamint a KDH megígérték, hogy biztosítják az aláírásokat” – mondta Michal Šipoš, a mozgalom frakcióvezetője. A Szlovákia egyben felszólította Denisa Saková (Hlas) gazdasági minisztert, hogy vállalja a politikai felelősséget.
Šipoš és más ellenzéki politikusok egyebek mellett azt kifogásolják, hogy az energiatámogatást a parlamenti képviselők is megkapják, miközben arra sok esetben az alacsony jövedelműek nem jogosultak. Emellett felrótták azt is, hogy
az információs vonalon nem tudnak érdemi tájékoztatást nyújtani, és a gazdasági minisztérium döntésének utólagos reklamálása is rendkívül körülményes. Ahhoz ugyanis az adott háztartás minden tagjának meg kell jelennie személyesen az ügyfélközpontban.
A mozgalom megvárja Denisa Saková gazdasági miniszter (SaS) módosító javaslatát, ezt követően készül indítványozni a rendkívüli ülést. Saková a módosítással azt akarja elérni, hogy a képviselők háztartásai ne kapjanak energiatámogatást.
Az SaS szerint a fő gond az állandó lakcímekkel van
Karol Galek, az SaS gazdasági ügyekért felelős tagja emlékeztetett, hogy az energiatámogatás előkészítésére Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszternek 770 napja volt, ennek ellenére szerinte az teljesen működésképtelen.
Kifogásolta, hogy míg ő és több más képviselőtársa is jogosult lenne a segélyre, azok, akik valóban rászorulnának – például egy apuka két gyermekkel, aki gyesen van – semmit sem kapnak. Hozzátette: olyan háztartásokról is tud, amelyek kapnak támogatást az áramra, de a gázra nem.
Marián Viskupič, az SaS alelnöke szerint a jelenlegi támogatási rendszer a gazdagokat és a spekulánsokat részesíti előnyben. „Több befektetési lakással rendelkező tulajdonos, akinek minimális a jövedelme, támogatást kap arra a lakásra, ahol az állandó lakhelye van – és automatikusan a többi lakásra is. Ezzel szemben egy árvai nyugdíjas nem kap semmit, mert a Pozsonyban dolgozó gyerekeinek is hozzá van bejelentve az állandó lakcímük” – mutatott rá, hozzátéve:
az alapprobléma az, hogy az egész rendszer az állandó lakcím nyilvántartására épül, nem pedig a valós jövedelmi vagy szociális helyzetre.
Az SaS arra buzdítja a lakosokat, hogy dokumentálják a rendellenességeket. „Ha önnek úgy jött ki, hogy jogosult, pedig nem kellene – vagy fordítva –, írjon az [email protected] címre. Minden esetben magyarázatot fogunk kérni. Attól tartok azonban, hogy a tárca nem fog válaszolni, mert jelenleg megbénult” – mondta Galek, utalva a minisztériumot ért kibertámadásra.
Kapcsolódó cikkünk
Míg egyes képviselők és miniszterek is megfelelhetnek az energiasegély feltételeinek, azok a vidéki nyugdíjasok, akiknek a lakcímére vannak bejelentve a Pozsonyban dolgozó gyerekeik, eleshetnek a támogatástól.
Az, hogy akár a milliomos vállalkozók is jogosultak lehetnek az energiasegélyre, azzal magyarázható, hogy a jövedelembe, amely alapján meghatározzák a jogosultságot, egyelőre nem számolják bele az osztalékokat.
Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom elnöke külön kiemelte a Penta társtulajdonosát, Jaroslav Haščákot, akit Szlovákia egyik leggazdagabb emberének nevezett. Matovič szerint ő is kaphat segélyt, mivel valószínűleg neki és a feleségének sincs munkaszerződése, miközben évente több százmillió eurót keres osztalékokból.
A képviselők, miniszterek is megtámogatják magukat
Július Jakab, a mozgalom képviselője hozzátette: a támogatást akár egy képviselő vagy miniszter is megkaphatja feleségével és gyermekeivel együtt, mert a jövedelmébe nem számítanak bele az átalány jellegű költségtérítések.
„Egy pozsonyi képviselő, aki a feleségével és két gyermekével él együtt, 7 315 euró jövedelemmel rendelkezik, de az igény elbírálásakor ebből 3 200 eurót levonnak, mivel ekkora az átalány jellegű költségtérítés összege. Egy miniszter esetében a jövedelem 9 315 euró, amelyből 3 725 eurót vonnak le, egy miniszterelnök-helyettes esetében pedig 10 422 euró, ebből 5 334 euró vonódik le”
– magyarázta Jakab.
Nem minden nyugdíjas kapja meg
Szerinte ebből az következik, hogy a képviselők és miniszterek is megfelelhetnek az energiasegély feltételeinek, miközben például azok a vidéki nyugdíjasok, akiknek a lakcímére vannak bejelentve a Pozsonyban dolgozó gyerekeik, eleshetnek a támogatástól.
Ha ugyanis valaki albérletben él, de az állandó lakcíme a szülői házra van bejelentve, akaratlanul is megfoszthatja szüleit az energiasegélytől. Saját jövedelmével ugyanis növeli a szülők háztartásának bevételi mutatóját.
„Ha például két idős fejenként havi 700 euró nyugdíjat kap, a bevételi mutatójuk 484 euró lenne, és jogosultak lennének az energiasegélyre. Ha azonban ehhez hozzászámolják egy harmadik személy jövedelmét is – például havi bruttó 3 500 eurót –, a bevételi mutató meg fogja haladni az 1 930 eurót, aminek következtében a háztartás elveszíti a jogosultságot”
– mutatott rá a Denník N portál.
Kapcsolódó cikkünk
Nem egyszerű feladat meghatározni, ki jogosult a kormány által folyósított energiasegélyre, miközben az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) 2026-os rezsiszabályozásának bejelentése után kiderült, évi több száz euró is múlhat az illeték merítésén.
A kormány energiatámogatásának célja, hogy kiegyensúlyozza az energiahordozók árának emelkedését, ez mintegy 380 millió eurós kiadással járhat az előzetes tervek szerint. Az ÚRSO bejelentése a jövő évi rezsidíjak emeléséről ebben a formában kizárólag azokra a fogyasztókra vonatkozik, akik nem jogosultak a támogatásra. Hogy pontosan mennyien vannak a kedvezményezettek, azt világosan most sem látni.
