Január harmadik hétfőjét gyakran „kék hétfőként” emlegetik, vagyis az év leglehangolóbb napjaként. A rövid nappalok, a napfényhiány, az újévi fogadalmak kudarcélménye és az ünnepek utáni anyagi nyomás együttesen fokozhatják a lelki megterhelést. A szakemberek szerint ebben az időszakban gyakoribbak lehetnek a szorongásos panaszok és a pánikrohamok.
A szorongás a szervezet természetes stresszreakciója, amely bizonyos helyzetekben – például vizsga vagy fontos döntés előtt – teljesen normális. Problémát akkor jelent, ha tartóssá válik, rontja az életminőséget, és testi-lelki kimerüléshez vezet. Jellemző tünetei lehetnek az ingerlékenység, a koncentrációs nehézség, a visszahúzódás, valamint a levertség.
Hosszan fennálló stressz hatására pánikroham is kialakulhat. Ez hirtelen jelentkező, rövid ideig tartó, intenzív félelemérzéssel jár, amely gyakran minden előjel nélkül tör rá az érintettre.
A szívdobogás, remegés, izzadás, mellkasi nyomás vagy szédülés sokszor komoly ijedelmet okoz, de fontos tudni: a pánikroham önmagában nem életveszélyes.
A ZamED mentősei azt tanácsolják, hogy roham esetén az érintett maradjon olyan helyen, ahol biztonságban érzi magát, és tudatosan lassítsa a légzését. Hatékony lehet az úgynevezett „négyzetes légzés”: négy másodperc belégzés, négy másodperc légzésszünet, négy másodperc kilégzés, majd ismét négy másodperc szünet. Hideg inger, például jeges borogatás az arcra vagy a nyakra, szintén támogathatja az idegrendszer megnyugvását.
A mentális egészség megőrzésében kiemelt szerepe van a megelőzésnek. A rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a feltöltődést nyújtó tevékenységek hozzájárulhatnak a lelki egyensúly fenntartásához. Tartós panaszok esetén pedig nem szabad halogatni a segítségkérést: a pszichológus, terapeuta vagy pszichiáter felkeresése ugyanolyan természetes lépés, mint bármely más szakorvosi vizsgálat.
SZE/Felvidék.ma/Sajtóközlemény
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »


