A kenyérbogár-fertőzés után anoxiás eljárással sikerült elpusztítani a kártevőket, miután hat-nyolc héten át speciális fóliából készült bálákban tartották a könyveket. Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója az InfoRádióban elmondta: a hasonló esetek elkerülése érdekében a jövőben kifejezetten figyelni fognak arra, hogy a látogatók zsilipszerűen lépjenek be a könyvtárba, és azt is szabályozzák majd, hogy egyszerre hányan tartózkodhatnak ott.
Májusban intenzív és nagy kiterjedésű rovarfertőzést azonosítottak a Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában, ami azonnali beavatkozást és állományvédelmi munkálatokat igényelt, ezért a könyvtárat június elsejétől be kellett zárni. A kárt okozó rovar a kenyérbogár volt, ami elsősorban élelmiszerekben jelenik meg a konyhákban vagy a raktárakban, de könyvtárakban is gyakran előfordulhat, mert kedveli a háborítatlan, sötét helyeket és a meleg környezetet, ráadásul rendkívül szapora fajta, kedvező körülmények között egy év alatt akár négy nemzedék is felnő.
A Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója az InfoRádióban azt mondta, speciális eljárás keretében kellett megtisztítaniuk a polcrendszert és a könyveket. Felidézte, hogy már tavaly észlelték a fertőzést, az első lépés pedig a beazonosítás volt szakértők bevonásával, továbbá előkészítették a kárelhárítást. A Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában mintegy százezer kötet található, ami körülbelül kétezer polc folyóméternyi iratnak felel meg. Mivel egy légtérről van szó, abból kellett kiindulniuk, hogy a kenyérbogár-fertőzés megjelenésével akár az összes könyvet kár érhette, így ennek a figyelembevételével dolgozták ki az eljárást.
A kenyérbogárról tudni kell, hogy 20 Celsius-fokos hőmérséklet felett válik igazán aktívvá, ami ráadásul kedvez a szaporodásának is. Ennek megfelelően a szakemberek a beazonosítás után megvárták, amíg 20 Celsius-fok fölé emelkedett az átlaghőmérséklet a könyvtárban. Csakhogy egy klasszicista, a XIX. század első harmadában épült termet ért a kár, amelyben nincs semmilyen hőmérsékletet szabályozó lehetőség, így addig nem kezdhették el a munkálatokat, amíg az időjárás nem tette lehetővé a fertőtlenítést, illetve a rovarmentesítést.
Ezzel az anoxiás eljárással lehet elpusztítani a kártevőket, illetve a következő generációjukat, ezért hat-nyolc héten keresztül ezekben a bálákban tartották a könyveket.
Szeptember elejére valamennyi könyv bekerült ezekbe a bálákba és addigra le is telt mindegyik kötet esetében a már említett hat-nyolc hetes időszak. Mindeközben szabaddá váltak a polcok, amelyeket pormentesítettek, fertőtlenítettek és olyan asztalosmunkákat is elvégeztek rajtuk, amelyeket még a XIX. század elején kezdtek el, de azóta az idő vasfoga nyomott hagyott a polcrendszeren is.
A Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója megjegyezte: a könyvtári helyszűke miatt már a XIX. század végén egy-egy polcon több sorban is elhelyeztek könyveket, miközben az első tervezéskor egy polcot egy könyvsorra terveztek. A hosszú évek során pedig a polcok elkezdtek behajlani, és a szélesebb polcok, cseresznyefából készült, két emeletnyi magasságot betöltő könyvszekrények esetében helyreállításra, megerősítésre volt szükség. Dejcsics Konrád megjegyezte: az inkubációs időszak éppen jó volt arra, hogy ezeket a javításokat elvégezzék.
A fertőzött könyveket mikroszálas kendővel áttörlik, könyvporszívóval kitisztítják, és ezután kerülhetnek vissza a polcokra.
Közben készül egy részleges térkép arról is, hogy a könyvtár melyik polcán, melyik könyvszekrényén melyik könyv volt fertőzött. Dejcsics Konrád tájékoztatása szerint a fertőzött könyvek 90 százalékát tisztították meg eddig, és ha minden a tervek szerint zajlik, akkor az év végére az összes könyv visszakerül az eredeti helyére. Ha ez megtörténik, a kijavított és könyvekkel feltöltött szekrényeket le kell fedni fóliával, hogy a szálló por ne károsítsa azokat. Úgy tervezik, hogy a szükséges munkák elvégzését követően
január közepén tartanak majd egy megnyitót, utána pedig a látogatók előtt is újra megnyílik a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár.
Dejcsics Konrád elmondta: az egyes könyvek esetében a fertőzöttség mértéke különböző. Mint fogalmazott, van olyan könyv, amelyen egyetlenegy apró lyuk látható a könyvgerincen, a könyvtáblán vagy valahol a könyvtestben, de vannak olyanok is, amelyeket jóval nagyobb kár vagy sérülés ért, miután a rovarok járatokat rágtak maguknak a könyvtestben. A jobban károsodott könyvek esetében azt kell majd mérlegelni, hogy milyen restaurátori eljárásra lesz szükség. Természetesen figyelembe kell venni, milyen korú a könyv, milyen helyet foglal el a könyvtár szellemi értékei között. A kulturális igazgató szerint ez egy hosszabb tervezési folyamat lesz, ami megfontolt, komoly szakmai döntéseket igényel.
A legfőbb cél a hasonló esetek elkerülése
A könyvtár fertőzésmentesítésének második fő lépése a prevenciós munka. Folyamatosan monitorozni fogják a könyvtárat, figyelik a hőmérsékletet és a páratartalmat, a rovarcsapdákat pedig már ki is helyezték. Dejcsics Konrád hozzátette: azt valószínűsítik, hogy a kenyérbogarak a látogatók ruháján vagy személyes tárgyain keresztül, esetleg az ablakokon, nyílászárókon át jutottak be a könyvtárba, illetve a klímaváltozás következménye, a magasabb átlaghőmérséklet is hozzájárulhatott a fertőzés kialakulásához. A hasonló esetek elkerülése érdekében a jövőben kifejezetten figyelni fognak arra, hogy a látogatócsoportok zsilipszerűen lépjenek be a könyvtárba, ezért állandóan monitorozzák majd a nyílászárókat.
A második ütemben egy zsilipkamra kialakítását is tervezik, amelyen keresztül a látogatók bejuthatnak majd a könyvtárba. Azt is szabályoznák, hogy egyszerre hányan tartózkodhatnak a könyvtárban, de erről még nem született döntés. A harmadik fontos változás pedig a látogatói útvonal egyirányúsítása lesz, így egy bejáraton keresztül lehet majd bemenni a könyvtárba, és onnan a főmonostori kiállítótérbe nyílik az út.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