A Fico-kormány állítja, hogy a lakosság kilencven százaléka a támogatottak kategóriájába esik, valójában azonban meglehetősen sokan vannak, akik nem vehetik igénybe az állami hozzájárulást. Az energopomoc.sk weboldalon mindenki leellenőrizheti, hogy vajon jogosult-e a támogatásra.
A legfontosabb tényező a havi bevétel nagysága. Az egyedülálló személyek esetén havi 1930 euróban állapították meg a bevételhatárt. Ha többen is egy háztartásban laknak, az összbevételt el kell osztani egy koefficienssel. Az első munkaképes korú felnőtt után egyes, minden további családtag után pedig 0,7-szeres szorzó jár, a 14 évnél fiatalabb gyermekek 0,5-nek számítanak.
Egy négytagú, két keresőből és két gyermekből álló család esetén tehát a koefficiens 2,7 (1 + 0,7 + 0,5 + 0,5). Amennyiben a család összbevétele elosztva a koefficienssel kisebb, mint a bevételhatár, jár az állami illeték.
A képlet logikájából az is következik, hogy a keresőképtelen vagy alacsony keresetű személyek, az átlagos keresettel bíró gyermekes családok túlnyomórészt jogosultak lehetnek a segélyre. A gyermektelen párok és a jól kereső, egyedül élő munkavállalók azonban már nem. A nyugdíjasok szintén részesülnek az állami támogatásban.
A bevételek kapcsán az állam a 2024 és 2025 júniusa közti időszakot veszi figyelembe, a segélyek és a 13. havi nyugdíj nem számít feltüntetendő jövedelemnek. Fontos technikai részlet, hogy a bruttó, tehát jövedékektől nem megtisztított bevételt veszik figyelembe a számításnál, a háztartás tagjainak kiszámításánál pedig a bejelentett lakhely marad releváns.
Néhányan automatikusan kiesnek a kedvezményezettek köréből: akik bérelt lakásban élnek, kizárólag a tulajdonos engedélyével, az állandó lakhelyük átjelentésével juthatnak állami segítséghez, a fa- és széntüzelésű fűtésre sem jár dotáció. Ők abban reménykedhetnek, hogy az állam átértékeli a segélyezési politikáját, erre azonban leghamarabb valamikor a jövő év elején kerülhet sor.
Kapcsolódó cikkünk
Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) ma bemutatta, mennyit fogunk jövőre fizetni a fűtésért, a vízért, a gázért és az energiáért. A kormány politikájával összhangban igyekeznek minimalizálni a drágulást, de aki nem kap állami támogatást, nagyon rosszul járhat.
A változásokról Jozef Holjenčík, az ÚRSO elnöke személyesen tájékoztatta a nyilvánosságot. A tisztviselő kiemelte, hogy a hivatal által meghatározott árak a gyakorlatban még változhatnak, az egyeztetés ugyanis csak a napokban zárul le a szolgáltatók, valamint a regulációs szervezet között.
A várakozásoknak megfelelően egyre mélyül a szakadék az ÚRSO megállapított árai, valamint a kormány ártámogatásában részesülő, rászoruló fogyasztók között. A Fico-kabinet célja, hogy a lakosság túlnyomó része kapjon valamiféle kompenzációt az emelkedő árakért, de az ÚRSO már a jövő évre vonatkozólag is a maximális árakat közli. Az alább ismertetett emelkedés tehát teljes mértékben azokra vonatkozik, akik nem számolhatnak állami támogatással.
A villanyáramot tekintve átlagosan 2,78 százalékkal drágulhat a rezsiszámla, az ÚRSO indoklása szerint többek között azért is, mert külső hatások formálják a piacot. Az állami dotáció nélkül gazdálkodó háztartások 47,21 eurós emelkedésre számíthatnak, ha az ingatlan fogyasztása nem haladja meg az 1100 kilowattórát, a D2-es, 2272 kilowattórás átlagfogyasztású háztartások kiadásai 104,76 euróval nőnek. A kétsávos tarifával rendelkező, villannyal fűtő és vizet melegítő házakra vonatkozó átlagkiadások évi 67,53 euróval lesznek magasabbak.
A gázárak terén fájdalmas lehet az emelkedés annak, aki nem számolhat állami támogatással: bár a maximális gázárakat az ÚRSO változatlan szinten tartotta, a világpiaci helyzet romlása miatt akár 33 százalékkal is emelkedett a valós gázár.
A D1-es, csak főzésre gázt használó háztartások éves szinten 12 euróval fizetnek majd többet, a D2-es, főzésre és vízmelegítésre szolgáló kategóriába tartozó fogyasztók kiadásai 173 euróval ugranak meg, míg az emellett még gázzal is fűtő, harmadik kategóriás háztartások éves koöltsége 360 euróval emelkedik. Ráadásul egyelőre nem zárultak le a Hivatal egyeztetései a gázszállítókkal sem.
Az ÚRSO eredménynek tartja, hogy a sajtóban korábban megjelenő hírekkel ellentétben radikálisan nem emelkednek a fűtési díjak, egy átlagos háztartás mintegy négy euróval fizet többet 2026-ban, mint egy évvel korábban. Holjenčík a témával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárás alakulása nagyban befolyásolhatja az árakat.
A négy legnagyobb vízszolgáltató által szorgalmazott áremelkedés után a víszszámlák 68 euróval lehetnek magasabbak átlagosan a tavalyiaknál, az ÚRSO ezen a ponton új árszabályozási módszert vezetett be tavaly. A Hivatal szerint a változás sem volt „megsemmisítő” hatással az árakra.
Kapcsolódó cikkünk
Már a kormány érdekegyeztető tanácsa is jóváhagyta a tervezett áremelkedést, szerdán a kabinet foglalkozhat az energiaár-támogatással.
Az érdekegyeztető tanács hétfőn elfogadta a 2026-ra vonatkozó, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) új árszabályozási tervezetét a villanyáramra vonatkozóan. A hivatal már az előző rendeletében is emelésre készült, de az sokkal enyhébb lett volna.
2022 óta a Szlovák Elektromos Művek változatlan áron, 61,15 eur/MWh áron adta a lakossági áramot a kormánnyal kötött megállapodás alapján. Erre természetesen még rakódtak különböző költségek, de még gyakorlatilag idén is ez volt az alapár. A megállapodás azonban már 2025-re is feltételezett áremelkedést, 66,70 euró lett volna egy MWh-ra, de ezt a kormány idén még visszanyomta 61 euróra.
