Az elmúlt hetekben egyes nyugati politikusok retorikában már világháborús hangulatot teremtettek, Franciaország, Csehország és Lengyelország szárazföldi csapatok Ukrajnába küldését pedzegette. Most az egyébként háborúpárti és progresszív Politico brüsszeli kiadása közölt egy olyan cikket, amelynek két üzenete van.
Az egyik üzenet a tényekről szól. Ezek a tények arra utalnak, hogy Európa legnagyobb országainak hadseregében egyre kevesebben szolgálnak, és nincs utánpótlást. Tekintettel arra, hogy a nyugati politikusok az ukrajnai háborúba való beavatkozást mérlegelik, az előerő az egyik kulcstényező – márpedig épp ebben szenvednek leginkább hiányt.
A másik üzenet a sorok között olvasható. Tekintettel arra, hogy a hadsereg katonaállományának leépülése a 2023-as évben felgyorsult, a következtetés prózai: az önmagával meghasonlott, szivárványos, demagóg, autokráciába forduló nyugati mainstream érdekeiért egyre kevesebben hajlandók meghalni, és aki teheti, inkább kimenti magát a lehetséges tűzvonalból.
Mit ír a Politico
Az egyébként amerikai mainstream lap mintájára működő Politico szerint ma már nem az új katonai erők toborzása az egyetlen probléma, hanem gondot okoz a már meglévő katonaállomány megtartása is.
A helyzet minden nagy nyugati országban kritikus. Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter „karrierépítő” tervet mutatott be, ami reményei szerint a katonákat arra ösztönzi, hogy állományban maradjanak meg.
Mi ehhez hozzátesszük, hogy a Le Monde-ban cikket megjelentető Pierre Schill francia védelmi miniszter szerint jelenleg 20 ezer fős harcoló alakulatot tudna felsorakoztatni Franciaország harminc napon belül. Ezt a számot érdemes megjegyezni, és levonni a következtetést, hogy egy 1500-2000 kilométeres ukrajnai frontszakaszon, ahol nem egész egymillió harcoló katona sorakozik fel mennyit nyom a latban 20 ezer francia katona – és hogy ezek súlya mennyire van arányban Emmanuel Macron háborús szónoklataival. Nyilvánvalóan semennyire.
A németek sem állnak jobban. Ott 2023-ban 1537 katona lépett ki a Bundeswehrből, így a teljes létszám 181 514-re csökkent. (Ez a szám nem csak a harcképes katonákat, de a logisztikusokat és kiszolgáló személyzetet is magába foglalja).
A briteknél évente 1100-an lépnek ki, ami két gyalogos zászlóaljnak felel meg. Szintén gondok vannak a számok teljesítésével.
Milyen megoldásokban gondolkodnak
Mivel az orosz-ukrán háború rámutatott, hogy az a nyugati elképzelés, miszerint kicsi, de rendkívül jól kiképzett alakulatok modern technikával, sebészi pontosságú csapásokat mérnek az ellenre, megbukott. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a tömegháborúk kora nem múlt el, és továbbra is emberekre, lőszerre, „vasra” és gazdasági termelőkapacitásokra van szükség. És ezekben Európa rosszul áll.
A múlt héten a CNN – amely eddig szintén háborúpárti narratívát követett – arról írt, hogy Európa és az USA csak harmadannyi lőszer legyártására képes, mint az oroszok. Most a Politico előhúzta az élőerők keserű statisztikáját.
Az egyes nyugati országok eltérő megoldásokat javasolnak. Horvátországban már fontolgatják a sorkatonaság újrabevezetését (Horvátország rohamtempóban néptelenedik el, egy ilyen lépés kontraproduktív is lehet – a szerk.).
Dánia azt tervezi, hogy a sorkatonaságot kiterjesztik a nőkre. Németország, amely 2011-ben számolt le a sorkatonai szolgálattal, most visszacsinálná korábbi döntését (kérdés, hogy a lassan darabokra hulló német kormány képes-e egy ilyen politikai döntésre – a szerk.). Berlin tervei szerint 2030-ra 215 ezer főre akarják emelni a hadsereg emberállományát. Ezt különböző szociális juttatásokkal, gyermekgondozási támogatással és az öregségi nyugdíj jelentős emelésével akarják elérni.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Nehéz elképzelni, hogy Németország sikeresen el fogja érni a célját. A német mainstream a perifériára száműzta a hazafiság gondolatát, a milliószámra beérkezett migránsok aligha lennének hajlandók alkalmazkodni a katonaság szigorú szabályaihoz, még kevésbé lennének kockáztatni az életüket Németországért. Arról nem is beszélve, hogy belpolitikai szempontból is hiányzik a politikai akarat a német haderő talpraállására, és még nem beszéltünk arról, ahogy ezt az USA nem is akarja (nem is engedné). Neki ugyanis jobban megfelel, ha a németek drágán megfizetik az amerikai biztonsági garanciákat, és maradnak jelenlegi kiszolgáltatott helyzetükben.
Lengyelországban 20 százalékkal növelték meg a katonák fizetését, zlotyról átszámolva 1150 euróról 1400 euróra. A Krím orosz annexiója óta eltelt időben a lengyel hadsereg emberállománya 95 ezer főről 215 ezer főre emelkedett.
A franciák egyensúlyt keresnek: vagy több embert kell besorozniuk és a sorozást szinten tartaniuk, vagy kevesebb embert soroznak be, de azokat hosszabb ideig tartják állományban. Ezt többek között különféle kedvezményekkel próbálják elérni. Például a családok esetében a katonaságban szolgálók lakásvásárlásába és az egészségügyi ellátás biztosításába is besegítenek. Ahol a házaspártok közül mindkettő a katonaságnál szolgál, ott lehetővé teszik, hogy egyikük áthelyezése esetén a másik követhesse őt.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
