A Kabultól mintegy 70 kilométerre északra fekvő bagrami légibázist – korábban az Egyesült Államok legnagyobb katonai támaszpontját Afganisztánban – most Kína üzemelteti, írja a The Telegraph anonimizált forrásokra és műholdfelvételekre hivatkozva. A brit lap jelentése szerint a kínai személyzet 2024 eleje óta tartózkodik a területen, ahol a kínai kormány finanszírozásával zajló felújítási munkák keretében új radarállomásokat, megerősített kerítéseket és megnövelt teherbírású kifutópályát építettek.
Bár Peking hivatalosan nem jelentette be katonai jelenlétét Bagramban, tevékenysége összhangban van a „One Belt, One Road” – azaz az Új Selyemút – kezdeményezéssel folytatott stratégiai céljaival. Elemzők szerint ez Kína eddigi legjelentősebb katonai terjeszkedése Afganisztánban.
Az utóbbi időben Afganisztán külkapcsolatai is élénkültek: Oroszország július elején a nagyhatalmak közül elsőként hivatalosan elismertea tálib kormányt – korábban terrorszervezetként tartotta számon. A talibán vezetés enyhített korábbi ellenséges politikáján a régió többi államával szemben: javult a viszony Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal, sőt Üzbegisztán Termezben kereskedelmi állomást hozott létre, mely kulcsszerepet tölt be az afgán gazdaságban.
Oroszország számára stratégiai fontos az afgán olaj- és gázexport délkeleti útvonalainak kiépítése, ezért a tálib delegáció két egymást követő Szentpétervári Gazdasági Fórumon is részt vett. A tálib kereskedelemért felelős miniszter, Haji Núruddín Azízi május 30-án Asztanában találkozott Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel, és vitattak egy, Pakisztánba vezető 500 millió dolláros vasútvonal építését is. Emellett már üzemel egy kínai–tádzsik–üzbég–afgán teherszállító vasútvonal.
Energiafronton a tálibok a Világbanktól 100 millió dollárt kaptak a CASA-1000 villamosenergia-hálózat megépítéséhez. Kína pedig 2023. január 5-én 25 éves kőolaj-kitermelési megállapodást kötött az állami tulajdonú Xinjiang Central Asia Petroleum and Gas Co.-vel, amely az Amu-darja-medencében kezdte meg az első 150 millió dolláros beruházást, és három év alatt összesen 540 millió dollárt ígért.
Az afganisztáni lítium- és ritkaföldfém-készletek becsült értéke valaha elérte az ezer milliárd dollárt, ám a pontos adatok visszafogottabbak. A Mes Aynak rézlelőhely eddig csak tervként létezett. Politikai szempontból Peking még mindig formális elismeréstől teszi függővé a tálib kormány legitimitását, különösen az inkluzív kormányzás és a nők jogainak tiszteletben tartása terén.
Washington aggodalmát fejezte ki a volt koalíciós támaszpontokon zajló külföldi katonai tevékenység miatt, míg egy volt NATO-tisztviselő szerint „Bagram stratégiai jelentőségű, bármely nagyhatalom jelenléte komoly regionális következményekkel jár.”
Körkép.sk, Intellinews.com
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Siddiqullah Alizai
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