A jövő évre, vagyis 2026-ra vonatkozó árak esetében azonban már visszatért a korábbi megállapodáshoz, és az abban szereplő 72,7 eur/MWh árat tartalmazza az ÚRSO legújabb rendelete. Ez már önmagában 20 százalékos áremelkedést jelent.
Az ÚRSO tovább emel
A 72,7 eur/MWh-s ár azonban nem a végleges, ezt még egy koeficienssel is kiszorozza a hivatal. Ennek megfelelően a villanyáram ára 103,94 euró lesz. Ez gyakorlatilag már a jelenlegi piaci áramár, áll az Energieportal elemzésében. Az átlagos nagykereskedelmi villanyár, a szállítási költségeket is beszámítva mintegy 103,55 eur/MWh a háztartások számára, állítja a szakportál.
A kérdés azonban, hogy milyen mértékben és milyen körben segít majd az állam a lakosságnak, mert ez az emelés komolyan megterhelné a fogyasztókat.
A gazdasági minisztérium korábbi elemzése szerint az árammal fűtő családi ház esetében éves szinten 485,80 euró növekedést jelentene. Ha a fűtést leszámítjuk, akkor is évente 126,90 euróval, vagyis havonta mintegy 10 euróval nőne a villanyszámla.
Kapcsolódó cikkünk
Európa energiapiacát 2025-ben is szélsőséges eltérések jellemezték – derül ki az Eurostat friss adataiból.
A villamosenergia- és gázárak országonként akár többszörösére is rúghattak, miközben a tél közeledtével nőtt a fűtési igény és az ezzel járó anyagi teher. A háttérben továbbra is az orosz–ukrán háború, valamint a nemzeti tarifarendszerek és energiamixek eltérései állnak. A szakértők szerint az európai árképzés széttöredezettsége a következő időszakban is megmarad.
Villamosenergia: Németország az élen, Törökország a lista alján
Az Eurostat szerint a háztartási áramárak 2025 első felében Németországban voltak a legmagasabbak, 38,4 euró/100 kWh értékkel, míg Törökország mindössze 6,2 euróval zárta a listát. Magyarország továbbra is az EU legolcsóbbjai között szerepel 10,4 euróval.
A VaasaETT elemzői kiemelték: A különbségek mögött az energiamix, a szolgáltatók beszerzési stratégiái és az eltérő tarifastruktúrák állnak.
Míg Nyugat-Európát a 30 euró feletti árak jellemzik, addig a legtöbb kelet-európai ország jóval olcsóbban jut energiához, Szlovákia például 18,9 euró /100 kWh értékkel.
Ugyanakkor a vásárlóerő-paritás figyelembevételével kisebbek a különbségek, míg Csehország 39,2 PPS-sel az egyik legdrágább hely, addig Szlovákia a középmezőnyben van, Magyarország és Törökország pedig a legalacsonyabb mutatóval rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy „egy euró nem ugyanannyit ér minden országban”, és a nominális adatok nem feltétlenül tükrözik a valós terheket.
Több országban stabilak maradtak az árak, bár Luxemburg, Írország vagy Moldova nagyobb emelkedést tapasztalt.
Kapcsolódó cikkünk
A Tatra banka szakértői szerint hosszú távon gyakorlatilag hatástalanok maradnak a kormány konszolidációs csomagjai és újabb megszorításokra lehet szükség.
A bank elemzői a DenníkN portál számára készítettek el több kimutatást is a kormánykoalíció által elfogadott három megszorító csomag hosszú távú hatásairól a költségvetés mérlegére nézve. A bank szerint hiába próbál takarékoskodni az állam, a nyugdíjakra és a kedvezményes energiaárakra fordított kiadások annyira megterhelik a költségvetést, hogy nincs tér a valós spórolásra.
Stabilizálni kéne a költségvetést
A portál emlékeztet rá, hogy a konszolidáció azért szükséges, mert a szlovák államadósság meredeken emelkedik az államháztartási hiány miatt: már az idén átlépi a GDP 60 százalékát és idővel tovább romlik a helyzet. A magas költségvetési hiány miatt az állam csak drágábban vehet fel hiteleket, így kevesebbet tud befektetni más területeken, például az iskolaügyben vagy az egészségügyben is.
A szakértők szerint a GDP 2,5 százalékát nem meghaladó államháztartási hiány stabilizálhatná a költségvetést, de a Fico-kormány a jelenlegi előrejelzések szerint csak 2028-ra reméli a határ elérését.
A Tatra banka elemzése rámutat, hogy a kormány állításaival ellentétben nem a Matovič- és Heger-kormányok, hanem Robert Fico előző ciklusai miatt jött létre a hiány – az állam ugyanis már egy évtizede is képtelennek bizonyult a spórolásra. A helyzetet súlyosbította, hogy az adóemelésből beáramló forrásokat az állam nem a deficit csökkentésére, hanem új kiadásokra költötte el.
Hol a pénz?
Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője szerint az állam rendkívüli forrásait a tizenharmadik havi nyugdíjra, a háztartások energiaköltségeinek finanszírozására fordították, másik részük pedig az automatikus kiadásokra került elköltésre – olyan tételekre, amelyekről évekkel korábban döntöttek.
A kiadások emelkedése egyébként nem jelentene problémát akkor, ha a gazdaság is bővülne, ugyanis az emelkedő GDP képes lenne a gazdálkodási lyukak elfedésére. A szlovák gazdaság azonban leginkább csak stagnál – ebben pedig szerepet játszik az is, hogy az adóterhek növelése visszafogja a fejlődést.
Aggodalomra adhat okot, hogy a bank elemzői szerint a jelenlegi konszolidáció három körének hatása idővel mérséklődik. Az előrejelzés szerint a spórolás ellenére 2027-ben tovább nő az állam eladósodottsága, ráadásul az is kevéssé valószínű, hogy a parlamenti választás előtt az állam még tovább takarékoskodik.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Fico újabb beruházásokat és javuló államháztartást ígér, a Költségvetési Tanács viszont elsősorban a növekvő államadósságra figyelmeztet, ami miatt a következő években legalább olyan durva konszolidációt kell majd végrehajtani, mint jövőre.
Szerdán az adóhivatal által szervezett konferencián védte a költségvetést és a konszolidációt Robert Fico miniszterelnök. Habár „nagyon szakmai rendezvényként” hirdette az eseményt, nem a konszolidáció részleteit ismertette, hanem az előző kormányokat szidta. Ódor Lajost és kormányát tartja a jelenlegi rossz gazdasági helyzet egyik legfőbb felelősének, miközben ez a garnitúra csak öt hónapig irányította az országot.
