Jelentős változások léptek életbe a hazai oktatásügyben. Egy új törvény értelmében ezentúl diákok is helyet foglalhatnak az iskolatanácsokban, akár már az alapiskolákban is. A minisztérium szerint a lépés célja a demokrácia erősítése az oktatásban.
A kiválasztás folyamata kétféleképpen történhet. Ahol működik diákparlament, annak elnöke képviseli a tanulókat a tanácsban. Ennek hiányában a gyerekek maguk választanak képviselőt. Érdekesség, hogy a jogszabály nem határoz meg alsó korhatárt a jelöltek számára, így elvileg 11-12 évesek is bekerülhetnek.
Látszólagos demokrácia?
A szakértők egy része szkeptikusan fogadta az újdonságot. A Szlovák Pedagóguskamara szerint ez csak a demokrácia látszata, miközben a tanácsok tényleges befolyása csökkent. A legszembetűnőbb változás az igazgatóválasztásnál történt, ahol a testület jogköre szűkebb lett. Míg eddig jelöltet javasolhattak, most már részvételük leginkább a véleményezésre korlátozódik, a végső döntést nem ők hozzák.
A Hospodárske Noviny-nek nyilatkozó Viktor Križo gyermekpszichológus szintén kritikusan látja a helyzetet. Szerinte a 6–14 éves korosztály még nem érett stratégiai döntések meghozatalára. Ebben a korban még hiányzik az ehhez szükséges absztrakt gondolkodásmód. Križo szerint a gyerekeknek inkább a kortárs kapcsolatokra és a biztonságra van szükségük.
Gyakorlati aggályok is felmerültek a változtatással kapcsolatban. Kérdéses, hogy egy kisdiák mennyire látja át a költségvetést vagy az iskolai programot érintő döntéseket. Szintén problémás lehet a titoktartási kötelezettség betartása kényes információk esetén.
A tárca védekezése szerint az iskolatanács nem veszítette el értelmét. Hangsúlyozzák, hogy a diákok részvétele nem jár jogi felelősséggel, nem írnak alá kötelező érvényű dokumentumokat. A minisztérium kiemelte azt is, hogy az igazgatóválasztó bizottságban a tanács delegáltjai továbbra is többségben vannak.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Kancelária NR SR
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
