Habár az iskolások száma országosan csökken, vannak régiók, ahol nem tudják elhelyezni a gyerekeket az iskolákban Lajos P. János2025. 09. 11., cs – 15:08
Az alapiskolák és az óvodák kapacitása Szlovákia egyes régióiban – főleg nyugaton és keleten – a lehetőségek határán mozog, hívta fel a figyelmet a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS), amely a kormány támogatását kéri az új iskolák építésére.
Szlovákia lakosságának száma csökken, mert egyre kevesebb gyerek születik, az ország több régiójában iskolákat kell összevonni a hatékonyabb működés érdekében.
„Néhány év alatt csaknem 12 000 gyerekkel lett kevesebb, és ez a tendencia folytatódik. De vannak olyan területek az országban, ahol nagyon hiányoznak az általános iskolai és az óvodai férőhelyek is”
– mondta Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki abban bízik, hogy a kormány az uniós helyreállítási tervben és az operatív programokban talál forrást az oktatásra, mert szerinte a jelenleg tervezett beruházások nem elegendőek.
A szenci és a pozsonyi iskolák megteltek
A ZMOS szerint a kapacitáshiány a Szenci járást, Pozsony egyes városrészeit és Nagyszombat megye egy részét is érinti. Božik elégtelennek nevezte az általános iskolák számára a helyreállítási tervből elkülönített 60 millió eurót is. „Előfordult ugyanis, hogy a pályázatot elsősorban nem azok nyújtották be, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá, hanem azok, akik már felkészültek voltak, és nem ütköztek akadályokba a telkek megvásárlásában vagy a szükséges engedélyek megszerzésében” – magyarázta a ZMOS elnöke.
Pavol Kvál, Szenc polgármestere szerint a lakosságot tekintve a Szenci járás az egyik leggyorsabban növekvő térség az országban. A települések egyedül nem tudják megoldani ezt a problémát, de nem akarják áthárítani a felelősséget sem.
„Ugyanakkor elértük a határainkat. Városként kezdeményeztük egy új iskola felépítését: megvásároltuk a telket, készítjük a terveket, kivitelezőt is választottunk. Azonban az egyéb kiadások mellett ez akkora kihívás, amelyet már nem tudunk egyedül vállalni”
– mondta Kvál. A városnak mintegy 9-10 millió euróba kerülne az iskola felépítése és felszerelése, amire nincs pénzük a költségvetésben. Az egyik iskolájuk jelenleg egy Pozsony megyétől bérelt épületben működik, de amikor ezt a helyet vissza kell majd adniuk, 500 gyereket kell új épületben elhelyezni. A ZMOS tárgyal a kérdésről Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszterrel is, aki pozitívan áll a kérdéshez, de szerintük más tárcák is tudnának nekik anyagilag segíteni.
A magániskolák is rontják az államiak helyzetét
A kapacitáshiány érinti Pozsony Ružinov városrészét is, figyelmeztetett Martin Chren polgármester. Ő támogatja az oktatási minisztérium elképzelését, amely csökkentené a magániskolák támogatását, ha azok tandíjat szednek és nem vállalják, hogy betagozódnak a tanügyi körzetekbe.
„Elég, ha havi 100-200 euró tandíjat szednek, ezzel már olyan pénzügyi lehetőségekre tesznek szert, hogy el tudják szipkázni a legjobb tanárokat az állami iskolákból, és jobb feltételeket is tudnak biztosítani számukra”
– magyarázta Chren.
A kapacitáshiány Pozsony mellett Nagyszombat megye egyes régióit is érinti, ahol a lakosság száma robbanásszerűen megnőtt az utóbbi években. A ZMOS szerint hasonló problémák jelentkeznek egyes kelet-szlovákiai régiókban is.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Az oktatásügyi miniszter megbeszélést folytatott az önkormányzatok, a szakmai szervezetek képviselőivel. Az egyik legfőbb téma a nemzetiségi oktatásügy volt. Tomáš Drucker (Hlas) szerint nem szeretnének iskolákat bezárni, hanem el akarják érni az oktatás színvonalának növekedését azzal, hogy pénzügyileg támogatni fogják a színvonalas pedagógiai munkát.
Tomáš Drucker (Hlas) a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, a Városok Uniója, a Magyar Szövetség és több szakmai szervezet képviselőivel folytatott megbeszélést „a nemzetiségileg vegyes területeken“ folyó oktatásról a Tiszti Pavilonban.
A tervezettnél mintegy 30 perccel tovább tartó, így összesen háromórás találkozó végén először a házigazda Keszegh Béla (független) komáromi polgármester fordult a sajtóhoz. Többek között elmondta, a szlovákiai demográfiai trendek – különösen az ország déli részén – nagyon „egyértelműek“. Egyre kevesebb lesz a gyerek, s emiatt határozott lépéseket kell tenni az oktatásügy és az oktatás színvonalának a fenntartásáért.
Ez nagyon érzékeny és nehéz kérdés, és pontosan ezért van szükségünk arra, hogy szabad, nyílt vitát folytassunk – egyben pedig nagyon örülök, hogy a miniszter úr erre nyitott
– fogalmazott. Hozzátette, a tárcavezető is tudatosítja, hogy ezen a téren a magyar és a többi etnikai kisebbségnek is szüksége van valamilyen pozitív diszkriminációra.
Kell az egyeztetés
Tomáš Drucker emlékeztetett: a legutóbbi komáromi látogatásán egyeztek meg arról, hogy megszervezik ezt a hétfői kerekasztalt, amelynek a témája az etnikailag vegyesen lakott régió oktatásügyének víziója. A tanácskozáson ezért nemcsak a szlovák, de például a marginalizált roma közösségek képviselői is jelen voltak.
