A 2025. június 24-25-i hágai NATO-csúcstalálkozón a tagállamok „történelmi” jelentőségű döntést hoztak: a jelenlegi 2 százalékos célkitűzés helyett a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára emelik védelmi kiadásaikat 2035-ig. A bejelentés mögött Donald Trump amerikai elnök nyomása és az ukrajnai háború által felerősített biztonsági fenyegetettség állt. A döntés új fegyverkezési hullámot indíthat el Európában – a tagállamokban ugyanakkor nem teljes az egyetértés, és több politikai ütközőpont is napvilágot látott.
Szögezzük már le az elején, az 5 százalékos vállalás mögött nincs szankció, vagyis az alkut be nem tartó tagállamokat semmilyen módon nem bünteti a szövetség. Ezt azért kár történelmi áttörésnek nevezni. Annyi biztos, hogy a globalisták nyomására a fegyverkezés új lendületet fog kapni. A pénzügyi elitnek ugyanis csak nyerhet rajta: érdekeltségeik vannak Ukrajnában, a nyugati és amerikai fegyveriparban, és az is érdekükben áll, hogy Európa hatalmas kölcsönöket vegyen fel a védelmi kiadások növelése, amit természetesen a már említett elit fog hitelezni.
Zelenszkij rohamtempóban veszíti el politikai súlyát
A mostani NATO-csúcs azonban már nem Ukrajnáról szólt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még mellékszerepet sem kapott, inkább csak statiszta volt, aki elmondta a régóta hangoztatott szlogenjeit („Semmi jele annak, hogy Oroszország békét akarna”). De a zárónyilatkozatban Ukrajnát nem említették.
Épp ezért a szabadnak nem nevezhető ukrán sajtó csak felületesen foglalkozott a NATO-csúccsal. Még az Ukrajinszka Pravda is csak azt tudta kiemelni, hogy a NATO fenyegetésként jelölte meg Oroszországot – hogy ettől a kijelentéstől mit remélnek, kérdéses.
Tény azonban, hogy Zelenszkij azt is kijelentette, hogy további támogatásra van szüksége. Miközben óriási a korrupció mértéke, és idén eddig már 40 milliárd eurót égetett el Ukrajna a nyugati adófizetők pénzéből, további milliárdokat követelt. Egyelőre sikertelenül.
Megjegyezzük, az ukrán hadsereg minapi bejelentése arról, hogy elfoglaltak 90 négyzetkilométert az oroszországi Kurszk régióból, valószínűleg megint csak PR-akció volt, hogy Zelenszkijnek legyen mire hivatkozva további támogatásokat kérnie.
Trump és az 5 százalékos védelmi küszöb
A csúcstalálkozó valódi főszerepét Donald Trump amerikai elnök kapta, aki évek óta bírálja az európai NATO-tagállamokat a szerinte aránytalan védelmi ráfordításaik miatt. Most először sikerült érvényt szereznie a céljának: a NATO 32 tagállama egyhangúan elfogadta azt a célkitűzést, hogy 2035-ig védelmi kiadásaik elérik a GDP 5 százalékát.
Ebből 3,5 százalékot közvetlen katonai kiadásokra (fegyverekre, csapatokra), míg 1,5 százalékot kiberbiztonságra, infrastruktúravédelemre és más kapcsolódó célokra fordítanak.
A NATO új főtitkára, Mark Rutte a csúcson elismerte: ez hatalmas tehertétel lesz a tagállamok számára, de a jelenlegi orosz fenyegetettség és a globális biztonsági helyzet nem ad alternatívát.
Kiemeljük, hogy sem szankció, sem évenként meghatározott kötelező mérföldkövek nem kerültek elfogadására. Vagyis aki tíz évig nem költ fegyverkezésre, nem szegi meg a mostani a vállalásokat.
Az sem mellékes, hogy a NATO úgy állította össze az 5 százalékos elvárás feltételeit, hogy abban el lehet számolni az Ukrajnának adott támogatásokat is – vagyis a döntés egyetlen valódi, kézzelfogható hatása Ukrajna katonai támogatásának mérsékelt fokozódása lehet. (Azért mérsékelt, mert Európa raktárai csaknem üresek, gyártókapacitása pedig még nincs.
Kollektív védelem és a Trump-hatás
Az 5. cikkely – vagyis az a NATO-záradék, amely szerint egy tagállam elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül – újra reflektorfénybe került. Trump előző napi (június 24.) kétértelmű kijelentései miatt sokan aggódtak az Egyesült Államok elkötelezettsége miatt.
Megjegyezzük, a Trump-hatás aránytalan felnagyítása a mainstream, progresszív sajtó hisztijének eredménye. Az 5. cikkely körüli kétértelmű mondatokon való felesleges rugózás igazából csak arra jó, hogy Trumpot nyílt elköteleződésre ösztönözzék az 5. cikkely kapcsán. Így is történt.
