Nemzetiségi feszültség vagy közösségvédelem? Vita a rajkai rendelet körül Lajos P. János2025. 09. 12., p – 18:21
A rajkai önkormányzat augusztus végén rendeletet fogadott el „társadalmi rendjének, hagyományainak és értékeinek védelme, valamint azok megőrzése” érdekében. A rendeletet a helyi szlovákság fórumai egyértelműen ellenük irányulónak tartják, a falu polgármestere szerint azonban nem a szlovák betelepülők ellen irányul, és semmi diszkriminatív nincs benne.
Váratlanul, augusztus végén, néhány nap alatt fogadta el a rajkai önkormányzat a „helyi önazonosság védelméről” szóló rendeletet, amelynek célja a település „rendjének, hagyományainak és értékeinek védelme”. A rendelet az új betelepülők érkezését, letelepedését nehezíti majd október 1-től, a hatályba lépésétől. Bizonyos mértékben korlátozza az ingatlanok adásvételét, és pénzügyi hozzájárulást kér az új betelepülőktől ingatlanvásárlás és lakcímlétesítés esetén. A rendeletet a 9 képviselőből 5 szavazta meg, egy ellene szavazott, a többiek tartózkodtak.
Kérdés, hogy mit ér el ezzel az önkormányzat, és a rendeletet előterjesztő polgármester, Kiss Vince. A falu összetétele ugyanis az elmúlt két évtizedben teljesen átalakult. Ezt jól mutatja a lakosság számának növekedése is.
Rajka ugyanis gyakorlatilag már Pozsony szatellitjeként működik, a lakosság háromnegyede szlovák, akik jobbára csak éjjel és hétvégén tartózkodnak a faluban.
A rajkai szlovákok egy része úgy értelmezi a rendelet elfogadását, hogy azt ellenük hozták meg. „Ez a rendelet sérti a békés együttélést, és sajnos mindannyiunk ingatlanának értékét csökkenti. Szlovákokét és magyarokét egyaránt” – írták az egyik közösségi fórumon. Nem értik azt sem, hogy miért kellett ilyen hirtelen, gyorsan, minden párbeszéd nélkül elfogadni azt. A rendeletről ugyanis néhány nap alatt, a nyári szünetben, augusztus végén döntött az önkormányzat. A képviselők is csak két nappal az ülés előtt kapták meg a dokumentumot.
A 2011-es népszámláláskor a falu lakossága még 2622 fő volt, közülük 70,3% magyarnak, 19,4% szlováknak, 10,3% németnek, 2,6% más nemzetiségűnek mondta magát, vagyis már itt is látszott a jelentős szlovák betelepülés.
A 2022-es népszámlálás már teljesen más adatokat mutat: a lakosok száma jelentősen megnőtt, már 5239 fő, az arány pedig átfordult a Pozsonyból érkező szlovákok javára: 63,2%-uk szlovák, 37,2%-uk magyar, 3%-uk német.
De még ez sem a vége: tavaly az önkormányzati választáson 5780 választópolgárt tartottak nyilván, ehhez a 18 éven aluliakat hozzászámolva már 7 ezer fő felett lehet a lakosság tényleges száma. Az 5780 választópolgárból 1331-nek volt magyar állampolgársága, 4449-nek szlovák. Vagyis a lakosság aránya az elmúlt 15-20 évben teljesen megváltozott, a rajkai lakosok túlnyomó többsége már szlovák, akik főleg Pozsonyból költöztek ki.
„Nem a szlovákok ellen van”
Kiss Vince polgármester is elismeri, hogy a falu nagyot változott az elmúlt évtizedekben a betelepülés miatt, ami megváltoztatta a hagyományokat, a helyi értékeket is. „De nem akarjuk, hogy elveszítsük a megmaradt részt is, ezért hoztuk meg ezt a rendeletet. És azért hoztuk meg most, mert most adott rá lehetőséget a törvényi háttér” – mondta a polgármester. A helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény július 1-jén lépett hatályba.
Úgy véli, ilyen körülmények között is van értelme a rendeletnek, amelynek célja a helyi önazonosság, a helyi közösség védelme. Cáfolta, hogy ezt a Szlovákiából átköltözött lakosság ellenében fogadták volna el.
„Ez a rendelet vonatkozik mindenkire, legyen akár szlovák, akár magyar vagy bármilyen más állampolgár”
– mondta portálunknak a polgármester, aki szerint nem korlátozzák senkinek a letelepedését. „Aki Rajkán szeretne élni, minden további nélkül megteheti, vehet ingatlant, és ha itt akar élni, akkor létesíthet lakcímet is. Aki megfizeti a betelepülési hozzájárulást, másfél millió forintot, annak már nem kell még háromszázezret, vagy ötszázezret fizetni a lakcímért, mert már ingatlantulajdonos. És élheti a boldog életét itt közöttünk, mi pedig bízunk benne, hogy jó polgárává fog válni a településnek” – fejtette ki.
