Megsínylik a települések a konszolidációt – alapszolgáltatások is kérdésessé válhatnak Vataščin Péter2025. 10. 01., sze – 19:45
A jövő évi állami megszorító intézkedéseket a települések is durván megsínylik. A járási székhelyek több százezer eurótól esnek el, de a kisebb városok, falvak is pórul járnak, sőt néhány esetben az alapvető működésük kerülhet veszélybe.
Szeptember közepén a Szövetség sajtótájékoztatón figyelmeztetett arra, hogy a kormány által diktált, jövő évi konszolidáció kritikus helyzetbe hozza a települések nagy részét. Táblázattal szemléltették, hogy a járási székhelyek milyen óriási összegektől eshetnek el emiatt.
A gond azonban nem pártpolitikai, mert maga a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége (ZMOS) is többször utalt a megszorító intézkedések katasztrofális következményeire. Vidéki merítésünkből kiderül, hogy a kisebb városok, nagyobb és kisebb falvak számára szintén véres lesz az intézkedés, még abban az esetben is, ha éves szinten az államtól havonta befolyó részadó mértéke ugyanolyan marad, mint idén. Mert ugyanakkor minden más drágul számukra is, a bérköltségektől a szolgáltatásokig, a működési költségektől az átruházott jogkörök ellátásáig, minden.
Vannak olyan pici faluk, ahol már most is fogcsikorgatva teremtik elő a mindennapi működéshez szükséges pénzt, és olyanok is, ahol a polgármester már hónapok óta nem veszi fel a fizetését azért, hogy az alapvető közszolgáltatásokat biztosítani tudják. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy az általunk megszólaltatott települések közül egyik sem tervezi az adók és illetékek további emelését, mert nem akarják a lakosaikat tovább sújtani a terhekkel. Ám még az is lehetséges, hogy a legkisebbek közül néhányan akár csődközeli helyzetbe is kerülhetnek az elvonások miatt.
Kapcsolódó cikkünk
Ismét az önkormányzatoknak kell fedezniük a kormány által kreált problémákat, az állam malacperselyként tekint rájuk – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke és Csallóközcsütörtök polgármestere. Ezzel arra utalt, hogy az új konszolidációs csomag értelmében a kormány további 94 millió euróval csökkentené a városok és községek bevételeit. A járási városok bevétele több százezer euróval csökkenhet.
A Magyar Szövetség politikusa rámutatott: míg tavaly az önkormányzatok még a személyi jövedelemadóból befolyó összeg 70 százalékát oszthatták szét, idén már csak az 55,1 százalékához férnek hozzá annak következtében, hogy az óvodák az oktatásügyi minisztérium fennhatósága alá kerültek. A konszolidációs csomag elfogadása után ez a részesedés még tovább csökkenne, 53 százalékra, ami mindent összevetve, a tavalyi évhez képest 155 millió eurós kiesést jelentene az önkormányzati szférának.
A helyi adók és illetékek emelése elengedhetetlen lesz
Mészáros András, a Pro Civis elemzője a sajtótájékoztatón azt is bemutatta, hogy mit jelentene ez a nagyobb városokra lebontva:
Érsekújvár önkormányzatának például 522 ezer, Komáromnak 456 ezer, Szencnek 358 ezer, Dunaszerdahelynek pedig 342 ezer euróval csökkenne a bevétele.
Ennek következtében Őry szerint kénytelenek lesznek emelni a helyi adókat és illetékeket, különben az olyan alapvető szolgáltatásokat sem tudják majd biztosítani, mint a közvilágítás vagy a közterület-fenntartás.
„Ez pedig azt jelenti, hogy végső soron ez a teher is az állampolgárokra fog hárulni”
– mutatott rá a politikus.
A Magyar Szövetség politikusai kedden délután egyeztetnek a kérdésben Jozef Božikkal, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) elnökével. Őry Péter szerint a jelenlegi helyzet, vagyis hogy az önkormányzatok működése a személyi jövedelemadótól függ, fenntarthatatlan, ezért javasolni fogja, hogy több adónemből is részesüljenek. Így az állami bevételek növekedésével arányosan emelkedne az önkormányzatok bevétele is.
ZMOS: Nem az önkormányzatok okozták az államadósságot, mégis tőlük várják a megoldást
A ZMOS közleményben utasította el a kormány által a 2026-os évre bemutatott konszolidációs intézkedéseket. Szerintük ezek súlyosan beavatkoznak a városok és falvak finanszírozásába, ráadásul mindenféle előzetes párbeszéd, valamint az önkormányzatok valós szükségleteinek és kötelezettségeinek figyelembevétele nélkül.