Fico ugyanakkor megdicsérte magát és a kormányát, hogy nem követik a „francia utat”, habár megtehették volna.
„Csinálhattuk volna francia módon, és kiválthattuk volna az előrehozott parlamenti választásokat”
– mondta Fico. Majd kijelentette: a 2027-es választások után felálló kormány már konszolidált államháztartással számolhat.
A Smer szent tehene: a 13. nyugdíj
A gazdasági növekedés beindításához a kormányfő új beruházásokat ígért. „Vasárnap az Egyesült Arab Emirátusokba utazom, bízom benne, hogy sikeres gazdasági tárgyalásaim lesznek” – mondta Fico. Az autóipar terén is ígért újabb, nyugat-európai befektetőket, de konkrétumot ezzel kapcsolatban sem mondott.
Védte azonban a 13. havi nyugdíjat, amely szerinte jár a nyugdíjasoknak, akik „800-900 euróért dolgoztak gyárainkban az életül során”, ezért a 13. havi nyugdíjhoz nem nyúlnak.
Közben folyik a költségvetés vitája a parlamentben, amelyen szinte csak az ellenzék szól hozzá a tervezethez. Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter sokszor nincs is bent az ülésen, szerdán délelőtt is Peter Susko igazságügyi miniszter helyettesítette őt. A kedden elmondott bevezetőjében Kamenický szintén a korábbi kormányokat hibáztatta a jelenlegi helyzetért. Szerinte 1,3 százalékos növekedés tartható.
„Ezt nem csak a kormány mondja, ezt igazolják a bankok, a Költségvetési Tanács is”
– jelentette ki a pénzügyminiszter.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini államfő magyarázatot vár Robert Fico (Smer) miniszterelnöktől arra, miért szeretné 2027-re halasztani a megyei és helyhatósági választásokat. Az államfő szerint, ha a javaslatról való vita folytatódni akar, először világossá kell tenni az indokokat – jelentette ki Pellegrini a TA3 televízió V politike című vasárnapi műsorában.
Nincs szó előre hozott választásokról
Pellegrini szerint a jelenlegi kormány célja, hogy kitöltse teljes mandátumát a parlamenti választásokig, és nem lát törekvést előre hozott választások kiírására. Mint mondta, ő maga sem tesz ilyen irányú lépéseket, mert szerinte az előre hozott választások nem jelentenének megoldást az ország számára. Úgy látja, egy esetleges új választás nem hozna „csodát” Szlovákiának, sőt, inkább fokozná az instabilitást.
„Jelenleg nem látok egy olyan átfogó, szakmailag és program szinten felkészült alternatívát, amely azonnal leválthatná a mostani kormányt, és csodát hozna Szlovákiának. Ha most tartanánk előre hozott választásokat, az visszavinne bennünket a 2020 és 2023 közötti időszakhoz – egy széthúzó koalícióhoz, ahol reggeltől estig csak a viták folytak”
– fogalmazott Pellegrini.
Az államfő hangsúlyozta, hogy kijelentései nem jelentik a jelenlegi kormány kritikátlan támogatását. Úgy véli, a kabinet tehetne többet, és belső feszültségei és vitái nem sokban különböznek az előző kormány belső konfliktusaitól.
Pellegrini kitért a személyét ért támadásokra is, amelyek szerinte nem segítenek azoknak, akik így próbálják elfedni saját kudarcaikat vagy alkalmatlanságukat. Nem kívánta részletesen kommentálni Andrej Danko (SNS), illetve Samuel Migaľ beruházásokért felelős miniszter bíráló megjegyzéseit, de hozzátette:
„Elsősorban az ország problémáinak megoldására kellene koncentrálniuk”.
Vitatott kampányfinanszírozás
Az államfő beszélt elnökválasztási kampányának finanszírozásáról is. Elmondta, nem érti, miért keltett akkora visszhangot, hogy kampányát a nővérének cégétől felvett kölcsönből is támogatta. Szerinte ez helyes döntés volt, mivel testvére sem lobbiérdekeket, sem oligarchikus befolyást nem képvisel.
Elismerte, hogy a kampány során adminisztratív hibát követett el, amiért pénzbírságot kapott, de azt azonnal befizette. Hozzátette: ha a mentelmi joga miatt a bírság összegét visszakapná, azt a Rákellenes Ligának ajánlaná fel.
Bízik Gašparban
Pellegrini a műsorban azt is elmondta, hogy találkozott Pavol Gašparral, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) vezetőjével, aki tájékoztatta őt a közelmúltban történt közlekedési balesetéről. Pellegrini kijelentette: nem érez bizalmatlanságot Gašpar iránt, és úgy véli, csak akkor lenne oka erre, ha a szolgálat működése kudarcot vallana. Hozzátette, hogy a SIS esetleges hibáiért a szolgálatért felelős kormányfőnek kell viselnie a felelősséget.
„Az SIS a miniszterelnök felelőssége alá tartozik, és az ő bizalmát élvezi. Én akkor lennék bizalmatlan a szolgálat vezetőjével szemben, ha a szolgálat hibát követne el, de nem az ilyen ügyek miatt”
– fogalmazott Pellegrini.
Az államfő szerint csak nagyon súlyos eset indokolná, hogy ő lépjen Fico helyett. Hozzátette, hogy a SIS-nek teljes körűen együtt kell működnie a legfontosabb külföldi hírszerző szolgálatokkal, és a szlovák szolgálat jelenleg az egyes szomszédos országok hírszerző tevékenységét is koordinálja. „Ez nagyfokú bizalmat jelez számunkra” – tette hozzá.
„Mindig a tudomány oldalán fogok állni”
A köztársasági elnök hibának tartja, hogy a kormány nem tárgyalta meg a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) jelentését a Covid–19 elleni vakcinák elemzéséről. Pellegrini szerint felelőtlen döntés, ha a kabinet megrendeli a tudományos elemzést az ország egyik legtekintélyesebb intézményétől, majd – feltehetően azért, mert nem tetszik neki az eredmény – nem hajlandó azt napirendre tűzni.
„Mindig a tudomány és a kutatás oldalán fogok állni”
– jelentette ki az elnök.