1,5 millió forint a pluszköltség, ha ingatlant vesz
Szerinte erre a betelepülési hozzájárulásra azért van szükségük, mert a nagyobb lakosságszám többe kerül a falunak, amit valamiből fedezni kell. Rajka éves költségvetése a polgármester szerint mintegy 2,5 millió euró, vagyis körülbelül egymilliárd forint. „A nagyobb lakosság több autót jelent, ami több hibát okoz az utakon, az új építkezésekhez szükséges közművek kiépítése szintén rontja az utak színvonalát, a vízmű, a szennyvíztisztító üzemeltetése mind pluszköltség” – magyarázta a polgármester. Példaként a baleseteket hozta fel.
„Évente legalább öt kandelábert, közvilágítási oszlopunkat döntenek ki az autósok a megnövekedett forgalom miatt úgy, hogy eltűnnek a láthatatlanba”
– magyarázta Kiss.
Szerinte a jelenlegi rajkai lakosok már korábban megfizették a közműfejlesztést. „Aki most jön, az beleül a készbe. Aki most Rajkára érkezik, az egy közművesített, szépen kiépült településre érkezik” – magyarázta a polgármester.
Úgy gondolja, hogy a 1,5 millió forintos pluszköltség nem tart majd vissza senkit az ingatlanvásárlástól, mert az egy 50-100 millió forintos ingatlan esetében nem akkora pluszköltség, ami elriasztaná a vevőt. Hozzátette: egyedül a büntetett előéletűeket zárták ki a községből, a lakcímlétesítés feltétele ugyanis a büntetlen előélet igazolása. Ez a feltétel pedig szerinte még növeli is az ingatlanok értékét. „Mindenki ide akar majd jönni, mert ide a bűnözőket nem engedik be” – állítja a polgármester.
Szerinte Rajka egyébként a legbefogadóbb település az egész világon.
„A legbefogadóbb település vagyunk, az őslakosok is, de a már 10-20 éve itt élő felvidéki magyarok és szlovákok egyaránt. Mindenki megkapja ugyanazt a szolgáltatást, amit a törvényi feltételek alapján biztosítani lehet”
– hangsúlyozta.
Kinek lehet eladni az ingatlant?
A helyi lakosok nem is annyira a letelepedési hozzájárulást kifogásolják, az elővételi jog bevezetése jobban zavarja őket, mert nehezítheti az ingatlanok eladását. Ez a rendelet alapján az önkormányzatra és a település lakóira érvényes, de elsőként az önkormányzatnak van joga megvenni az eladásra kínált ingatlant.
„Ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzat tömegesen akar ingatlant vásárolni, nincs is rá pénze. De például ha egy utcalétesítést vagy blokkátvágást tervezünk, akkor azt megtehessük”
– magyarázta Kiss Vince.
Az önkormányzat után másodikként a telekszomszédok, harmadikként pedig a település valamennyi lakosa élhet az elővásárlási jogával. Ugyanannyit kell azonban kínálni, mint a jelentkező vevőnek.
De mire jó a meghallgatás?
A törvényt és az elővásárlási jogot bírálja a rendelet ellen szavazó magyar képviselő, Mészáros József. „Alapvető aggályaim vannak már a törvénnyel is, hisz sok esetben nem ad egyértelmű válaszokat arra, hogyan lehetne ezt helyi szinten kezelni. Az elfogadott önkormányzati rendelet pedig a tulajdonjogot feltételekhez köti ingatlanvásárlás esetén – ez alkotmányos alapjogokat sérthet” – indokolta Mészáros a MosonmagyaróvárMa.hu-nak a döntését.
Az elővásárlási jog ugyanis azzal is jár, hogy a képviselő-testület meghallgatja a lehetséges vevőt. „Az elővásárlási jog gyakorlása során a képviselő-testület fenntartja magának a jogot a személyes meghallgatás megtartására” – áll a rendeletben. Mészáros nem érti, hogy ez a meghallgatás mi célt szolgál.
„Az elfogadott rendelet alapján a képviselő-testület egy személyes meghallgatáson 5-10 perc alatt el tudja majd dönteni, hogy a Rajkán ingatlant vásárló, vagy lakcímet létesítő hasznos tagja lesz-e a helyi közösségnek vagy sem?”
– tette fel a kérdést Mészáros. Ő szerette volna elhalasztani a rendelet elfogadását.
Egy érdekes kivétel
A képviselő kifogásolta azt is, hogy egy ingatlan, egy most épülő társasház lakói 2026. december 31-ig kivételt élveznek majd a rendelet alól. A polgármester ezt szerinte azzal magyarázta, hogy az ingatlanbefektető azt a területet régebben az önkormányzattól vásárolta meg, ez indokolja a mentességet.
