Egyre nő a feszültség Közép-Ázsiában az Afganisztánt uraló tálibok nagyszabású építkezése miatt. A Qosh Tepa-csatorna az Amu-darja folyó vizének akár egyharmadát is elterelheti, súlyos vízhiánnyal fenyegetve a szomszédos országokat, ami elemzők szerint elkerülhetetlenül konfrontációhoz vezethet.
A tálibok 2021-es hatalomátvétele után szinte azonnal megkezdett, 285 kilométeresre tervezett csatorna építése már a felénél jár, és 2-3 éven belül befejeződhet. Befejezése után évente akár 10 köbkilométernyi vizet vonhat el a folyóból, amely eddig elsősorban Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán vízellátását biztosította. A régió már most is komoly vízhiánnyal küzd, ami nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakossági ivóvízellátást is veszélyezteti. Az Eurázsiai Fejlesztési Bank szerint a térség vízhiánya a csatorna nélkül is kritikus szintet érhet el 2028-ra.
Bár a közép-ázsiai országok aggódnak, Afganisztán jogát a vízhasználatra senki sem vitatja. A folyó vízgyűjtő területének jelentős része afgán hegyekben ered, de az ország az évtizedes háborúk miatt eddig alig tudta kiaknázni ezt az erőforrást. A tálibok, noha nyitottak a párbeszédre, a csatorna építését belügyi kérdésnek tekintik.
Aggodalomra ad okot az építkezés minősége is. A hírek szerint a csatorna falai nincsenek betonnal megerősítve, ami hatalmas vízveszteséget okozhat a homokos talajon. Afganisztán számára a projekt ugyanakkor lehetőséget teremthet a szárazság sújtotta mezőgazdaság újjáélesztésére és az illegális ópiumtermeléstől való függőség csökkentésére. Mivel a szomszédos államoknak nincs valódi nyomásgyakorlási eszközük, egyetlen lehetőségük a párbeszéd fenntartása egy megoldás nélküli, feszült helyzetben.
Körkép.sk, Intellinews
Nyitókép forrása: Vivekananda
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