A NATO-csúcson Trump egyértelműen kijelentette: „Teljes mértékben kiállunk a szövetségeseink mellett.” A NATO végső nyilatkozatában szintén megerősítették a kollektív védelem „sziklaszilárd” elkötelezettségét.
Sajtóértesülések szerint a csúcstalálkozó teljes koreográfiája azt a célt szolgálta, hogy Trump számára diplomáciai sikert mutasson, elkerülve ezzel egy esetleges NATO-ellenes kirohanást vagy az amerikai csapatkivonás belengetését.
Orbán Viktor: A NATO-nak semmi keresnivalója Ukrajnában
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor a csúcs egyik legsarkosabb véleményének adott hangot. Kijelentette, hogy Oroszország nem jelent valós fenyegetést a NATO-ra nézve, hiszen „a szövetség sokkal erősebb”. Ezen túlmenően úgy nyilatkozott, hogy „NATO-nak semmi keresnivalója Ukrajnában”, mivel az nem tagja a szövetségnek – és remélhetőleg nem is lesz az.
Orbán azt is elárulta, hogy Magyarország, Szlovákia, Törökország és az Egyesült Államok is ellenezték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vegyen a NATO-vezetők munkamegbeszélésén. Zelenszkij végül csak a csúcs előestéjén tartott vacsorán volt jelen, a hivatalos csúcstalálkozón nem.
Orbán kijelentését a Szlovákiát képviselő Peter Pellegrini államfő tagadta. Beszédes azonban, hogy nem azt mondta, hogy nem ellenezte Zelenszkij jelenlétét, hanem azt, hogy ez nem is volt benne a programban, így nem volt mit elleneznie. Zelenszkij valóban nem vett részt a NATO-csúcs hivatalos részein.
Zelenszkij elszigetelve, de még mindig követelőzik
Bár az ukrán elnök nem lehetett jelen a csúcs hivatalos részén, így is tárgyalt az EU és a NATO vezetőivel – elsősorban az Oroszország elleni 18. szankciós csomagról. Zelenszkij a közösségi médiában hangsúlyozta: az új csomagnak különösen a „láthatatlan flottára” és az energiaszektorra kellene csapást mérnie, például szigorú olajárplafonnal. Kijelentette, igazságtalan, hogy egyetlen tagállam – utalva Magyarország vétójára – akadályozhatja az Unió döntését. Ugyanezt hangoztatta Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán.
Orbán erre szinte azonnal reagált:
„Egy háborúban álló ország felvétele az Európai Unióba háborúba sodorná a közösséget. Ez tisztességtelen elvárás lenne bármely tagállammal szemben.”
Konszenzus Oroszországról
A csúcstalálkozón elfogadott rövid, ötpontos zárónyilatkozat szerint Oroszország jelenti az elsődleges fenyegetést a NATO biztonságára nézve. Ez az egyetlen olyan része a dokumentumnak, amit az ukrán sajtó és Zelenszkij megpróbál eladni eredményként – mivel más nincs, amibe kapaszkodhat.
A dokumentum nem tesz említést Kínáról, amely az Egyesült Államok másik fő geopolitikai kihívója. A döntést konszenzussal fogadták el – így Magyarország és az USA is jóváhagyta a szöveget.
Ez a narratíva egybecseng a 2024-es washingtoni NATO-csúcs állásfoglalásával, amely szintén Oroszországot és a terrorizmust nevezte meg a szövetség közvetlen fenyegetéseként. Nagy különbség azonban, hogy az a nyilatkozat azt is tartalmazta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása „elkerülhetetlen”.
Európai dilemmák és belső feszültségek
Noha a csúcson minden ország támogatta az 5 százalékos célkitűzést, Spanyolország jelezte, hogy nem tervezi ezt teljesíteni. A spanyol kormány szerint alacsonyabb védelmi költségvetéssel is eleget tesz kötelezettségeinek. Ez diplomáciai vitát eredményezett, de a holland főtitkár végül kompromisszummal zárta le a kérdést. Ugyanakkor más országok – például Belgium vagy Görögország – jelezték: nem fogadnak el kivételeket.
Fontos megérteni, hogy a tagállamok közötti versengés, a kivételek elutasítása nem csak politikáról, hanem pénzről is szól. Az a NATO-szövetséges ország, amely nem tartja az 5 százalékos vállalást, több pénzt költhet saját gazdaságára, míg azok az országok, aki betartják a vállalást, kevesebbet. Magyarul: a vállalást be nem tartók viszonylagos versenyelőnyre tesznek szert.
Hasonló vitákat láttunk már korábban is, például a koronavírusjárvány kezelésének kiadásai, a migránsok elosztása, a szankciók és más gazdasági kérdések kapcsán is.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Sean Kilpatrick/The Canadian Press via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
