Volodimir Zelenszkij ukrán elnök drámai hangvételű nyilatkozatban fordult a nemzethez. Az államfő szerint Ukrajna történelmének egyik legnehezebb pillanatát éli át jelenleg. Az ország vezetése rendkívül súlyos dilemma elé került. Választani pedig a méltóság elvesztése vagy a kulcsfontosságú partner támogatásának elvesztése között kell.
Zelenszkij kiemelte, hogy a nyomás soha nem volt még ennyire erős Kijeven. Az elnök szerint az alternatíva egy rendkívül nehéz tél és további kockázatok sorozata lehet. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a háború lezárása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti érdekeket mindenképpen figyelembe kell venni a tárgyalások során.
Kijev nem kívánja azt a látszatot kelteni, hogy elutasítja a békét. Az elnök szerint konstruktív megoldásokat keresnek majd amerikai partnereikkel. Nem adnak ürügyet az ellenségnek arra, hogy Ukrajnát állítsák be a diplomácia kerékkötőjének. A cél a folyamat gyorsítása és a megoldás keresése.
„Történelmünk egyik legnehezebb pillanata előtt állunk. Most a legnagyobb a nyomás Ukrajnán. Ukrajna most nagyon nehéz választás elé kerülhet: vagy becsületét, vagy kulcsfontosságú partnerét veszíti el. Vagy a 28 pontot választja, amit mások dolgoznak ki, vagy a kőkemény telet és más veszélyeket. A szabadság, tisztesség, igazságosság nélküli életet, és azt, hogy hinnünk annak a szavának, aki már kétszer megtámadott minket.”
fogalmazott Zelenszkij rendkívül beszédében.
Amerikai ultimátum és a fegyverszállítások
A diplomáciai nyomásgyakorlás eszközei egyre keményebbek. A Reuters információi szerint az Egyesült Államok képviselői konkrét fenyegetéseket fogalmaztak meg. Kilátásba helyezték a fegyverszállítások és a hírszerzési adatok átadásának leállítását. Ezzel próbálják Kijevet rávenni az úgynevezett „béketerv” elfogadására.
A nyomás most sokkal erősebb, mint a korábbi tárgyalások során bármikor. Washington azt szeretné, ha Ukrajna a jövő hét csütörtökig aláírná a keretmegállapodást. Ez a szoros határidő komoly kihívás elé állítja az ukrán vezetést. A hírszerzési együttműködés leállítása súlyos csapást jelentene a fronton, az ukrán hadsereg gyakorlatilag megvakulna. Az európaiak jóval gyengébb hírszerzési képességeket tudnának csak biztosítani.
Donald Trump csapata és Zelenszkij várhatóan a jövő héten vitatják meg a terv részleteit. A sietség oka lehet, hogy még a tél beállta előtt le akarják zárni a konfliktust. Az amerikaiak eredményt akarnak felmutatni.
A 28 pontos terv vitatott részletei
A kiszivárgott 28 pontos terv vegyes fogadtatásra talált. Egyes pontok kifejezetten orosz érdekeket tükröznek, míg mások amerikai üzleti szempontokat. A dokumentum egyik verziója például tiltaná a „náci ideológiákat”, ami a Kreml propagandájára rímel. Ugyanakkor a terv folyamatosan változik, és egyes pontok már kikerültek belőle.
A tervezet katonai korlátozásokat is tartalmazna. Oroszországnak el kellene fogadnia egy legfeljebb 600 000 fős ukrán hadsereget. Ez a békeidőben megszokott létszámnál nagyobb, de a jelenleginél kevesebb. A 2022 tavaszi, isztambuli tárgyalásoknál 250 ezer fős korlátozásról szóltak a kiszivárgott információk. Fontos elem a területkérdés rendezése is.
A terv nem követeli meg az elcsatolt területek jogi elismerését Oroszország javára. Ehelyett a de facto ellenőrzés elismeréséről van szó, hasonlóan a ciprusi helyzethez. Cserébe Oroszországnak ki kellene vonulnia Harkiv és Dnyipropetrovszk régiókból. Ez jelentős engedmény lenne Moszkva részéről.
