Milyen magas lehet a kötbér? Mészáros Richárd2026. 01. 17., szo – 15:06
Kölcsönt nemcsak pénzintézetektől, hanem családtagoktól, ismerősöktől is kaphatunk, s erről írásos szerződést is köthetünk. Sőt bizonyos pénzbüntetést is belefoglalhatunk a szerződésbe arra az esetre, ha az adós nem törlesztene időben. Vajon mekkora lehet ez a büntetés? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Egy ismerősöm 10 000 €-t kért tőlem kölcsön, mert sürgősen törlesztenie kell egy régi adósságát. Január végéig kell neki a pénz, de májusig vissza is adná, és ezt akár írásba is foglalná, mivel addigra tervezi eladni kb. 3 hektárnyi örökölt földjét. Szívesen kisegíteném, mert évtizedek óta jóban vagyunk, és már én is sokszor számíthattam rá más dolgokban. Félek viszont, hogy újra úgy járok, mint amikor 2020 végén adtam neki kölcsön, amit fél év helyett 2 év után adott csak vissza, sok ígérgetés és noszogatás után. Apósom szerint szerződésbe kellene foglalni, hogy ha késne a visszaadással, akkor a kölcsön összegének megfelelő büntetést is fizetnie kell. Tudni szeretném, hogy milyen összegű lehet egy szerződéses pénzbüntetés? Megállapíthatunk ilyen magas büntetést?
Az olvasónk által említett „pénzbüntetés” egy olyan klasszikus jogi eszköz, amely szerződéses kötelezettségek betartását hivatott bebiztosítani. Rögtön az elején viszont meg kell jegyezni, hogy a magyar jogi terminológiában az efféle büntetés pontos megnevezése a „kötbér” (szlovákul: zmluvná pokuta), ezért a továbbiakban is így fogjuk nevezni.
A kötbér jogi keretét a Tt. 40/1964 sz. Polgári törvénykönyv (Ptk.) 544. és köv. §-ai adják, amelyek elsősorban leszögezik, hogy ha a felek valamely szerződéses feltétel megsértése esetére kötbérben egyeznek meg, a kötbérrel terhelt félnek a szerződés megszegése esetén a kötbér összegét akkor is meg kell fizetnie, ha a jogosult félnek (adott esetben: olvasónknak) nem esett kára a szerződésszegésből. Kötbérről egyébként csakis írásban lehet megegyezni, és mindig rögzíteni kell annak magasságát vagy meghatározásának módját (pl. %-ban). Az após ötlete, hogy a kötbért bele kellene foglalni a kölcsönszerződésbe, tehát jó, hiszen a kötbér csak úgy érvényesíthető bírósági úton, ha írásos szerződés részét képezi.
Ami viszont helytelen felvetésnek tűnik a tervezett kötbérrel kapcsolatban, az az összege. A Ptk. 545a. §-a szerint ugyanis az aránytalanul magas kötbért a bíróság lecsökkentheti a bebiztosított szerződéses kötelezettség értékének és jelentőségének, bizonyos esetekben pedig az esetlegesen okozott kár figyelembevételével (kizárólag akkor, ha a jogosult a kötbéren felül kártérítést már nem követelhet, mert a felek ebben külön nem egyeztek meg).
A Ptk. ugyan arról már külön nem rendelkezik, hogy konkrétan milyen összeget kell aránytalan kötbérnek tekinteni, de véleményünk szerint, amennyiben olvasónk végül bírósági úton követelné az ismerősétől a 10 000 €-s kölcsön visszafizetését, az ugyanilyen összegű kötbért a bíróság minden bizonnyal aránytalannak tartaná. Arra pedig, hogy pontosan milyen összeg volna az, amely még arányosnak számítana, nem létezik konkrét szabály vagy képlet. A bíróságok joggyakorlata azonban általában azokat a kötbérösszegeket tartja arányosnak, amelyek reálisan tükrözik a jogosult személynek (pl. kölcsönadó) a szerződésszegés következtében keletkezendő esetleges kárát. Ahhoz tehát, hogy olvasónk a lehető legmagasabb, de még mindig proporcionális kötbért tudja meghatározni, érdemes pl. (legalább megközelítőleg) utánaszámolnia annak, hogy mekkora késedelmi kamatot hajthatott volna be az ismerősén a legutóbbi kölcsönkor keletkezett másfél éves késedelemkor, és a behajtása milyen perköltséggel járt volna bírósági behajtás esetén. Ez a szerintünk kb. 3000 €-nyi összeg ugyanis kellő érvekkel megalapozott, ezért valószínűleg a bíróság is arányosnak tekintené.
Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az [email protected] e-mail-címre küldhetik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