A tárcavezető elmondta: bemutatta az alapiskolákra váró alapvető változásokat.
Ezek közé tartozik az a probléma, hogy a demográfiai folyamatok nyomán számos községben az iskolák gazdasági túlélésével szembesülnek, amely a magyar mellett a szlovák tannyelvű intézményeket is érinti.
Megjegyezte: számos téren folytatni fogják a komáromihoz hasonló egyeztetéseket. A tárcavezető szerint az oktatásügyi minisztériumnak van víziója arról, hogy miként lehet javítani a magyar nyelvű oktatás egész spektrumának minőségét. A változtatásokat azonban nem egyik napról a másikra fogják meglépni, az oktatás nyújtó intézményeket sem akarják destabilizálni – egyúttal azt szeretnék, hogy minden partnerük és résztvevőnek világos legyen, hogy tart az oktatásügy Szlovákiában.
Stratégiai jelentőségű az oktatásügy
A tanácskozáson részt vett a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László is. Úgy fogalmazott, a magyar közösség számára politikai és társadalmi szempontból is stratégiai területnek számít az oktatásügy. Emlékeztetett a Magyar Szövetség áprilisban Kassán bemutatott programpontjaira. Ezek alapján üdvözölnék, ha a minisztériumban még több magyar szakember dolgozna. Kívánatosnak tartanák egy, a nemzetiségi oktatásügyről, valamint a kisebbségi közösségek jogállásáról szóló jogszabályok és törvény elfogadását is. Gubík szerint ezek alapján létre tudnának hozni olyan intézményeket, amelyek a magyar tannyelvű iskolákat segítenék.
Csenger Tibor (Magyar Szövetség), Nyitra megye alelnöke elmondta: arra kérte Druckert, hogy adott esetben az etnikailag vegyes régiókban a minisztérium tegyen kivételt a diáklétszámok meghatározásakor – illetve hogy dolgozzanak ki közösen egy közös koncepciót vagy víziót a magyar nemzetiségi oktatásügyről.
„Ideiglenes kiegyenlítő intézkedések”
A magyar iskolák pozitív diszkriminációját firtató újságírói kérdésre a miniszter kifejtette, hogy azokat az „ideiglenes kiegyenlítő intézkedések” keretében tervezik megtenni. A roma közösség esetében például elfogadtak egy középiskolai ösztöndíjrendszert, valamint így alapították meg a rókusi (Rakúsy) roma nemzetiségi iskolát is. Noha a tárcának nincs semmilyen „varázstablettája”, amellyel gyorsan megoldaná a gondokat, számos eljárással kísérleteznek.
Van, ahol ez törvényváltoztatást jelent, máshol a harmadik szektorral való együttműködést vagy nemzeti projekteket és pályázatokat
– mondta Drucker, majd kifejezetten arra kérte az érintetteket, hogy vessék fel a minisztériumnak a javaslataikat.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy a gyerekek tudását és teljesítményét nagyban meghatározza a szakpedagógusok megléte vagy hiánya. Emiatt már tárgyaltak arról is, hogy a már dolgozó magyar pedagógusokat továbbképezzék azokra a szakokra, amelyekből hiány van.
A szlovák nyelvoktatással kapcsolat Drucker véleménye az, hogy azt idegen nyelvként kell tanítani a magyar iskolákban. Az előkészített változás a szlovákból tett érettségi vizsgákat is érinteni fogja. Elmondta,
számos magyar tannyelvű középiskolából egyenesen Magyarországra mennek továbbtanulni a diákok a szlovák nyelvtudás hiánya miatt, amit ő „agyelszívásnak” nevezett, hiszen kvalifikált munkaerőt veszít velük az ország.
Nincs szó iskolabezárásokról?
Drucker a kislétszámú iskolák problematikája kapcsán arról is beszélt, hogy minisztériumok elemzései szerint a 100 millió eurós állami támogatásuk nem hozta el a várt eredményeket. Az adatsoraik szerint az 50 főnél alacsonyabb létszámú iskolákba járó 15 éves diákok matematikai és szlováktudása 33%-kal rosszabb eredményeket mutat, mint azon társaiké, akik nagyobb intézményekben tanulnak.
Több mint 450 szlovákiai iskola működik 50-es diáklétszám alatt, köztük teljes szervezettségűek is. Ha 150 diáknál húzzák meg a határt, akkor 900 intézményről van szó, ám Drucker szerint ez még mindig messze van az „alapnak” tekintett 250 főtől.
A tárcavezető ugyanakkor leszögezte: nem céljuk az iskolák bezárása.
Minden oktatásba fektetett euróért a lehető legjobb eredményt akarjuk kapni
– fogalmazott. Az előkészített törvényváltozásokkal ezért változtatni fognak a kislétszámú iskolák finanszírozásán, amely legkésőbb 2030-tól léphet életbe. Drucker több megoldási lehetőséget is el tud képzelni. Az egyik az iskolaösszevonás, míg fizikailag megmaradnak az intézmények. További opció a klaszterek vagy kihelyezett tagozatok létrehozása. A tárcavezető szerint az iskoláknak nyújtott pénzért többek között például azt fogják kérni az iskoláktól, hogy a pedagógusaikat innovatívabban képezzék, több versenyben vegyenek részt. Másképp fogalmazva arról van szó, hogy az intézményeket pénzzel is arra motiválják, hogy jobbak legyenek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
