Párkányban nonstop nyitva tartással várják a hajléktalanokat karácsonykor, lesz káposztaleves-osztás is Károly Zsolt2024. 12. 02., h – 17:18 Párkány/Zselíz/Ipolyság |
Párkányban karácsonykor három napig non-stop nyitva lesz a hajléktalanszálló, Zselízen az egyházak jótékonykodnak, Ipolyságon az otthonokban élő idősek és a gyermekotthonok lakóinak gyűjtenek adományokat.
A Duna-parti városban december 24-én, 25-én és 26- án éjjel is nyitva lesz a melegedő-szálló a hajléktalanok számára, de külön adománygyűjtést a város nem szervez számukra.
„Külön gyűjtést már nem rendezünk, mert az egyszerre érkező adományokat nem is tudnánk hol tárolni. Ugyanakkor egész évben, ha bárki a szociális osztályhoz fordul, hogy szeretne például ágyneműt, törülközőket, egyéb holmit adni, akkor azt automatikusan eljuttatjuk a hajléktalanszállóra, a nincsteleneknek“
– közölte lapunkkal Michaela Pajchortová, a városháza szociális osztályának szakelőadója.
Párkányban december 15-én délután háromkor a korzón, a városi hivatal standjánál karácsonyi káposztalevessel is kínálják majd az embereket – nem csak a hajléktalanokat, de bárkit, aki meg szeretné kóstolni a forró, ünnepi ételt.
Zselízen évekkel ezelőtt megszűnt a hajléktalanszálló. Csicsman Diana, a szociális osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy a városban hajléktalanok sincsenek, az utolsó rászoruló családnak idén, rokonoknál sikerült szállást szereznie a városnak. Zselízen egyébként az egyházak szerveznek adománygyűjtést a rászorulóknak.
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |
Csütörtök este a Kompas Közösségi Központ udvarában felállított fehér sátor megtelt jóakaratú emberekkel. Akadt köztük szociális dolgozó, osztályvezető a városházáról, valamint egykor a város utcáin tengődő hajléktalan, és a társadalom peremén élők megsegítéséért dolgozó önkéntes is.
Érsekújvár második alkalommal csatlakozott az Egy éjszaka a hajléktalanokért kezdeményezéshez, idén is azokat várták, akik hajlandóak sorsközösséget vállalni a legszegényebbekkel.
Véget ért a vándorlás
„A 2015-től Érsekújvárban működő ételosztó központunk hosszú ideig vándoréletet élt. Öt különböző helyen működtünk, kezdetben a vasútállomással szembeni egykori kereskedelmi, majd ipari iskola épületének az udvarában, később az éjszakai melegedőben, végül a Szigeten, az egykori Sport szálló területén osztottunk meleg levest a hajléktalanoknak. Ez már a koronavírus idején volt, amikor arra is lehetőséget biztosítottunk, hogy lezuhanyozzanak, ruhát cseréljenek. Azóta viszont sátrat vertünk a Kompas központ udvarában” – emlékezett vissza Marek Vašek, aki a Kompas Közösségi Központ és az Apostoli egyház nevében köszöntötte a résztvevőket.
Vašek arra is kitért, hogy Érsekújvárban, a városi hivataltól kapott adatok alapján, mintegy 50 hajléktalanról és további 55 olyan személyrőltudnak, akik nem kedvező körülmények között élnek, így rendkívül nehezen boldogulnak az életben.
Munkám során megtanultam tisztelni az embereket. Mindannyian kerülhetünk válsághelyzetbe, és szorulhatunk segítségre. Ahogy a hajléktalanok az utcára kerültek, úgy időnként mi is útvesztőben találjuk magunkat, és nem boldogulunk önerőből
– mutatott rá Marek Vašek, aki mindenkit elfogadásra és együttérzésre biztatott.
A Kompas Központ munkatársaitól azt is megtudtuk, hogy a város, valamint az őket támogató vállalkozók, áruházláncok, pékségek, vendéglátóipari egységek segítsége nélkül nem boldogulnának.
