Nyitókép: Körkép.sk
Tátralomnic (Tatranská Lomnica) a Magas-Tátra keleti részének közkedvelt üdülőközpontja, amely közvetlenül a 2634 méter magas Lomnici-csúcs (Lomnický štít) alatt húzódik. Egykoron kis pásztorfalucska volt, de napjainkra Ó-Tátrafüreddel egyenrangú turisztikai központtá nőtte ki magát. Szép fekvésű, hangulatos település, a szállodák között elterülő parkerdőben szabadon legelésző őzcsaládok bukkanhatnak fel előttünk.
A városka népszerűségét főként a Lomnici-csúcsra fölvezető drótkötélpályának köszönheti, amely idevonzza a turistákat, de számos turistaút is lehetővé teszi a gyönyörű táj bebarangolását.
Tátralomnicról a népszerű Kőpataki-tóig a zöld túraútvonalon akár gyalogosan is feljuthatunk, ami közel 3 órát vesz igénybe, de ez inkább csak a gyakorlott, jó erőnlétű turistáknak ajánlott.
Lanovkával (felvonóval) a hegycsúcsig vezető utat három szakaszban tehetjük meg. Először egy négyszemélyes kabinos felvonóval indulunk el, majd pedig a Start átszállóállomáson egy nagyobb, 15 személyes kabinba szállunk át, amellyel feljutunk a Kőpataki-tóig.
Akik a csúcsra kívánkoznak, azok számára a Kőpataki-tónál egy újabb átszállás következik, egy 16 személyes piros színű kabinos felvonóba, amely már nem egy, hanem dupla drótkötélen halad felfelé. A csúcson 50 percet lehet eltölteni, és a felvitt személyeket ezután visszaszállítják.
A jegyárak az igényelt szakaszoktól és az életkortól függően változóak; a Kőpataki-tóig föl-le viszonylatban egy felnőtt személy részére 29.- euró, a Kőpataki-tótól a Lomnici – csúcsra és vissza 51 euró.
Mi jelen esetben a kedvezőtlen időjárás miatt csakis a Kőpataki-tóig mentünk fel, de a kellemes magashegyi élmény így is megadatott. A korábbi nap intenzív esőzése, a hatalmas köd értelmetlenné tette a további utat.
A Kőpataki-tó, mely nevét az itt lezúduló Kő-patakról kapta, 1751 m. tengerszint feletti magasságban terül el, a hegygerinc déli ölében, de felette, a sziklahasadékokban a télen leesett hó még június közepén is ott fehérlik. A tó vízszintjének magassága nagyon változó – egyes nyarakon szinte teljesen kiszárad; nekünk most a jelentős esőzés kapcsán éppen szerencsénk lett, ennek eredményeként a hatalmassá nőtt tó kristálytiszta víztükrében is gyönyörködhettünk. A tavat járható köves hegyi túraút övezi körbe.
A tó közelében található a csillagászati és meteorológiai obszervatórium is – a csillagvizsgáló iskolás csoportoknak is kiváló, tartalmas úti cél lehet.
Gyermekek számára roppant érdekes lehet, hogy egy emberekhez szokott róka az itt található turistaközpont teraszos vendéglőjéhez merészkedik egy-egy jobb falat reményében, s ha hozzájutott, azzal nyomban eliszkol egy nyugalmasabb helyre.
A Magas-Tátra fenséges vonulata a tó környékéről is gyönyörű panorámát mutat – a Kő-patak partjáról beláthatjuk a hegyes-völgyes festői tájat.
A Tátra térségének további jelentős turisztikai központja Csorbató, mely a Magas-Tátra nyugati peremén helyezkedik el, és látogatottsága Tátralomniccal, valamint Ó-Tátrafüreddel egyaránt vetekszik. Levegője kiváló, jelentős klimatikus gyógyhelyként tartják számon, melyet a légúti problémákkal küzdők szívesen látogatnak. A Csorba-tó megnevezés kötőjellel írva magát a tavat jelenteni, amely a közelében elterülő Csorba (Štrba) településről kapta a nevét.
Amennyiben vonattal érkezünk Csorba-tói nyaralásunkra, a Csorba településen szállunk ki, és fogaskerekű vasúttal juthatunk fel az üdülőtelepre.
A Csorba-tó a legismertebb és leglátogatottabb tátrai tengerszem, melyet gyönyörű sétány övez körbe, ahol kerekes-székkel közlekedők, idős, vagy gyöngélkedő emberek, babakocsis szülők is bátran, minden gond nélkül körbesétálhatnak.
Mi viszont jelen estben alig láttunk tovább az orrunk hegyénél, mert hiába tartunk június közepén, köd borult az egész tájra, ráadásul csöndesen eleredt az eső. Csupán néhány esőköpenybe burkolózott turistával találkoztunk.
A partszakasz bevezető, központi szegletében ránk köszön a település alapítója, Szentiványi József domborműves emlékköve. Szentiványi József Liptó megyei nábob – nagy területeket birtokolt a Tátrában is – a Magyarországi Kárpát-egyesület egyik alapítója és tisztségviselője.
1872-ben építtetett a Csorba-tó partján egy vadászházat, amely vendégfogadóként is működött. Egészen addig a tó környéke szinte megközelíthetetlen volt. A magyar nagybirtokos sokat tett a turizmus fejlesztéséért, segítette az első menedékház létrehozását, utak ösvények kiépítését. 1901-ben a Csorba-tavat és környékét eladta a magyar királyi kincstárnak.
A vasútállomás túlsó feléről közelíthető meg az Új Csorba-tó, mely lényegesen kisebb a fenti tónál, de apró szigetecskéivel, vízi madárvilágával nagyon hangulatos. E városrész fő útvonala az említett Szentiványi József nevét viseli, emlékeztetve a település egykori alapítójára. Keresztneve jelenleg ugyan Jozef-ként szerepel, de a tényeken ez mit sem változtat.
Szintén ködben és esőben sétáljuk körbe a kis tavacskát, de így is csodaszép. Sejtelmessé változik a táj, csöndes, meseszerű minden, mintha ebben a pillanatban teremtette volna az Isten. E titokzatosságban ott sejlik a remény, hogy nemsokára beragyogják a Nap fénylő sugarai.
A Tátra gyönyörű.
Buday Mária A képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