Kész aláírni a költségvetést
Pellegrini kész aláírni a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amennyiben az a parlamenti vita során nem esik át jelentős módosításokon. Hangsúlyozta, hogy a kormány a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem takarékoskodik az oktatás és az egészségügy területén. Üdvözölte továbbá, hogy a költségvetési konszolidáció nem érinti a szociális intézkedéseket.
Az államfő szerint a költségvetés aláírásának nem lesz akadálya, ha a tervezet megőrzi a kulcsfontosságú területek – az oktatás, az egészségügy, a biztonság és a szociális juttatások – támogatását, nem rontja a lakosság életszínvonalát, és a kormány tartja magát a 4,1 százalékos hiánycélt kitűző konszolidációs irányhoz. Emlékeztetett, az ország történetében eddig minden elnök jóváhagyta az éves költségvetést, és nem volt példa annak visszaküldésére.
Az elnök ugyanakkor emlékeztetett, hogy a költségvetés tartalmáért kizárólag a kormány felel. Szerinte a parlamenti vita során nem valószínűek nagyobb változtatások, mivel a kormány nem rendelkezik jelentősebb pénzügyi tartalékokkal. „Ma már nincsenek olyan nagy mozgásterek, mint korábban” – jegyezte meg.
Pellegrini szükségesnek nevezte a költségvetési konszolidációt, bár fájdalmas folyamatnak tartja. Hozzátette, a lépés elkerülhetetlen volt a jelenlegi államháztartási helyzet miatt. Kiemelte, hogy az oktatás és az egészségügy finanszírozását nem érintették megszorítások, és a szociális juttatások, például a 13. havi nyugdíj, megmaradtak.
A visegrádi együttműködés megerősödését várja
Az elnök végül a cseh–szlovák kapcsolatokra is kitért, és reményét fejezte ki, hogy az Andrej Babiš vezette leendő cseh kormány visszaállítja a két ország kormányzati szintű közös üléseit. Pellegrini szerint a prágai kormányfőváltás új lendületet adhat a visegrádi együttműködésnek.
A jövőben még durvább konszolidáció jöhet
A Költségvetési Tanács azonban mást mondott a tervezetről, és a Fico által dicsért konszolidációról is – a testület elemzése nagyon negatív színben tünteti fel a kormány munkáját. A minisztérium által tervezett 4,1 százalékos hiány a tanács szerint valójában 4,6 százalékos lesz.
„Az éves hiánycsökkenés viszonylag alacsony lesz. A költségvetési javaslattól való legjelentősebb eltéréseket az adóbevételeknél, a védelmi beruházásoknál, az önkormányzatoknál és az egészségügyben azonosítottuk”
– részletezte elemzésében a testület, hogy hol is tévedett a kormány a költségvetés előkészítése során.
A legnagyobb problémának azonban azt tartják, hogy az államadósság a konszolidáció ellenére is emelkedik. „A bruttó államadósság 2026-ban a GDP 64,3%-ára emelkedik, és ha 2026 után nem folytatódik a konszolidáció, 2029-ben meghaladja majd a GDP 70%-át” – állítja a testület. A következő években tehát legalább olyan durva konszolidációt kell majd végrehajtani, mint jövőre.
„A pótlólagos konszolidáció igénye eléri a GDP 2,5%-át, vagyis a 3,8 milliárd eurót”
– állítja a testület az elemzésére hivatkozva.
Viskupič: már 2023-ban is a Fico-kormány miatt szállt el a deficit
A költségvetés az ellenzék szerint sem fog sokat javítani az államháztartás helyzetén, ráadásul a legnagyobb részt a lakossággal fizetteti meg a kormány.
„A lakosságtól 1,4 milliárd eurót szed be a kormány, vagyis a teljes konszolidáció 73%-át terheli rá, miközben saját magán csak mintegy 500 millió eurót spórol”
– állítja Jozef Hajko (KDH) parlamenti képviselő.
Az előző kormányokat ért kritikákat Marian Viskupič (SaS) tette helyre. „Igor Matovič tragikusan rossz pénzügyminiszter volt, ezt már régen is elmondtam, felelőtlenül irányította a pénzügyet, eladósította az országot, de az már csak Kamenický fikciója, hogy a hiány 6,5 százalékos volt” – mondta a képviselő. Állítása szerint 2023-ban, amikor Eduard Heger kormánya megbukott, 4,4 százalékos volt a hiány, és még akkor is csak 4,8 % volt, amikor ősszel az Ódor-kormány átadta a stafétát Fico újabb kormányának, pedig sok törvényt a kormány ellenében, Ficóék támogatásával fogadott el tavasszal a parlament.
„2023-ban a Fico-kormány két hónap alatt 5,2 százalékra emelte a hiányt”
– jelentette ki az SaS parlamenti képviselője. A Fico-kabinet első intézkedései közé tartozott a 13. havi nyugdíj emelése és más olyan intézkedések, amelyek jelentős állami kiadásokkal jártak.
Svédország drágul, Grúzia rekordolcsó marad
A gázáraknál szintén drasztikus eltérések látszanak. Az EU-n belül Svédország vezeti a mezőnyt 21,3 euró/100 kWh-val, míg Szlovákia 5,9 euróval a hetedik legolcsóbb, Magyarország mindössze 3,07 euróval Európa harmadik legolcsóbb országa. A teljes kontinensen Grúzia a legkedvezőbb, ahol 1,7 euróért jutnak ugyanennyi gázhoz. Franciaország, Olaszország és Németország a nagy gazdaságok közül a magasabb árú kategóriában maradt, míg Spanyolország viszonylag kedvezőbb szintet tartott fenn.
A VaasaETT szerint a gázárakat különösen erősen befolyásolja a tárolók telítettsége, az időjárás, az importfüggőség és az, hogy „mennyire rugalmasan reagál egy ország a nemzetközi piaci sokkokra”.
Törökországban, Észak-Macedóniában és több balti államban 20–30 százalékos drágulást mértek, míg Szlovénia és Ausztria komoly árcsökkenést tudott elérni. Vásárlóerő-paritással számolva Svédország továbbra is a legdrágább, Magyarország pedig a legkedvezőbb pozíciót tartja.
Egyenlőtlen teher: mi vár a háztartásokra?
