Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos látogatásra érkezett Prágába, ahol Petr Pavel cseh államfővel tárgyalt az orosz-ukrán háború alakulásáról, a lehetséges béketárgyalásokról, valamint Ukrajna újjáépítésének jövőjéről. A megbeszélések után tartott közös sajtótájékoztatón Pavel hangsúlyozta: külföldi katonák ukrajnai jelenléte kizárólag a háborút lezáró békemegállapodás után jöhet szóba. Mint mondta, jelenleg nincs napirenden konkrét egyeztetés sem arról, milyen csapatokat lehetne a jövőben Ukrajnába telepíteni.
Pavel úgy véli, amennyiben Oroszország sikerrel járna a háborúban, az komoly veszélyt jelentene nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára, beleértve Csehországot is.
„Ha az agresszió elnyeri jutalmát, az megerősíti Oroszországot abban, hogy a külpolitikai céljait erőszakkal is elérheti. Ez számunkra elfogadhatatlan forgatókönyv”
– fogalmazott.
Zelenszkij megköszönte a cseh támogatást, külön kiemelve a „kiválóan működő” cseh lőszerkezdeményezést, melynek keretében Csehország már több mint 1,5 millió darab tüzérségi lőszert közvetített Ukrajnának. Pavel hozzátette, ha minden a tervek szerint halad, az év végéig akár további 1,8 millió darab nagy kaliberű lőszer is eljuthat Ukrajnába. Szerinte a folyamatos lőszerszállítás kulcsfontosságú ahhoz, hogy Oroszország felismerje: hosszú távon nem érdemes folytatnia a háborút.
Az ukrán elnök elmondta, hogy országának több oroszellenes szankció bevezetésére és intenzívebb európai védelmi együttműködésre van szüksége. Szólt arról is, hogy a kórházak helyreállítása kiemelt prioritás, mivel az orosz támadások következtében több száz egészségügyi intézmény sérült meg, és egyes régiókban gyakorlatilag új ellátórendszert kell kiépíteni.
Zelenszkij és Pavel tárgyalt az F–16-os vadászgépek ukrán pilótáinak kiképzéséről is. A tervek szerint a kiképzőközpontot Ukrajna területén kívül hoznák létre, mivel az orosz rakétatámadások miatt az ország nem tekinthető biztonságosnak egy ilyen központ számára.
Az ukrán elnök kijelentette: az Ukrajna–EU–USA szövetség képes lehet olyan nyomást gyakorolni Moszkvára, amely elősegíti a háború befejezését. Mint mondta, Kijev nem akarja elnyújtani a háborút, és kész tartós tűzszünetre, amely legalább 30 napos lenne, hogy teret adjon a diplomáciának. Pavel szerint a rövid, néhány napos fegyverszünetek nem alkalmasak komoly béketárgyalások elindítására.
A találkozó során a két elnök egyetértett abban, hogy Ukrajna helye az Európai Unióban és a NATO-ban van, és Csehország kész támogatni ezt a törekvést. Pavel szerint fontos, hogy a háború utáni helyreállításban is aktív szerepet vállaljanak a cseh vállalatok.
A prágai látogatás részeként Zelenszkij több egyeztetést is tart a cseh parlamenti pártok vezetőivel, védelmi vállalatok képviselőivel, valamint a cseh-ukrán közösség tagjaival. Felesége, Olena Zelenszka is elkísérte az elnököt, aki részt vesz az „Egészségügyi Kezdeményezés Ukrajnáért” konferencián.
A sorok között
Néhány dolgot érdemes kiemelni. Többek között, hogy Pavel cseh elnök a globalista háborús héják közé tartozik. Figyelemreméltó, hogy a retorika már nem a nyugati katonák Ukrajnába küldését hangsúlyozza, hanem azt, hogy ez csak a békemegállapodás után valósulhat meg.
A nyugati katonák beavatkozása azt a célt szolgálta, hogy Donald Trump amerikai elnök ne tudjon megállapodni Putyin orosz elnökkel Ukrajnáról – más szavakkal, hogy Európa nagyhatalmait, elsősorban a briteket és franciákat (és ahol még globalista országvezetés van), ne hagyják ki a békéből és az ukrán vagyon elosztásából.
Most, hogy Trump elnök béketeremtése megakadt, a nyugati retorika is enyhült, bár a katonák Ukrajnába küldését és Ukrajna NATO-tagságát továbbra is erőltetik. Tehetik ezt azért, mert főleg az utóbbinak nincs politikai súlya. Sem Németország sem az Egyesült Államok nem támogatja Ukrajna felvételét a NATO-ba, így a cseh elnök az esélytelenek nyugalmával fogalmazhatja meg ezirányú vágyait, mivel nem oszt nem szoroz a véleménye.
Zelenszkij kijelentése a háború befejezéséről is figyelemreméltó, tekintettel arra, hogy azt állítja, kész a fegyverszünetre, de tapodtat sem közelítette álláspontját a háború realitásához, és még a Krímről sem hajlandó lemondani – amiről, ha csak nem történik valami csoda, szinte biztos, hogy kénytelen lesz lemondani. A felelősség azonban nem csak Zelenszkijé, hanem Putyin orosz elnöké is. Mivel az oroszok jelenleg jól állnak a fronton, igyekeznek minél több harctéri előnyt kisajtolni a helyzetből. Magyarul: Moszkvának nem állt érdekében most békét kötni. Felelőssége az EU-nak is van a béketörekvések átmeneti megfenekléséért: pusztán a nyugati nagyhatalmi érdekek és globalista politikai cicaharcok miatt próbálták elkaszálni a béketeremtést Ukrajna NATO-tagságának és a nyugati katonák beavatkozásának emlegetésével.
Mikor aztán már látható volt, hogy Moszkva nem áll kötélnek, hirtelen a britek is bejelentették, hogy nem küldenek katonákat, mert nincs miből. Eredetileg a Nyugat ukrajnai missziója 200 ezer katonáról szólt volna (ez 600 ezer katonát jelent, mert egy szolgál, egy felkészül, egy pedig a váltást biztosítja). Ebből aztán 90 ezer lett, végül 10 ezer, végül nulla. Európa, köztük a GLOBSEC-hez is kötődő Pavel elnök olyan ígéretekkel próbálja fenntartani Ukrajna elkötelezettségét egy vesztes háború mellett, amelyeket nem tud vagy nem is akar betartani – az USA nélkül ugyanis sem katonai erőt, sem biztonsági garanciáikat nem képes nyújtani.
Csehország egyébként jól bekeresett az Ukrajnának szervezett tüzérségi lőszerbeszerzésen. Két komoly botrány is kipattant az elmúlt időszakban ezzel kapcsolatban. Az egyik arról szól, hogy a nemzetközi pénzekből megvásárolt lőszereket a cseh vállalatok túlárazva számolták el és adták át Ukrajnának. A másik Petr Pavel elnökhöz kapcsolódik, akinek egyik közeli embere, egy magasrangú katonatiszt több társával NGO-kon keresztül illegálisan szállított fegyvereket Ukrajnába.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Petr David Josek
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
