Lengyelország elítéli, hogy Oroszország eltávolította a lengyel katonai jelképeket a katyńi katonatemetőből. Varsó szerint ez a lépés „szégyenteljes” és „barbár” cselekedet, amelynek célja az, hogy eltörölje az emlékezetet az NKVD által 1940-ben meggyilkolt lengyel tisztekről.
Władysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy a „Virtuti Militari“ érdemrend és az 1939. szeptemberi hadjárat keresztjét ábrázoló domborművek leszerelése „szégyenletes cselekedet”. A politikus hozzátette, hogy ezek a jelképek „Lengyelország emlékezete, és Oroszország lelkiismeretfurdalása”.
A jelképek eltávolítását a szmolenszki régió ügyészsége rendelte el, amely szerint a táblák sértik a kulturális örökségre és a Nagy Honvédő Háború emlékezetére vonatkozó szabályokat.
A kezdeményező Valerij Kuznyecov, a szmolenszki regionális duma kommunista párti alelnöke volt, aki arról híres, hogy továbbra is tagadja a Szovjetunió felelősségét a katyńi mészárlás ügyében. Hasonló lengyel jelképeket egyébként már 2025 májusában a mednoye-i temetőben is eltávolítottak.
A katyńi tömegsírban mintegy 4421 lengyel tisztet és tisztjelöltet temettek el – ez a szám mindössze töredéke annak a körülbelül 22 000 lengyel állampolgárnak, akiket az NKVD tisztjei gyilkoltak meg 1940 tavaszán, a legfelső szovjet vezetés – köztük Sztálin – parancsára. A szovjet hatóságok évtizedeken át a náci Németországra hárították a felelősséget, mielőtt a Szovjetunió 1990-ben elismerte volna saját szerepét.
A Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) „határozottan elítélte” a katyńi rombolást, és a emlékezési helyek tönkretételét „a civilizált nemzetekhez méltatlan viselkedésnek” nevezte. Felszólította az orosz regionális hatóságokat, hogy állítsák helyre a domborműveket, amelyek a lengyel identitás és történelmi emlékezet szerves részei.
Az IPN emlékeztetett arra, hogy a Virtuti Militari, amelyet 1792-ben alapítottak, a világ egyik legrégebbi katonai kitüntetése, amelyet a rendkívüli bátorságért adományoztak. Az 1939. szeptemberi hadjárat keresztje pedig Lengyelország második világháborús harcára emlékeztet. A két jelkép együtt „a lengyelek szabadságért folytatott küzdelmének folytonosságát” szimbolizálja – írta az IPN, visszautasítva az orosz állítást, miszerint ezek „oroszellenes” kitüntetések lennének.
Közös nyilatkozatban követelte a lengyel jelképek visszaállítását a katyńi temetőkben a Hadiveteránok és Az Elnyomás Áldozatainak Hivatala vezetője, valamint a Katyni Családok Szövetségének elnöke. A történtekért felelősségre vonást is követeltek, „barbárságnak” nevezve a cselekedetet.
Lengyelország kulturális és örökségvédelmi minisztériuma szintén „barbárságként” ítélte el az eltávolítást, amely szerintük a NKVD által meggyilkolt lengyelek emlékének és olyan értékeknek a megtámadása, amelyeknek „egyesíteniük kellene, nem megosztani”.
Körkép.sk, Polskie Radio
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