„Véleményem szerint azonban ez nem kellő magyarázat egyetlen helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó mentesség bevezetésére”
– mondta Mészáros.
A polgármester kicsit máshogy magyarázta portálunknak ezt a kivételt. „Abban az esetben mi vállaltuk, hogy együttműködünk a befektetővel, mint önkormányzat, településfejlesztési megállapodást kötöttünk vele” – mondta Kiss Vince. Úgy véli, hogy a legtöbb lakást az adott ingatlanban már eladták, vagyis a rendelet már rájuk sem vonatkozik. Ennek némileg ellentmond, hogy az építkezés lezárulása szerinte is csak 2026-ra várható.
Nemzetiségi viszály Rajkán?
A helyi szlovákok és az újabb „telepesek” képviselőit a rendelet gyors elfogadása zavarja leginkább. A polgármester csak két nappal az önkormányzati ülés előtt küldte meg az önkormányzati képviselőknek is. A lakosság túlnyomó többsége pedig csak az elfogadása után szembesült vele.
„Engem elsősorban három dolog zavar: az első, hogy a rendeletet a lakossággal való egyeztetés nélkül fogadták el” – mondta portálunknak Juraj Martiny, a helyi szlovák közösség egyik szervezője, aki már több mint egy évtizede él a faluban. Nem érti, hogy miért kellett ezzel úgy sietni.
„Erről nyilvános vitát kellett volna tartani, például egy ülést a kultúrházban, ahol mindenki elmondhatta volna a véleményét”
– magyarázta a férfi. A második kifogása, hogy a rendelet elriaszthatja a potenciális vevőket, ami csökkentheti az ingatlanok árát. Szerinte már a rendelet körül kialakult médiavisszhang is azt eredményezheti, hogy egy szlovák család inkább nem költözik ide, még ha a rajkai ingatlanárak jóval alacsonyabbak is a pozsonyiaknál. „Félek, hogy ez csökkentheti az ingatlanjaink árát, és ez érvényes a magyarokra és a szlovákokra egyaránt” – mondta Martiny.
A harmadik problémája, hogy a rendelet viszályt szíthat a rajkai magyarok és szlovákok között.
„Sok barátom van a helyi magyarok és a szlovákok körében is, eddig nem tapasztaltam ilyen problémát a környezetemben, a szomszédaim körében, de tartok tőle, hogy ez felszíthatja a nemzeti indulatokat”
– állítja Martiny. Az ő egyik szomszédja magyar, a másik roma, hátul pedig egy cseh családdal szomszédos a telke. „Kicsit olyan ez, mint a Monarchiában, megtanultuk egymást tolerálni, és úgy vélem, hogy felesleges egy ilyen rendelet, ami felszíthatja a viszályt” – magyarázta Martiny.
Úgy véli, sokkal kevesebb lenne a félelem és a félreértés is a rendelet miatt, ha lett volna lehetőség megvitatni azt az elfogadása előtt. Szerinte már a helyi önazonosság védelméről szóló törvény is, ami a rendelet elfogadását lehetővé tette, félelmeket válthat ki.
„Minden tiszteletem a magyaroké, sok magyar barátom van, de az alkalmazott törvény is feszültséget okoz. Mintha a szlovákoktól kellene félteniük az identitásukat. Mi veszélyt jelentünk a számukra?”
– tette fel a kérdést Martiny. Szerinte az uniós csatlakozás és a szlovák betelepülés a falu lakosságának is jó, a megnövekedett lakosság növeli a forgalmat a helyi boltokban, munkát ad a helyi kisvállalkozóknak. Hangsúlyozta: eddig a polgármesterrel is jó volt a viszonyuk. „A polgármester mindig segítőkész volt, szlovák miséket szerveztünk, a kultúrházat is megkaptuk ingyen, bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz” – mondta a helyi szervező.
A polgármester szerint azonban a rendeletben semmi kirekesztő nincs, a letelepedést egyedül kizáró kitétel a büntetlen előélet. Úgy véli, csak idő kérdése, hogy a környék többi települése is elfogadjon hasonló rendeletet.
Kell az állandó lakhely
Még egy nehézség felmerül a rendelettel kapcsolatban: az új beköltözőknek meg kell szüntetniük a külföldi lakcímüket. „Ez nehézséget jelenthet például azoknak a vállalkozóknak, akiknek a vállalkozásuk a szlovákiai lakcímükre van bejelentve” – mondta Martiny.