„Szlovákia 84,3 milliárd eurós, hatalmas államadósságából az önkormányzatok kevesebb mint két százalékkal részesednek. Ezt az adósságot nem az önkormányzatok okozták, és igazságtalannak tartjuk, hogy éppen ránk és a lakosainkra hárítsák a megoldás terhét”
– hangsúlyozta Božik.
Kapcsolódó cikkünk
Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció.
Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.
Megszorítások fogcsikorgatva
Az ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.
Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.
Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.
Önspórolás
Kamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is.
A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.
Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.
Fájdalmasabb kiadások
A konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.
A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.
A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam.
Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik.
Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.
A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.
Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.
Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.
A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
A jövő évtől a minimálbér 12%-kal emelkedik, miközben az infláció jelenleg 4 % körül mozog. A ZMOS szerint ennek köszönhetően az önkormányzatok költségvetései még inkább túlterhelődnek, és a bevezetett konszolidációs intézkedések negatívan érintik majd a lakosok számára nyújtott alapvető szolgáltatásokat is. Az önkormányzatok ezért elvárják, hogy a kormány világosan és törvényben rögzítse:
az elfogadott intézkedések kizárólag ideiglenesen, a 2026-os és 2027-es évekre vonatkoznak, 2028-tól pedig automatikusan visszaáll a 55,1%-os, eredeti részesedési arány.
Párkány
A város 2025-ös költségvetése 14,5 millió euró, a részadók ebből 28 százalékot tesznek ki. Ha az állam jövőre tovább csökkentené a havi átutalás összegét, akkor kevesebb összeg jutna kultúrára, szolgáltatásokra és beruházásokra – közölte lapunkkal Eugen Szabó, polgármester.
Ha elbocsátásokra kerülne sor, akkor a valószínűleg az ügyintézés hossza is jelentősen megnőne
– tette hozzá Szabó. A kisebb bevétel azt eredményezi hogy kevesebb pénz jut nagyobb javításokra és szinte semmi az új, kis fejlesztésekre. „Ez mind megmutatkozik épületeink állapotának romlásában, útjaink és járdáink állapotában vagy például a parkolóhelyek hiányában“ – tudatta a polgármester.
Már készül Párkány jövő évi költségvetése, de az információk egyelőre rendkívül hiányosak az állam részéről, a prognózisok pedig bizonytalanok. Ha a konszolidációs csomag életbe lép, az Párkány számára azt jelenti, hogy a részadókból befolyó összeg körülbelül az idei szinten maradna. A város ugyanakkor a helyi adókat és illetékeket nem tervezi emelni. A beruházások fedezetének egy részét a városháza az ún. fejlesztési illeték bevezetésével szerette volna biztosítani – minimális összeggel, de ezt a képviselő-testület nem hagyta jóvá. Tehát a beruházások feltehetően csak kölcsönből valósulhatnak meg – konstatálta Eugen Szabó.
Zselíz
A Garam menti város kasszájába az idei év végéig összesen még 664 253 eurónak kéne befolynia az államtól, ami épphogy takarni fogja az idei évi közkiadásokat.
„Tekintettel arra, hogy a város idei költségvetése csak enyhe többletet mutat, jövőre pedig a bölcsőde üzemeltetése és az energiaárak drágulása, valamint a bérköltségek emelkedése is növelni fogja a kiadásokat – ha az állam csökkenti a részadókat, akkor gond lesz biztosítani ezeket a költségeket“
– válaszolt felvetésünkre Monika Tomeková, a városháza pénzügyi osztályvezetője.
A Költségvetési Tanács (Rada pre rozpočtovú zodpovednosť) szeptemberi előrejelzése szerint Zselíz jövőre az államtól a központi részadókból 2 millió 853 ezer eurót várhat, ami 252 ezer euróval több, mint idén. Ám a növekvő költségek miatt ez nem elegendő, ezért kultúrára, sportra és hasonlókra kevesebb pénz jut majd. Helyi adókat és illetékeket viszont Zselízen sem fognak emelni.
Köbölkút
A község éves költségvetése 3 037 090 euró a két teljes szervezettségű alapiskolával együtt. Az iskolák nélkül 1 733 081 euró, vagyis az iskolákra külön jön 1 304 009 euró. Részadókból 728 348 euró a község éves bevétele, további bevételeik pedig 1 004 733 eurót tesznek ki. Részadókból átlagban 62 075 eurót kapnak havonta, viszont ebben nincs benne a teljes szervezettségű, kétnyelvű óvodájuk fenntartása, amire átlagosan további 18 120 euró érkezik havonta.
„Ha az állam tovább csökkenti a részadókból származó bevételeinket, az mindenképpen az önkormányzat működésének, az általa nyújtott szolgáltatások, valamint a beruházások karcsúsításához vezet. Az elmúlt években egyébként is évről évre csökkent a részadókból származó bevétel, ezért a további forrásmegvonás még jobban megnehezíti majd az önkormányzatok helyzetét“
– állapította meg Bolya Szabolcs, Köbölkút polgármestere.