Zord utcai valóság
A hajléktalanok csoportokban élnek, egyedül nem boldogulnának az utcán. Az est egyik résztvevője, Juraj egykor hajléktalanként élt az érsekújvári utcákon. Balhés ember volt, amit a sátorban lévők előtt sem rejtett véka alá, mint ahogy azt sem, hogy a válását követően elvesztette a munkáját, így a szállását sem tudta fizetni. Kilátástalanságában inni kezdett. Korábban példás életet élt, és ebben a szellemben nevelte a gyermekeit is. Később annyira elhagyta magát, hogy amikor a testvére segíteni próbált és némi pénzt adott neki, abból is italt vásárolt. Akkori munkaadója újra és újra csalódott benne, végül, amiért nem fizette a tartásdíjat, börtönbe került.
„Az utcán rendkívül nehéz körülmények közt tengődtem. Az sem igazán jó, amikor hőség van. Bár nyáron meghúzhatja magát az ember egy parkban a padon, nem jó megoldás, mert gyakorta kamaszok támadtak ránk. A téli hónapokban a dermesztő fagy elől a vasútállomás várótermébe menekültem, este tíz után viszont kikergettek bennünket. Az egyik vasúti rendőr azonban felfigyelt rá, hogy sosem iszom, rendszerint csendesen, elvonulva olvasgatok, és másképp bánt velem. Emberként kezelt. A hitem tartott meg, és rendkívül sokat jelentett számomra, hogy az engem segítők emberszámba vettek. Hegesztőként új munkát, albérletet találtam, és idővel kitanultam a lézeres vágást, így még jobb fizetést kaptam. Elkezdtem edzeni, olyasmiről álmodozom, hogy ha már valóban jó kondiban leszek, körbe kerékpározom a városokat és másoknak is mesélek az életutamról, a hit erejéről” – tudtuk meg Jurajtól.
A rendezvény vége előtt Dráfi Gáborral is beszélgettünk, aki a hajléktalanok megsegítésének szenteli az életét. Elmondása szerint elsősorban azért választotta ezt a hivatást, mert szeretné, ha esélyt kapnának a rászorulók, hogy talpra álljanak és emberhez méltóbb életet folytassanak. Dráfi korábban megkapta Nyitra megye, Tenyérnyi szív elismerését az önkéntesként a szociális- és az egészségügy terén végzett áldozatos munkájáért.
Az Egy éjszaka a hajléktalanokért rendezvényt Denisa Bartušeková, a magán művészeti alapiskola lektora és Gabriel Döme az intézmény igazgatója közös zenei produkcióval tették még hangulatosabbá.
Ipolyságon az otthonokban élő idősekknek és a gyermekotthonok lakóinak szerveznek adománygyűjtést.
„A CHARITASS SAAG Polgári Társulás az egész év folyamán gyűjt és oszt ki rászorulóknak ruházati cikkeket, játékokat, tanszereket vagy tisztálkodási szereket, a városi hivatal szociális terepmunkásai pedig folyamatosan segítik a rászorulókat“
– tudatta az Új Szóval Nagy Tímea alpolgármester. Ipolyságon a város karácsonykor nem szervez gyűjtést a hajléktalanoknak, hajléktalanszálló és melegedő sincs.
Kapcsolódó cikkünk Nagymegyer |
400 000 eurós kár keletkezett a magántulajdonban lévő volt malom épületében Nagymegyeren. A tüzet csak másnapra sikerült teljesen megszüntetniük.
Október 29-én, kedden délután négy órakor lobbant lángra a régi malom épülete. A város szimbólumaként emlegetett, világháborúkat is megélt épület belső szerkezete és teteje teljesen leégett. A tüzet 65 tűzoltó segítségével oltották el, nagy erőkkel küzdőttek vele, először a felcsapó lángokkal, majd a továbbterjedés meggátlásával és az épületek folyamatos hűtésével.
Leírhatatlan veszteség
A tűz bejelentését Bognár Imre, városi rendőrparancsnok tette meg valamennyivel délután négy óra előtt, aki munkába igyekezve a malomból szivárgó füstre lett figyelmes. Kisvártatva a füst lángokba csapott át, amit a helyszínre kiérkező tűzoltók azonnal oltani kezdtek. A város polgármestere, Soóky Marián a tűzeset hírére azonnal a malomhoz sietett és több órán keresztül jelen volt.
„Leírhatatlanul szomorú érzés volt, ahogy megpillantottam a lángokat, ahogyan a tűz pusztított. A város múltjának egy része lett oda ezzel az épülettel”
– osztotta meg lapunkkal a város első embere.