A polgármester szerint azonban nem kötelező állandó lakcímet létesíteni Rajkán. „Ideiglenes lakcíme és tartózkodási helye lehet több, de állandó lakcím csak egy lehet” – állítja Kiss Vince. Rámutatott: a burgenlandi falvak, ahol szintén nagy a szlovák betelepülők száma, ugyanezt követeli meg az új lakóktól. Szerinte nem éri komolyabb kár azt sem, aki nem létesít Rajkán állandó lakcímet, csak kicsit nagyobb kommunális adót kell fizetnie.
„Akinek van lakcíme, annak 14 ezer forint, tehát mintegy 35 euró, aki nincs bejelentkezve a lakásába, az az ingatlan nagyságától függően 120-150 eurót fizet”
– mondta a polgármester.
Mekkora bevétele lesz ebből az önkormányzatnak?
A polgármester szerint az ingatlanfejlesztési „bumm” már mögöttük van, nem számol azzal, hogy a jövőben jelentősebben nőne a lakosság, komolyabb fejlesztésekről sem tud.
„Jövőre mintegy 40-50 ingatlan-adásvétellel számolunk, hozzávetőlegesen mintegy 25 millió forint bevételt jelenthet ez az önkormányzatnak”
– mondta Kiss. Azt is elárulta azonban, hogy még egy nagyobb, mintegy 130 lakásos társasház építését tervezi egy ingatlanbefektető, amely 2-3 év múlva készülhet el, ebből lehet még nagyobb bevétele az önkormányzatnak.
„Nem engedik be a szlovákokat”
Az eredeti lakosok elsősorban a betelepülés korlátozását várják a polgármestertől. „A főúton nem tudunk átmenni, akkora a forgalom, és nem adnak előnyt a gyalogosoknak. Az utóbbi 10 évben sokkal rosszabb lett a helyzet” – mondta az Új Szónak egy idősebb helyi magyar hölgy. Szerinte nőtt a bűnözés is, ő a biciklilopásokra panaszkodott.
A rendeletről valóban sok álhír és félinformáció terjed, ezt a polgármesteri hivatal előtti parkban beszélgetők is igazolták. Az előbbi hölgy úgy értelmezte a rendeletet, hogy több betelepülőt nem fogad a falu.
„Én úgy hallottam a tévében, hogy nem engedik már be ide a szlovákokat”
– mondta portálunknak. Ő kifogásolta azt is, hogy megváltozott a faluban a lakosság aránya. A társa szerint a termőföld adásvételét korlátozza a rendelet, amit viszont már korábban megtiltott a magyar kormány.
A lakosság növekedése a helyi szlovákokat is riasztja
A rendelet rezonál a szlovák lakosság körében is. Egy kislányával sétáló fiatal szlovák nő szerint vannak előnyei és hátrányai is a rendeletnek. Ő már 7 éve él a faluban, ezért őt nem érinti közvetlenül a betelepedési és a lakcím létesítéséért fizetendő hozzájárulás.
„Annyiban érint, hogy most adtam el egy ingatlant, és igyekeztünk befejezni az eladást még a rendelet októberi életbe lépése előtt”
– magyarázta a fiatal nő. Azt azonban érti, hogy lassítani kell a népesség növekedését. „Ha azt nézzük, ami az utóbbi években itt épült, akkor az már elég riasztó, és megértem, hogy az önkormányzat ebbe az irányba halad” – mondta. Szerinte egyébként a rendelet alapja egy európai uniós irányelv, amely védi a helyi közösségeket, az Országgyűlésben elfogadott jogszabályról nem hallott.
A rendelet célja a helyi önazonosság védelme, amelyet így fogalmaz meg: „a település múltjából eredő, a közösség által elismert hagyományok, értékek és szokások összessége, amelyek megkülönböztetik más településektől”
A meghatározott eszközök:
elővásárlási jogot vezet be az ingatlanokra – családi házakra, lakásokra
az elővásárlási jog a következő sorrendben érvényesíthető: 1. az önkormányzat, 2. az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa, 3. a településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy
Feltételhez köti a lakcímlétesítést
büntetett előéletű betelepülő nem létesíthet lakcímet
a külföldi betelepülő 60 napon belül köteles megszüntetni korábbi külföldi lakcímét
500 ezer forint hozzájárulás, ha nem rajkai tulajdonú ingatlanban akar lakcímet létesíteni
300 ezer forint hozzájárulás, ha rajkai tulajdonú ingatlanban akar lakcímet létesíteni
Betelepülési hozzájárulás
1,5 millió forintos betelepülési hozzájárulást kér azoktól a betelepülőktől, akik ingatlant vásároltak a településen
Mentesség:
A hozzájárulás megfizetése alól mentességet élveznek többek között: a településen lakók közeli hozzátartozói; akik korábban a településen éltek; az önkormányzat alkalmazottai; aki Rajkán iskolába jár; aki egyház vagy egyházi intézmény alkalmazottja stb.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
