Nyitókép: who
Hasonló felmérések voltak a Covid előtt is, csak éppen senki sem törődött az előzetes eredményekkel, holott a veszélyek felismerésével felkészülhetünk, és részint el is kerülhetjük a nagy járványokat.
Amióta az ember csoportban él, főleg, amióta letelepült és sok ember került közel egymáshoz, a kórokozók boldogan dörzsölték össze a tenyerüket, hiszen számukra ideális terepet alakítottunk ki. Míg ez már évezredekkel ezelőtt is létező probléma volt, mára, amikor a világ népességének nagy része városlakó, és mindössze pár óra repülőútra van a bolygó két legtávolabbi pontja is, számunkra még súlyosabb következményekkel járhat egy járvány, írja a National Geographic.
Ebbe csak belekóstoltunk a coviddal, lehetnek ennél sokkalta súlyosabb hatású betegségek is, amelyekre időben fel kellene készülnünk. Ez nem pánikkeltés, ahogy sok konteóhívó gondolja, hanem pontosan ugyanolyan jellegű, észszerű felkészülést jelent, mint például az, hogy a házunk tetőzetét vízzáró réteggel zárjuk le a lehetséges esők miatt, vagy az ajtóra zárat szerelünk a kéretlen látogatók ellen.
Nemrégiben tette közzé a WHO annak a felmérésnek az eredményét, amelyben bolygónk egyes régióira bontva szakemberek megvizsgálták, miféle kórokozókból lehet közegészségügyi katasztrófákra, magyarul súlyos járványokra számítani a jövőben. Korábban 2017-ben és 2018-ban végzett hasonló felmérést az Egészségügyi Világszervezet, nagyjából egy tucatnyi világjárványra képes kórokozót azonosítva. A kutatást a Scientific American ismertette.
Egy ilyen felmérés elsődleges feladata a szakembereknek szóló figyelemfelhívás, miszerint itt egy csomó kórokozó, amelyet minél jobban meg kell ismerni, és előkészíteni a védekezést ellenük. Ilyenkor van lehetőség akár évtizedekkel egy járványt megelőző alapkutatásokra, amelyek eredményei azután gyorsabb gyógyszer- vagy védőoltás-előállítást tesznek lehetővé szükség esetén. A kutatás során több mint 200 kutató töltött el 2 évet azzal, hogy összesen 1652 kórokozót megvizsgált.
A korábbi hasonló kutatásokhoz képest most abban például eltérés van, hogy nem csak konkrét kórokozókat, hanem egyes kórokozó-csoportokat választottak ki. Így került, nem túl meglepő módon a SARS és a MERS korábbi járványait adó Merbecovirus, illetve a covid járványát adó Sarbecovirus csoport az előtérbe.
De idekerült a szintén ismert m-himlő (korábbi nevén majomhimlő) is, amely pedig a rettegett fekete himlő (Variola) rokonságába tartozó vírus. Mivel fekete himlő ellen már nem oltanak (1977-ben „kihalt” a betegség, ez volt az első, amelyet a védőoltásokkal sikerült kiirtani), a problémát az jelenti, ha egyes terrorszervezetek biológiai fegyverként használják e vírust.
A listára került hatféle influenzavírus is, illetve öt baktériumtörzs, amelyek például a pestist, a kolerát, tüdőgyulladást, vagy épp hasmenéses betegségeket okoznak. Bekerült két rágcsálóvírus is, amelyek időről időre az embert is megbetegítik, illetve a denevérek terjesztette nipah vírus, amely ellen semmiféle gyógymódunk nincsen. Míg számos kórokozó a világ egyes régióiban jelent súlyosabb veszélyt, vannak globálisan aggodalmat keltő típusok is, mint például a chikungunya lázat okozó Togaviridae család is.
Bár könnyen lehet, hogy e veszélyesnek tartott kórokozókból nem lesz soha nagy járvány vagy világjárvány, ha a fejünket a homokba dugjuk és nem foglalkozunk velük, azzal csak a saját esélyeinket rontjuk.
National Geographic
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
