Több mint 1000 hajó jelentett GPS-rendszerzavarokat a Hormuzi-szorosban az elmúlt napokban, miután Irán parlamentje a szoros lezárására rábólintott az amerikai bombázásokra adott válaszként (a végső döntés az iráni védelmi tanácsé). A navigációs zavarok különösen veszélyesek a világ egyik legforgalmasabb tengeri folyosójában, ahol a globális olajszállítás mintegy 20%-a zajlik.
A múlt héten napi szinten 970–1100 hajó számolt be GPS-jelkimaradásokról Irán partvidékének közelében. Az incidensek már Izrael június 12-i támadása után megkezdődtek, de az amerikai légicsapásokat követően – amelyek három iráni nukleáris létesítményt céloztak – jelentősen felerősödtek. Egy múlt heti hajóbalesetet – a Front Eagle és az Adalynn ütközését – már a zavarás következményeként emlegetik.
A brit haditengerészet UKMTO szervezete június 23-án megerősítette, hogy több hajó többórás GPS-kimaradást tapasztalt. Bár a Balti-tenger térségében gyakrabban fordulnak elő hasonló zavarások (főként az ukrajnai háború kapcsán), a Hormuzi-szorosban is ismétlődő jelenségről van szó. 2019-ben már volt egy nagyobb incidens, amit iráni elektronikai hadviseléshez kötöttek.
A hajóforgalom visszaesett: napi átkelés 147-ről 114-re csökkent, azaz 20%-kal esett vissza a szoroson áthaladó forgalom egy hét alatt. Bár egyes tankerhajók már most is visszafordulnak vagy lehorgonyoznak, a teljes lezárásnak a most tapasztaltnál jóval súlyosabb következményei lennének.
A szoros néhány kilométeres hajózható sávjait Irán bármikor elaknásíthatja – három orosz gyártmányú tengeralattjárója hajónként 40 tengeri aknát képes szállítani.
A piaci hatások már most érezhetők:
A szoros lezárása esetén az alternatív útvonal – Afrika körül, a Jóreménység fokán át – 10–15 nappal hosszabbítaná meg az Ázsia–Európa hajózási időt, ami konténeres torlódásokat és késedelmeket okozna Európában és az USA keleti partján is.
Különösen Ázsiát érintené súlyosan az energiaellátásban keletkező zavar. A Perzsa-öbölből származó kőolaj és LNG kulcsfontosságú Kínának, Japánnak és Dél-Koreának. Kína olajigényének 45%-át a térségből fedezi – egy tartós fennakadás tehát globális gazdasági sokkot is okozhat.
Körkép.sk, bne Intellinews
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Jon Gambrell
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