A teljes európai kép azt mutatja, hogy az energiaárak alakulása továbbra is erősen függ az országok gazdasági erejétől és energiafüggetlenségétől. Miközben a nominális adatok hatalmas szakadékot rajzolnak fel, a vásárlóerő szerinti árak mérsékeltebb különbségeket jeleznek. Mindez azonban nem változtat azon, hogy sok európai család számára a tél továbbra is komoly anyagi kihívást jelent. Ahogy egy elemző fogalmazott: „Európa energiatérképe ma már nem csak számsorokból áll, hanem az eltérő életminőségek lenyomata is.”
A következő hónapokban a fűtési szezon még inkább felszínre hozza ezeket a különbségeket, és újra megmutatja, mely országok tudták megerősíteni energiabiztonságukat, és melyek maradtak kiszolgáltatottak az európai energiapiac ingadozásainak.
A kormány támogatást ígér
A kormány azonban ártámogatást ígér a rászorulóknak, és a rászorulók körét elég szélesen értelmezi. Eszerint a háztartások 90 százaléka részesülne valamilyen ártámogatásba.
„A kormány kompenzálni fogja az energiaárat, lesz energiaár-támogatás, és a háztartások 90 százaléka megkapja majd ezt a támogatást”
– jelentette ki Erik Tomáš (Hlas) szociális ügyi miniszter hétfőn, az érdekegyeztető tanács döntése után. Az egyelőre nem világos, hogy ez az energiaár-támogatás milyen mértékű lesz, és az sem, hogy erre mennyit akar költeni a kormány. Az Energieportál elemzése szerint az idei árszint megtartásához mintegy 250 millió eurós kormányzati támogatásra lenne szükség.
Sajtóinformációk szerint a kabinet már szerdán foglalkozhat az energiaár-támogatás rendszerével, az ülés napirendi pontjai között azonban kedden kora este még nem szerepelt az energiaár-támogatás.
Az ÚRSO korábban elárulta, hogy idén már nem számítja be az árakba a kormány által nyújtott támogatást, tehát a maximális árakat hozza majd nyilvánosságra. „Az árhatározatok végső változatáról az áregyeztetések befejeződése után, december elején fogunk tájékoztatni” – mondta korábban Jozef Holjenčík, az ÚRSO elnöke.
A problémára korábban Karol Galek, az SaS képviselője is rámutatott. „Egy vállalkozó, akinek több céges lakása is van Pozsonyban, és minimális ügyvezetői díjat fizet ki magának, minden lakásra megkapja az energiasegélyt, csak azért, mert egyetlen címen belefér a jövedelmi határba. Ugyanakkor egy árvai nyugdíjas, akinek a lakcímére dolgozó gyermekei is be vannak jelentve, semmit sem kap. Ez vajon tisztességes megoldás?” – tette fel a kérdést.
A kormány jövőre 385 millió eurót fordít az energiasegélyre. A tervek szerint a háztartások 90%-a részesülne belőle, ezt azonban több elemző kétségbe vonta.
A gazdasági minisztérium közölte, hogy a szabályokat úgy fogják módosítani, hogy az osztalékot is bele kelljen számolni a jövedelmekbe, ám ez valószínűleg csak a jövő év közepe táján valósul meg.
Már egy hete sötétek a monitorok
Karel Hirman (Demokraták) ezzel kapcsolatban elmondta: a kibertámadás éppen akkor történt, amikor a minisztérium már elindította az energiatámogatási rendszert, amely a háztartások pénzügyi adatait használja fel. Szerinte emiatt joggal feltételezhető, hogy a támadók – akár egy állam, akár bűnözők – éppen ezekre a háztartási adatokra pályáztak.
Ján Hargaš, a PS képviselője szerint
a minisztériumban gyakorlatilag az összes e-mail-fiókot lekapcsolták, több tucat számítógép teljesen működésképtelen, és ez az állapot már egy hete tart.
Felszólította a minisztériumot, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot arról, mennyire súlyos támadás érte, ennek milyen következményei vannak, milyen adatok kerülhettek veszélybe, és mennyi ideig tart még, amíg a minisztérium visszatér a megszokott működéséhez.
A legszegényebb, fával fűtő háztartások sem kapnak segélyt
A Demokraták ismét felhívta a figyelmet arra is, hogy az energiatámogatás nem érinti azokat a háztartásokat, amelyek szilárd tüzelőanyaggal – például fával, pellettel vagy biomasszával – fűtenek.
A Statisztikai Hivatal adatai szerint az összes, saját fűztési rendszerrel rendelkező háztartás mintegy egyharmadáról van szó, gyakran éppen a legszegényebb családokról.
A párt felszólította a minisztériumot, hogy ezeket a családokat is részesítsék a támogatásban.
A Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok megvédte párttársát, Denisa Sakovát, aki kritikák kereszttüzébe került az energiatámogatás miatt. A belügyminiszter szerint ha valamit első alkalommal állítanak be, akkor „menet közben” még lehet „finomítani” rajta.
– Hogyan fogják elbírálni azt a háztartást, ahol egy nyugdíjas él, de a lánya állandó lakhelye is ott van?
– Mi történik, ha egy háztartás átlépi a jövedelmi mutatót – azonnal elveszíti a jogosultságát, vagy van egy átmeneti időszak (például jövedelemnövekedés esetén)?
– Kap-e energiatámogatást az az albérlő, aki fizeti a rezsit, de az állandó lakcíme máshol van?
– Miért nem számítják be a jövedelembe az osztalékokat?
– Mi lesz az üdülőingatlanokkal, illetve a hétvégi házakkal?
– Hogyan bírálják el az ingadozó bevételű egyéni vállalkozókat?
– Mi lesz azokkal a családokkal, akik év közben költöznek?
Az SaS felsorolta a legégetőbb kérdéseket, amelyeket a gazdasági minisztériumnak sürgősen meg kellene válaszolnia: Naď: Fico ne menjen Amerikába!
Eduard Heger korábbi miniszterelnök, a Demokraták jelenlegi alelnöke arról is beszélt, a Fico-kormány az előzetes tervekhez képest tavaly 1 milliárd euróval kevesebbet szedett be a különféle adók révén.
„Ez nem egy olyan összeg, amit pluszban kellett volna beszedni, ez az a pénz, amit előre beterveztek. Vagyis ez azt jelenti, hogy rosszul terveztek. Ez a jelenlegi kormány névjegye. És szó sincs arról, hogy az előző kormányokra háríthatják a felelősséget, csakis saját magukat hibáztathatják”
– magyarázta, hozzátéve, a hiányzó pénzt most az állampolgárokon, kiváltképpen a vállalkozón próbálják begyűjteni az adók és a járulékok emelésével.
