Június 23–24-én tartották Keresztelő Szent János születésének ünnepét a Szentföldön, Ein Karemben, azokon a helyszíneken, ahol a hagyomány szerint a szent élt. A főünnepen a szentmise főcelebránsa Francesco Patton szentföldi ferences kusztos volt.
Keresztelő Szent János születésének ünnepe annak vigíliáján, június 23-án este a vesperással kezdődött a Sivatagi Szent János-kegyhelyen.
A három Ein Karem-i szentély, a Mária látogatása Erzsébetnél, a Keresztelő Szent János születése, illetve a Sivatagi Szent János-kegyhely közül ez utóbbi János gyermekkorának és azoknak az éveknek az emlékét őrzi, amikor az Úr előfutára felkészült nyilvános működésére, ahogyan Lukács evangéliumában olvashatjuk:
Keresztelő János alakja szorosan kapcsolódik a sivataghoz, mely az aszketikus élet és – Izrael történelmének fényében – az Isten kegyelmével való találkozás helyszíne. Ennek a kegyhelynek az arab neve Dir el-Habis, ami annyit jelent: „a remete kolostora”. Az Antonio Barluzzi olasz építész által tervezett jelenlegi templomot és kolostort 1922-ben szentelték fel.
Itt a Szentföldi Ferences Kusztódia szerzetesei más rendek tagjaival és néhány helyi hívővel együtt elimádkozták az első vesperást Ibrahim Faltas plébános vezetésével, majd körmenetben a barlanghoz vonultak, ahol a hagyomány szerint Szent János élt.
Másnap, június 24-én szentmisét ünnepeltek a Keresztelő Szent János születésének helyét őrző kegyhelyen.
„Keresztelő Szent János születését ünnepelni azt jelenti, hogy arra emlékezünk, amit Isten a mi életünkben, történelmünkben tesz, együttműködésre késztetve a konkrét embereket, akik képességeikkel és korlátaikkal Isten emberiséget megváltó tervének szolgálatába állítják magukat” – mondta Francesco Patton kusztos homíliájában.
A kusztos Zakariásról, Erzsébetről és Jánosról szólva így fogalmazott: „arra tanítanak minket, hogy
Zakariás némaságában – hangsúlyozta – „ott van a képessége, hogy bízik Istenben és felismeri, hogy mit tesz általa, míg Erzsébet a rejtekben maradás értékét tanítja nekünk, ami pontosan az ellenkezője annak a társadalmi légkörnek, amelyben élünk.
János születésével arra emlékeztet bennünket, hogy az élet ajándék, amit kapunk és vissza kell adnunk, hogy
Az ünnepi szentmisét követően a körmenet ahhoz a barlanghoz vezetett, ahol a hagyomány szerint Keresztelő Szent János született, és itt felolvasták Lukács evangéliumának Jánosról szóló részletét. A liturgia az ünnepélyes áldással ért véget.
Fordította: Kuzmányi István
Forrás és fotó: Szentföldi Ferences Kusztódia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
