Egy apró, látszólag jelentéktelen gomba lehet a kulcs a Föld egyik legnagyobb környezeti válságának megoldásához. Az Amazónia mélyén felfedezett Pestalotiopsis microspora nevű gombafaj ugyanis képes lebontani a poliuretánt – az egyik legnehezebben bomló műanyagot – még oxigénmentes környezetben is. Ez azt jelenti, hogy működhet a hulladéklerakók mélyén is, ahol a legtöbb biológiai folyamat leáll.
A felfedezés eredetileg a Yale Egyetem diákjaihoz köthető, akik 2011-ben az ecuadori Yasuní nemzeti parkban azonosították a gombát. Azóta a kutatók világszerte vizsgálják, hogyan lehetne ezt a természetes „biológiai újrahasznosítót” bevetni a növekvő műanyaghegyek ellen.
A P. microspora különleges enzimeket – úgynevezett poliuretánázokat – termel, amelyek a műanyag hosszú láncú polimerjeit kisebb darabokra bontják, majd azokat tápanyagként hasznosítják. Mivel nem igényel oxigént, ott is képes működni, ahol más élő szervezetek már nem maradnak életben – például a szeméttelepek mélyén vagy a tengerek oxigénszegény zónáiban.
A poliuretán az egyik legelterjedtebb, de legproblémásabb műanyagfajta. Szigetelőhabok, cipőtalpak, autóalkatrészek, matracok, festékek és ragasztók alapanyaga – és akár több száz évig is megmaradhat a természetben. Egy olyan élőlény, amely képes „megemészteni” ezt az anyagot, valódi forradalmat hozhat a hulladékgazdálkodásban.
A Hawai‘i Egyetem kutatói idén új szintre emelték a gombák erejének kihasználását. Ronja Steinbach és Anthony Amend vezetésével tengerparti és óceáni gombákat vizsgáltak, és megdöbbentő eredményre jutottak: több mint 60 százalékuk képes volt műanyagot lebontani, sőt, néhány hónap alatt 15 százalékkal javult a „teljesítményük”.
A kutatók szerint a mikrogombák „tréningezhetők”, vagyis szelektálhatóak és továbbtenyészthetők azok a fajok, amelyek a leghatékonyabban bontják a műanyagot – ez új távlatokat nyithat a természetes biotechnológiában.
A németországi Stechlin-tónál Hans-Peter Grossart csapata a Leibniz Intézetben mikroszkopikus gombákat talált, amelyek képesek voltak műanyag-polimereken növekedni, sőt, biomaszszát képezni belőlük. A kutatók szerint ezek a mikroorganizmusok a jövőben felhasználhatók lehetnek szennyvíztisztítókban vagy zárt lebontó rendszerekben, ahol szabályozott körülmények között segíthetik a hulladék újrahasznosítását.
Ugyanakkor a tudósok figyelmeztetnek: ez még nem jelent végleges megoldást. A laboratóriumi körülmények messze állnak a valóságtól – a természetben a hőmérséklet, a páratartalom és a pH-érték folyamatosan változik, ami gátolhatja a folyamatot.
A gombák tehát egyelőre nem váltják meg a világot, de új fegyvert adhatnak az emberiség kezébe a műanyagválság kezeléséhez. A végső megoldás továbbra is az lenne, ha kevesebb műanyagot gyártanánk, és tudatosabban bánnánk a hulladékkal.
SITA
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