Továbbá arra is figyelmeztetett, Fico éppen egy előnytelen szerződést készül aláírni egy amerikai céggel egy új atomerőmű felépítéséről, melynek az összege akár a 40 milliárd eurót is elérheti. Heger kifogásolja, hogy a Fico-kabinet közvetlen megbízással, átlátható közbeszerzési eljárás nélkül készül egy olyan szerződés megkötésére, amelynek költségeit szintén az adófizetők térítik meg. Naď megjegyezte, egy szabályszerűen meghirdetett közbeszerzéssel az állam milliárdokat takaríthatna meg, hiszen a piacon vannak olyan cégek, amelyek képesek hasonló, sőt talán kedvezőbb árakat és műszaki feltételeket kínálni.
A Demokraták elnöke szerint az időzítés sem szerencsés, hiszen az USA éppen most sértette meg a nemzetközi jogot a venezuelai támadásával. Naď úgy véli, a diplomácia a gesztusokról is szól, Fico látogatása pedig tulajdonképpen legitimálja az amerikai támadást.
„Felszólítom Robert Ficót, hogy hagyja abba Szlovákia szégyenbe hozását a világ négy égtáján, törölje az amerikai utazását, és az atomerőmű építését átlátható módon, nyilvános pályázat útján oldja meg”
– tette hozzá.
Kapcsolódó cikkünk
Szokatlanul élesen bírálta az Egyesült Államokat a venezuelai katonai beavatkozás kapcsán Robert Fico. Szlovákia nem az egyetlen állam, amely nehezen tud megbirkózni a világpolitikai fordulatokkal, Fico számára azonban külön problémát jelent, hogy még mindig alapvetően baloldali szemszögből nézi a világot.
A szlovák kormány még 2024-ben hirdette meg a négy égtáj politikáját: a program szerint az ország külkapcsolatait gazdasági alapokra kell helyezni és együttműködni mindenkivel, akivel előnyös. Mint azonban a venezuelai események is mutatják, a kormányfő a régi reflexeit nem tudta levetkőzni.
Magányos kritika
Fico órákkal a venezuelai amerikai katonai beavatkozás után miniszterelnöki állásfoglalást tett közzé a Facebookon, majd később egy másik videóval igyekezett finomítani a kijelentésein. A kormányfő az első, hevesebb nyilatkozatában a második világháború utáni világrend bomlásának bizonyítékát látta az amerikai támadásban, amely Nicolás Maduro, a diktatorikus módon kormányzó venezuelai vezető USA-ba hurcolásával és a rezsim megdöntésével végződött.
Fico szerint a nemzetközi jog már nem érvényes és határozottan el kell ítélni a hasonló támadásokat: csakúgy, mint az iraki beavatkozás, Koszovó, Gáza, vagy az ukrajnai orosz invázió kapcsán. A miniszterelnök az Európai Uniónak szegezte a kérdést – vajon az ukrajnai invázióhoz hasonlóan elítélik a támadást, vagy „álszent” álláspontot képviselnek?
Érdekesség, hogy az EU végül kiadott egy közös nyilatkozatot vasárnap, amelyben csak általános kifogásokat fogalmazott meg az amerikai lépéssel kapcsolatban, de ezzel a dokumentummal Szlovákia – Magyarországgal ellentétben – azonosulni tudott és aláírta.
Fico egy nappal később enyhén korrigálta a mondanivalóját: egy videóban kijelentette, hogy Venezuela kapcsán Szlovákia tehetetlen, a nemzeti érdekeket pedig akkor képviseli a legjobban, ha megpróbál mindenkivel együttműködni, akivel csak tud. Trumpot ebben a videóban már dicsérte, legalábbis „díjazta,” hogy az amerikai vezető nem is próbálta titkolni a támadás gazdasági motivációit.
Felemás égtájak
A szlovák kormányfő reakciói megmutatták, hogy a gyakorlatban rengeteg probléma adódik a négy égtáj politikájának alkalmazásával. Fico egyszerre próbál meg üzletelni Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal, ez a stratégia éles ellentétben van a Matovič-, Heger- és Ódor-kormányok nyugatbarátságával. A krízisek jelentkezésének idején pedig beszűkülnek a cselekvési lehetőségei, nem tehet meg bármit.
Az Egyesült Államok legutóbbi lépései Fico számára is dilemmát jelentenek. A szlovák kormányfő őszintén helyteleníti Trump lépéseit, de nem engedheti meg magának az USA nyílt bírálatát, mert a két ország közti kapcsolatok aszimmetrikusak: Szlovákia rá van utalva Washington jóindulatára és több kulcsfontosságú üzleti kezdeményezés is formálódik a két ország között a gazdasági befektetésekre alapozó külpolitika jegyében.
Csak néhány példát említve Szlovákia az amerikai hadiipar segítségével újítja meg a légierejét, az Ukrajnának továbbadott MiG-eket felváltó F-16-os vadászgépek folyamatosan érkeznek az országba és összesen tizennégyet üzemeltet belőlük a szlovákiai légierő. A még 2018-ban megkötött tranzakció 1,6 milliárd dollárjába került az országnak.
Fico azonban egy másik nagybefektetést is veszélyeztetne a túlzott kritikával: a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű bővítése akár 12-15 milliárd euróba is kerülhet, az atomenergetikai beruházásba a Westinghouse vállalatát vonnák be. Az őszi tervek szerint szerződés aláírására egy szimbolikus, Fico és Trump közti washingtoni találkozóval kerülhetett volna sor, de azóta sem tudni közelebbit az ügylet részleteiről. A Trumppal való jó viszony fenntartása azért is a szlovák kormány érdeke, mert az USA továbbra is a szlovák autóipari termékek egyik központi felvevőhelye. A washingtoni vámok különösen érzékenyen érintették ezt az ágazatot.
Húzódozva a jobboldaltól
Fico közeledési kísérlete Trump felé az elmúlt hónapokban érdekes fordulatokat vett. A szlovák kormányfő az amerikai elnök megválasztása után telefonon folytatott beszélgetést Trumppal és megtalálták az összekötő kapcsot: mindkettejük ellen elkövettek egy sikertelen merényletet.
A kormányfő nyitásának legszimbolikusabb eleme a CPAC májusi, budapesti konferenciáján tartott Fico-beszédben testesült meg. A magát továbbra is következetesen baloldali politikusnak tartó szlovák kormányfő az amerikai konzervatív jobboldal zászlóshajó-rendezvényén kapott kiemelt szerepet és álló ovációt kapott, amiért dicsérte Trumpot, bírálta az Európai Uniót és Ukrajnát.