Taktikai hűtés
Az első riasztást a nagymegyeri tűzoltóság kapta meg, majd az eset súlyossága végett segítséget kértek a kerülettől is. Amikor megérkeztek a helyszínre, a tűz már előrehaladott stádiumban volt, az első emelet lángokban állt. Nem láttak sok esélyt rá, hogy a tűzet még az elején megfékezzék, ugyanis az épület szerkezete és a tetőszerkezet és fa volt, mégpedig régóta kiszáradt fa. Ahhoz, hogy a környező házakat megvédjék, taktikát kellett váltaniuk és a tűz oltása mellett párhuzamosan a környező épületek hűtését is megkezdték.
„A szomszédos lakóépületeket, a régi adóhivatal épületét és az egyéb vagyontárgyak védelmének érdekében hűteni kezdtük. Kerületi szintű bevetést rendeltünk el a tűz súlyossága miatt, sőt, más kerületekből is jöttek. Tudniillik, nem a tűztől lobban be egy ház, hanem a hőtől. Ha eléri a 400 fokot a levegő hőmérséklete a házaknál, akkor az kigyulladhat. Ezért választottuk azt a taktikát, hogy a házakat is hűtöttük. Ennek köszönhetően a szomszédos épületekben nem történt kár”
– emelte ki a parancsnok. A régi malomépületben keletkezett kár ugyan tetemes, de az oltásban résztvevő tűzoltók, önkéntes tűzoltók és más önkéntesek sem sérültek meg.
A tűz oka még ismeretlen
A kiérkezett tűzoltók még este 6 óra előtt lokalizálták a tüzet, végül másnapra sikerült teljesen eloltaniuk.
„A tűz keletkezésének másnapján még ki kellett vonulnunk a helyszínre, mert ahol előző nap nem fértünk oda rendesen, ott rejtett tűzgócok keletkeztek, amik füstölni kezdtek. A teljes likvidálás tehát az eset másnapján történt”
– mondta el Hodosi Tibor, a járási tűzoltóság bevetési egységének parancsnoka, aki Nagymegyer város egyik önkormányzati képviselője is egyben. A tűz keletkezésének oka egyelőre még nem ismert, a nyomozás hosszabb időt vesz igénybe. Azt azonban a parancsnok megerősítette, hogy a tűzoltóság a rendőrséggel karöltve dolgozik az ügy megoldásán.
„Nagyon sajnálom, hogy ez megtörténhetett. Ez egy gyönyörű, három emeletes fa szerkezetű épület, ami szorosan kötődik a gyerekkorunkhoz. Több mint 100 évet megélt, ez a tűz nagy tragédia a város történetében”
– tette hozzá Hodosi Tibor.
Hajléktalanok laktak ott
A helyiek tudomása szerint hajléktalanok laktak a malom területén, amit a városi rendőrparancsnok is megerősített.
„Laktak ott hajléktalanok. Nem konkrétan a malom épületében, hanem a malom melletti egyik építményben, aminek az ajtaja nyitva volt. Ez egy magántulajdonban lévő malom és ha a tulajdonos nem jelzi, hogy valami probléma van, akkor nekünk nincs mit tennünk. A kapu nyitva volt, tudtuk, hogy kik azok, akik bemennek és kijönnek”
– osztotta meg lapunkkal Bognár Imre. Tudomásuk szerint a hajléktalanok nagy többsége tudatmódosító szereket használ, de azt, hogy akik bent voltak, használtak-e ilyen szereket, nem tudják. A malom legtöbb ablaka már korábban kitört, de az ajtaja zárva volt, a mellette lévő kiszolgáló épület volt az, ami a tűzeset előtt nyitva volt.
1911-es épület
A nagymegyeriek közösségi oldalán, a Nagymegyeriek fórumán olvasható egyik bejegyzésben információt tettek közzé a régi gőzmalomról. A poszt alatt elindult egy diszkurzus, melyben sajnálatukat fejezik ki és személyes élményeiket osztják meg a lakosok. A közkedvelt malom és az azt körülvevő épületek létesítése az 1900-as évek elejére tehető. Ekkor ugyanis Nagymegyer lélekszáma jelentősen megemelkedett, ami újabb és újabb közintézmények építését vonta maga után.
„1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott a római katolikus templom, a Zárda iskola, az új községi óvoda, az új csendőrlaktanya, az új körorvosi épület, Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete, a gőzmalom, a Kohn S. B. féle úri lak, a Haladás nyomda. A városi gőzfürdőt 1911-ben adták át”
– olvasható a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet fotótárában a gőzmalomról.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