A jövő évre ők sem tervezik a helyi adók emelését, de sajnos ennek lehetőségét a jövőben nem tudják teljesen kizárni, ha rákényszerülnek erre.
Muzsla
A környéken szintén nagy községnek számító falut is negatívan érinti majd a konszolidáció. Farkas Iván polgármester számításai szerint emiatt a jövő évben 40 ezer eurós kieséssel számolhatnak, a megszorítások pedig a fejlesztéseket, beruházásokat fékezhetik. A polgármester azt is közölte lapunkkal, hogy a trend évek óta negatív, vagyis az állam minél kevesebbet juttatna a településeknek, ezt ők is látják.
Farkas Iván polgármesterként és saját indítványára a saját mozgóbérét is megkurtíttatta a képviselő-testülettel, ezzel így idén 12 ezer eurót spórolnak.
Közölte: ha romlik a helyzet, akkor akár a mozgóbérének teljes megvonását is javasolni fogja.
Helemba
Az Ipoly torkolatánál fekvő településan a részadókból tervezett éves bevétel 195 ezer euró, ami jelenleg, szeptember végével és havi lebontásban átlagban 16 341 eurót jelent. A havi részadó viszont változó. A konszolidáció egyértelműen megcsonkítja a költségvetést, de ezt számszerűen még nem tudják kimutatni.
A mostani, szeptemberi előrejelzésből kiindulva jövőre minimum az infláció mértékével kevesebb bevételük lesz.
„A fokozott költségcsökkenés eredménye, hogy nem tudunk juttatásokat adni az alkalmazottaknak, nem beszélve a fejlesztésekről, ahol esetenként az önrész bebiztosítása is gondokat okozhat“
– fejtette ki az Új Szónak Izrael Gergely polgármester.
Mindezekre sok önkormányzat hiteleket vesz fel, ami fokozott eladósodást jelent, a falvak és városok pedig felélik a tartalékalapokban lévő pénzeiket is. „Mi sem vagyunk jobb helyzetben. Több, sikeres pályázatunk már a megvalósítási fázisban van, de fejtörést okoz a finanszírozás. Adóemelést viszont nem tervezünk, mert az ország eladósodottságából és gazdasági állapotából származó részadó-csökkentéseket nem a kisemberek rovására kell pótolni“ – közölte a helembai polgármester.
Összeállításunk végén két pici falu következik, ők is komoly gondokkal küszködnek.
Garampáld
A Garam menti község költségvetése idén 93 650 euró, ebből a részadókból az éves bevétel 56 ezer euró, ami havi átlagban 4700 eurót tesz ki.
„A járás legkisebb településeként évek óta pénzhiánnyal küzdünk, a működésünk kerülne veszélybe“
– reagált megkeresésünkre Góra Monika polgármester. Gondjuk már most is van, mert sokszor a bérek kifizetése is nehézséget okoz. Ez a gond a jövőben csak sokszorozódna. Mindezek ellenére Garampáldon nem terveznek adót emelni – ezt már tavaly megtették.
Kicsind
A 370 fő által lakott kis községet teljesen megbénítaná a konszolidáció. A falu idei költségvetése 195 ezer 870 euró. Ebből a részadó januártól szeptemberig befutott összege 80 ezer 389 euró, ami havi szinten átlagban 9502 eurót jelentett. A községnek aktuálisan 370 lakosa van.
„Amennyiben jövőre az állam tovább fogja csökkenteni a havi átutalás összegét, akkor az a mi kis községünk jövőbeni működését teljesen megbénítaná. Már a jelenlegi helyzet is kritikusnak mondható, ugyanis már most küzdünk a fennmaradásunkért. Jelenleg már a fél napos óvodánk további működése is égető probléma, ugyanis a község mint a jogalanyiság nélküli intézmény fenntartója az ennyire kevés bevételből képtelen finanszírozni az óvoda működési költségeit“
– taglalta az Új Szónak Pásztor Rita polgármester.
Továbbá már jelenleg is érvényes, hogy a polgármester nem tudja felvenni a havi fizetését, mert nincs miből – arra ugyanis a havi befolyó összegből már nem jut. A prognózis alapján a 2026-os évben Kicsind számára a részadó 9-10 ezer euróval lesz kevesebb. Ezt pedig Pásztor Rita szerint sajnos még nem tudják, hogy miből fogják pótolni.
„Muszáj lesz bizonyos takarékossági óvintézkedéseket bevezetnünk, melyek sajnos elkerülhetetlenül kihatással lesznek a lakosság számára biztosított szolgáltatásokra is“ – közölte a polgármester. Viszont jövőre nem tervezik az adók és illetékek emelését, ezt már tavaly meglépték.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