Fico és a Smer jobboldali fordulata azonban ezen a ponton abba is maradt: a Smer ideológiai kifogások miatt továbbra sem tagja a nagy régiós kormánypártok mellett több radikális jobboldali pártot tömörítő Patriótáknak és valószínűleg nem is lesz.
Fico pedig folyamatosan hangsúlyozza, hogy a Smer az eredeti, hamisítatlan baloldalt képviseli Szlovákiában és Európában – annak ellenére, hogy a pártot az európai szocialisták végleg kizárták a soraikból. A kormányfő ezért jobb híján a szuverenista-nemzeti vonalban találja meg a kapcsolódási pontot az európai szövetségeseivel – és mint kiderült, hazai színtéren a Republikával.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) miniszterelnök a közösségi hálóra feltöltött legújabb videójában arról beszélt, minden tapasztalatát fel fogja használni annak érdekében, hogy Szlovákia sose keveredjen semmilyen „katonai kalandba”.
„A béke nem csupán egy elcsépelt szó, hanem a létezésünk és a munkánk lényege. Bár néha jelentős erőfeszítéseket kell tennem a konfliktusok megoldása érdekében, miniszterelnökként a feladatom, hogy minden kormánytag elsődleges kötelessége a kabinet által jóváhagyott program következetes végrehajtása legyen. Ezt a kötelezettséget viszont kizárólag békés körülmények között lehet teljesíteni. A béke nem minden, de béke nélkül minden hiábavaló”
– fogalmazott Fico.
A kormányfő szerint a nagyhatalmak „ma bármit megtehetnek, amit csak akarnak”, és teljesen semmibe veszik a nemzetközi jogot, illetve annak betartását. „Az ENSZ térdre kényszerült, reformok és a hatáskörök megszilárdítása nélkül a Biztonsági Tanács mozgástere végleg ellehetetlenülhet” – tette hozzá.
Fico úgy gondolja, egy olyan kicsi országnak, mint Szlovákia, semmilyen lehetősége nem maradt, mint „tehetetlenül nézni” az Egyesült Államok és Venezuela között lezajlódó konfliktust. A kormányfő ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök érdemének tartja, hogy nem a demokráciaexporttal és az emberi jogok védelmezésével indokolta „hazug módon meghozott döntését”.
Videóüzenetében a miniszterelnök az Egyesült Államokkal kapcsolatban az USA és Szlovákia közötti nukleáris együttműködést is előhozta, mondván számára fontos megállapodásról van szó, mivel a Trump-adminisztráció közreműködésében új atomerőművet szeretnének felhúzni Jászlóapátszentmihályon (Jaslovské Bohunice).
„Ugyanakkor nevetséges és hiteltelen lennék, ha az iraki csapatok kivonása, a kötelező kvóták megvétózása, az Ukrajnának nyújtandó háborús hitel elutasítása, valamint azon, többször ismételt kijelentések után, amelyek szerint az orosz haderő alkalmazása Ukrajnában nemzetközi jogsértés, Venezuela kapcsán szándékosan hallgatnék”
– jegyezte meg.
Fico szerint egy „újabb, kőolajat célzó amerikai kalandozás” történt, amit ő elítél és elutasít. Figyelmeztetett: mindezt annak tudatában teszi, hogy az egyértelmű és konzisztens álláspontja bizonyos időre negatívan befolyásolhatja a szlovák és az amerikai kormány közötti kapcsolatokat.
„Nem kertelhetek: ha az amerikai elnök gátlástalanul megnevezte, mi a célja Venezuelában, akkor nekem, egy nemzetközi jogot tiszteletben tartó szuverén ország miniszterelnökének, kötelességem nyíltan vállalni nézeteimet”
– húzta alá.
A kormányfő úgy véli, a jelenlegi körülmények között Szlovákia számára az lenne a legelőnyösebb megoldás, ha a kabinet a továbbiakban többutas diplomáciában lenne érdekelt. „Vigyáznunk kell a nemzeti érdekeinkre, követnünk kell a globális események alakulását, meg kell védenünk a szuverenitásunkat és az identitásunkat. Mindezt a nemzetközi jog szigorú betartásának és az ENSZ reformjának keretében tehetjük csak meg, amelyekre reményeim szerint előbb-utóbb sor fog kerülni” – tette hozzá.
Fico megismételte, a nemzetközi politikai színtér történéseit látva megállapítható, hogy „senki – még a gyengébbek sem – érezheti magát biztonságban”.
„Szlovákia szemszögéből a béke legjobb garanciája egy multipoláris világ, amely baráti kapcsolatokon alapul mindazokkal, akik hasonló viszonyokra törekednek, függetlenül attól, hogy éppen nyugaton, keleten, északon vagy délen vannak” – mondta el a miniszterelnök, egyúttal kiemelve, hogy a második világháború is helyi jellegű összeütközésekkel indult, majd „világméretű robbanás” lett belőle. „2026 elején hasonló helyzetben találtuk magunkat, ezért is szükséges sokkal hangosabban a békéről beszélni” – zárta gondolatait Fico.
Panasz a főügyésznél
Juraj Šeliga, a Demokraták párt alelnöke elmondta, panaszt nyújtanak be Maroš Žilinka főügyészhez, hogy vizsgálja felül a kormány energiatámogatását, két szemszögből is. Az egyik az alkotmányjogi aspektus, tekintettel arra, hogy a kormány érthetetlen okoknál fogva hátrányosan megkülönbözteti a lakosság egy részét. A másik a büntetőjogi aspektus, hiszen a kormány éppen fél milliárd eurót éget el felelőtlen módon.
Ľubomír Galko, a Demokraták színeiben politizáló parlamenti képviselő hozzátette, 2025 végén a parlamenti vita során már felhívták Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter figyelmét ezekre a hibákra, de ő semmit sem tett azért, hogy igazságosabbá tegye az energiatámogatás rendszerét. Galko szerint ezen nem is kell csodálkozni, hiszen a Hlas jelöltjei okozzák a legnagyobb gazdasági károkat Szlovákiának. Példaként említette Matúš Šutaj Eštok belügyminisztert, akinek szinte naponta derülnek ki botrányai, vagy éppen Peter Kmecet, akinek éppen egy gyanús támogatási ügy miatt kellett lemondania.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
