Egy hónapja állt fel az új parlament. Az első hetek tanulságairól, valamit a Tisza-kormány előtt álló feladatokról adott számot Magyar Péter egy kedd esti tévéinterjúban.
(Cikkünk frissül.)
Magyar Péter szerint az elmúlt években félrevezették a közvéleményt az uniós források visszatartásának okairól, ugyanis állítása szerint a támogatások elmaradásának valódi oka a korrupció volt. A miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy ezt szerinte már a kormányváltást követő első hetek tapasztalatai is igazolták.
Magyar Péter szólt arról is, hogy a nem egyetemi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) legkésőbb a nyár végéig visszakerülnek állami fenntartásba. Az egyetemeket működtető alapítványok esetében ugyanakkor egyéves moratóriumot vezetnek be, amely alatt az intézmények vezetőivel és szakértőkkel egyeztetnek a hosszú távú megoldásról. A miniszterelnök hangsúlyozta: az alapítványok által ellátott feladatok nem szűnnek meg, azokat a jövőben is biztosítani kell, de állami felügyelet mellett.
A korrupció elleni fellépés részeként a kormány jelentősen megerősítené az Integritás Hatóságot, amely Magyar Péter szerint eddig nem tudta hatékonyan ellátni a feladatait. A tervek szerint a hatóság szélesebb jogköröket kapna, például kezdeményezhetné lezárt nyomozások folytatását, sőt bizonyos esetekben akár kormánytagok elmozdítását is indítványozhatná. Emellett átalakítanák a vagyonnyilatkozati rendszert, hogy jobban nyomon követhető legyen a politikusok vagyongyarapodása.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy újraszabályoznák a magántőkealapok működését, így a jövőben átláthatóvá válna a náluk kezelt vagyonok végső tulajdonosi háttere. Hozzátette: a kormányváltás óta többen mernek információkat megosztani a hatóságokkal, és arra biztatta az illetékeseket, hogy minden rendelkezésükre álló ügyet vizsgáltassanak ki.
A külpolitikai célok között Magyar Péter a visegrádi együttműködés megerősítését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak. Emellett kiemelte a német, francia és osztrák kapcsolatok jelentőségét is, tekintettel arra, hogy ezek az országok Magyarország legfontosabb gazdasági partnerei közé tartoznak. Az ukrán–magyar tárgyalásokról szólva annyit mondott: feszült egyeztetésen vannak túl a felek. Továbbá jelezte, hogy nem látja indokoltnak Ukrajna gyorsított tárgyalását.
(Cikkünk frissül.)
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
