Mikor és hogyan fizessük ki a vételárat? Kulcsár Péter2026. 01. 10., szo – 08:13
Időről időre felbukkan olyan hír, hogy egy lakás vagy ház eladása rosszul végződött, csalás volt az egész, az eredeti tulajdonos elveszítette az ingatlant, és a vételárat se kapta meg. Hogyan lehet ezt megelőzni? Hogyan fizessünk biztonságosan egy ingatlanért? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Lányomnak szeretnék egy lakást venni, de az eladó azt akarja, hogy a vételárat a szerződés aláírása előtt vagy legkésőbb a szerződés aláírásakor készpénzben fizessük ki neki, különben másnak adja el a lakást. Van garanciám arra, hogy az adásvételi szerződést a kataszteri hivatal be is regisztrálja? Milyen okok miatt szokták elutasítani az ilyen bejegyzést, és ha véletlenül ez történik, hogyan kapom vissza a pénzemet? Egyáltalán megengedett az, hogy 80 000 €-t készpénzben fizessünk ki az eladónak?
A vevő fél kifizetni a vételárat addig, amíg az ingatlant a kataszteri hivatal át nem vezeti az ő tulajdonába, az eladó pedig fél aláírni az ingatlannal kapcsolatos szerződést, amíg a vételár nincs a zsebében. Ez a probléma gyakran előfordul a nagy értékű ingatlanok adásvételekor. Ennek a fő oka, hogy amint erről már írtunk, az ingatlanok szerződéses átruházása két lépésben történik – nem elég csupán megkötni az adásvételi szerződést, hanem azt az illetékes kataszteri hivatalnak még nyilvántartásba is kell vennie, be kell tábláznia.
A két lépés közt általában hetek telnek el, és előfordul, hogy a kataszteri hivatal elutasítja a betáblázást, leggyakrabban azért, mert a szerződés hibásan lett megírva (pl. nem szakember és rossz minta alapján készítette azt el), a szerződésben pontatlan a parcellák azonosítása és/vagy mérete, a szerződésből hiányoznak az alapvető (nélkülözhetetlen) elemek, a szerződéshez nem csatolták a szükséges mellékleteket stb. Ha a kataszteri hivatal elutasítja a szerződés betáblázását, általában kiegészítéssel meg lehet „menteni” a megkötött szerződést, ám ha valamelyik szerződő fél már nem hajlandó együttműködni és a kiegészítést aláírni, vagy ha bonyolultabb hibák javításáról van szó, a rosszul megkötött szerződés érvénytelensége a feleknek komoly kárt okozhat.Komoly kára keletkezhet pl. a vevőnek, aki már a szerződés megkötése előtt vagy az aláírásakor kifizette a vételárat, hiszen a visszaszerzésével gondja lehet. Az ilyen kellemetlenségek elkerülésére szolgál pl. a vételár közjegyzői letétbe helyezése, amely mindkét szerződő fél javára szolgálhat. A szerződésben ugyanis ki lehet kötni, hogy a vételár akkor lesz kifizetve a közjegyzői letétből az eladónak, amikor az eladó vagy a vevő átadja a közjegyzőnek a kataszteri hivatal által kiállított „új” tulajdonlapot. Ha pedig a kataszteri hivatal bármi miatt egy bizonyos ideig nem táblázza be a vevő nevére az ingatlant, a letétbe helyezett vételárat a közjegyzőnek vissza kell adnia a vevőnek. Fontos arra is felhívni újra a figyelmet, hogy a közjegyzői letéten kívül a szerződő feleknek a banki vinkuláció (lekötés) is hasonló biztosítékul szolgálhat. A különbség annyi, hogy ha pl. a vevő ellen időközben végrehajtás (exekúció) indulna, a végrehajtó „ráteheti a kezét” a banki letétre is, míg a közjegyzői letétre nem.
Azzal az olvasói kérdéssel kapcsolatban, hogy ki lehet-e készpénzben fizetni az említett magas vételárat, tudni kell, hogy létezik egy, a készpénzes fizetés korlátozásáról szóló törvény (Tt. 394/2012 sz.), amely kimondja, hogy készpénzzel csak 15 000 €-ig szabad fizetni. Ám a törvény 8/h. §-a tartalmaz egy olyan kivételt, amely szerint ez említett fő szabály ún. rendkívüli helyzetben nem alkalmazandó. Szlovákia kormánya pedig 2022. február 26-án rendkívüli helyzetet hirdetett az orosz–ukrán háború okozta menekülthullám kapcsán, amely máig érvényes, ezért jelenleg akár a 80 000 €-s készpénzes fizetés sem szabályellenes.
Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az [email protected] e-mail-címre küldhetik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
