Még ezen a héten megbukhat a francia kormány, miután a Michel Barnier által vezetett kabinet a nemzetgyűlés jóváhagyása nélkül fogadott el egy 60 milliárd eurós megszorító csomagot. Az ilyen kormánydöntést ugyan a francia alkotmány lehetővé teszi, de a törvényhozás ezzel jogot kap arra, hogy két napon belül bizalmatlansági indítványt terjesszen elő. Márpedig Barnier kisebbségi kormányban ténykedik, és ahogy a baloldali blokk, úgy a Le Pen féle szélsőjobboldal is a megbuktatását tervezi. A történet egyes részletei nagyon jól mutatják, hogy az emberekre terhelt konszolidációs csomagok hátterében külső nyomást kell látni.
Barnier most a pénzpiacoknak akar a kedvére tenni. Nem csoda. A hitelminősítők egy része rövid időre rosszabb besorolást adott Franciaországnak, mint az euróválságért felelős Görögországnak. Márpedig Franciaország még mindig az eurozóna második számú gazdasági hatalma.
A Barnier-kabinet hétfőn a törvényhozás bevonása nélkül elfogadott egy konszolidációs csomagot 60 milliárd euró értékben. Ez többek között adóemeléseket és a szociális juttatások visszavágását is tartalmazza. A lépéssel nyilvánvalóan a súlyosan eladósodott francia állam hitelezőit akarják lekenyerezni. Ez alatt azt kell érteni, hogy konszolidációs csomag nélkül a hitelezők megemelik a francia államkötvények hozamát (kamatát), és a pénzpiacokról felvett hatalmas hitelek törlesztőrészletei az egekbe szállnak.
A francia alkotmány lehetővé teszi bizonyos kérdésekben a nemzetgyűlés megkerülését. Ugyanakkor azt is biztosítja, hogy az ellenzék 24 órán belül bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen a kormány ellen, a bizalmi szavazást pedig 48 órán belül kötelező megtartani.
Márpedig bizalmi szavazás borítékolhatóan lesz a jelenlegi nyilatkozatok szerint. Marine Le Pen, a francia radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke jelezte, pártja saját bizalmatlansági indítványt terjeszt be. Sőt, támogatni fogja a baloldali blokk bizalmatlansági indítványát is. Le Pen egyértelműen Barnier leváltása mellett foglalt állást.
Összedől Macron mesterterve
A Barnier kormány születése önmagában is sokat elárul a francia belpolitikai válságról. Az Emmanuel Macron francia elnök által létrehozott centrista-liberális pártblokk durván leszerepelt az EP-választásokon. Érezve a bukás szelét, Macron előremenekült, hogy gyorsan előrehozott választást írt ki.
Az EP-választást június 8-án tartották, a hó végén már meg is tartották az előrehozott választást. Macron a jobb és baloldalt sikeresen játszotta ki. A választás első fordulóját Le Penék, a másodikat a radikális baloldal nyerte (Macron blokkja elbukott), viszont kormányt Macron emberei alakítottak – igaz, kisebbségi kormányra futotta, vagyis a helyzetbe eleve bele volt kódolva a bukás.
Gazdasági lejtő
Franciaország fő problémája az államadósság mértéke. Ezt csak kiadáscsökkentéssel tudja kezelni, ami a demonstrációk egyik fellegvárásnak számító francia társadalomban nem könnyű keresztülvinni.
Jelenleg Franciaország a GDP 25 százalékát költi szociális juttatásokra, ami irdatlanul nagy összeg. Csak a nyugdíjak 2023 évi valorizációja önmagában 18 milliárd eurós kiadást jelentett (a GDP 0,6 százaléka). Más kérdés, hogy valorizáció nélkül a francia fogyasztás és gazdasági növekedés került volna kátyúba.
A francia államadósság nagysága 3200 milliárd euró, vagyis a francia bruttó hazai össztermék 115 százaléka. Emiatt a hitelezők kölcsöneinek kamattörlesztése lesz a legnagyobb kiadás, amihez pénzt kell előteremteni.
Tegyük hozzá, hogy Macron maga is bankár volt a Rotschildoknál, és ez az utolsó ciklusa francia elnökként (a törvény maximum két ciklust enged). Viszonylag fiatal, politikai kockázatok nélkül szolgálhatja ki azokat, akik aztán jólfizető állást biztosítanak számára, miután hazájában megtette, ami egy igazságos világban politikai és karrieröngyilkosságnak számítana.
A kormányválság hírére a CAC francia tőzsdeindex esésbe kezdett. Az euró is 1 százalékkal gyengült hétfő délután a dollárhoz képest.
A francia államkötvények kockázati felára 2012 óta nem látott magasságokba ugrottak.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