Pénzügyi téren is komoly átrendeződést javasolnak. Oroszország elveszítené a befagyasztott, 280 milliárd dolláros vagyonát. Ebből 100 milliárdot Ukrajna újjáépítésére fordítanának. A fennmaradó összeget egy közös amerikai-orosz alapba helyeznék.
Reakciók és a „vörös vonalak”
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter tárgyalásokat folytatott az USA-ban. Amerikai források szerint Umerov a terv nagy részével egyetértett. Ugyanakkor Kijev hivatalosan még nem hagyta jóvá a dokumentumot. Az ukrán fél „pozitív visszajelzést” adott, de fenntartásai vannak.
Kijev ragaszkodik bizonyos alapelvekhez. Umerov leszögezte, hogy nem fogadnak el olyan megállapodást, amely átlépi a „vörös vonalakat”. Ilyen a szuverenitás kérdése és az emberek biztonsága. Az ukrán alkotmány tiltja a területekről való lemondást.
A terv egyik legvitatottabb pontja az amnesztia kérdése volt. A javaslat teljes amnesztiát biztosítana a háborúban részt vevő minden félnek. Érdekesség, hogy ezt a pontot állítólag Kijev javasolta. Ez felváltotta volna a segélyek szigorú ellenőrzésére vonatkozó korábbi kitételt.
Európa saját javaslattal készül
Az európai vezetők „aggodalommal” figyelik az eseményeket. Hírek szerint egy „igazságosabb” európai béketerv kidolgozásán fáradoznak. A cél, hogy meggyőzzék Ukrajnát egy kedvezőbb alternatíva támogatásáról. A munkát a napokban tervezik befejezni. A gond az, hogy az európaiak vajmi keveset tudnak felajánlani Ukrajnának az amerikaikkal való szakításért cserébe. Márpedig itt most úgy fest, hogy akár szakítás is lehet a következmény.
Zelenszkij folyamatos kapcsolatban áll az európai szövetségesekkel. Egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral is. A vezetők megerősítették, hogy Ukrajna szuverenitását tiszteletben kell tartani. Egyetértettek abban, hogy az európai biztonságot érintő döntésekhez európai jóváhagyás szükséges.
Az európaiak a koordináció fontosságát hangsúlyozzák. Nem szeretnék, ha az USA és Oroszország a fejük felett döntene. Ugyanakkor elismerik, hogy az amerikai segítség nélkül a háború megnyerése kétséges. Az erőforrások hiánya korlátozza Európa mozgásterét.
Körkép-vélemény:
Fontos kiemelni, hogy Európa túljátszotta a szerepét, és megfelelő diplomáciai lépéseket helyett fanatikusan kitartott a háború mellett. Így ahelyett, hogy ő javasolt volna érdemi béketerveket, megtette az USA. Az európai hozzáállás vezetett oda, hogy Moszkva és Washington most Európa feje felett dönt, Európának pedig többek között a szankciós és klímapolitikája miatt nincs ereje ellenkezni és semmilyen adu nincs a kezében.
A háború gazdasági és politikai háttere
A háború folytatása mindkét fél számára egyre nehezebb. Ukrajna súlyos emberhiánnyal és dezertálási hullámmal küzd. A gazdaság a csőd szélén áll, külső támogatás nélkül összeomlana. A fegyverkészletek kimerülőben vannak, különösen a légvédelem terén.
Oroszország helyzete stabilabbnak tűnik, de nem problémamentes. Putyin hadigazdaságra állította át országát és növelte a fegyvergyártást. Önkéntesekkel még tudják pótolni a veszteségeket. A költségvetési hiány kezelhető szinten maradt.
Donald Trump motivációja a békekötésre egyértelműnek tűnik. A volt elnök a Nobel-békedíjat tűzte ki célul. Ehhez azonban olyan békére van szükség, amelyet Ukrajna is elfogad. A kapituláció kikényszerítése nem hozna számára nemzetközi elismerést.
Körkép.sk, Ukrajinszka Pravda, Reuters, New York Post
Nyitókép forrása: Zelenszkij beszéde, reprofotó
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
