1443. február 23-án, Kolozsváron született az egyik legnagyobb magyar király, Európa legjelentősebb uralkodója, Hunyadi Mátyás. Ismeretes még I. Mátyás, Corvin Mátyás, vagy Hollós Corvin Mátyás néven. Nevének népszerű díszítő jelzője az Igazságos, hivatalos latin nyelvű uralkodói nevén Mathias Rex. A szakirodalom és a köznyelv egyszerűen Mátyás királynak nevezi.
Apja Hunyadi János, a nagy törökverő, erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család leánya, Szilágyi Erzsébet. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá koronázására 1464-ben került sor Székesfehérvárott, cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották.
A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés Kelet-Közép-Európában a perszonáluniókba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen, ilyen szövetségi rendszer kiépítésére utóbb csak a Habsburgok voltak képesek.
Nagy ügyességgel maga mellé állította adott pillanatban az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez.
Legfontosabb célját, fia örökösödésének biztosítását, Corvin János trónra lépését azonban nem sikerült elérnie. Egyértelműen a 15. század kiemelkedő magyar politikusa volt.
Halála után, részben a nehéz időknek köszönhetően az emberek felértékelték a király döntéseit, így több olyan szólás-mondás, vagy történet is él a köztudatban a mai napig, melyek Mátyás király nagyságát, igazságosságát hirdetik. Az egyik ilyen a „Meghalt Mátyás, oda az igazság.” Az uralkodó képe a humanizmus hatására átformálódott utólag, magasztalni kezdték, főleg a mohácsi csata után kialakult helyzet miatt.
Mátyás dicsőségét elsősorban a róla készített szobrok emelték. Legismertebbek a pozsonyi születésű Fadrusz János kolozsvári szobra, mely 1901-ben elnyerte a párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját. A szoborcsoport átadása 1902-ben volt. A Mátyás király kútja szobor a Budavári Palota Hunyadi-udvarában Strobl Alajos alkotása. Alakja az épített örökségünkben több helyen megjelenik a Kárpát-hazában. Az anyaország mai területén ötven köztéri műalkotáson szerepel Hunyadi Mátyás, melyek többsége mellszobor, dombormű, vagy emléktábla, ritkább esetben egész alakos kompozíció. A Felvidéken hat település büszkélkedhet Mátyás-szoborral és Besztercebányán egy címeres domborművel. De találunk domborművet Kárpátalján, egy emlékfát az ausztriai Bécsújhelyen és Mátyás-kaput Prágában.
A képzőművészet és az irodalom is megőrizte alakját. Vörösmarty Mihály a Czillei és Hunyadiak című drámájában az uralkodó fiatalkorát dolgozta fel, melyben szintén pozitív képet festett Hunyadi Mátyásról. Vörösmarty mellett Szigligeti Ede és Mikszáth Kálmán is írt műveket, melyekben vagy közvetlenül Mátyás, vagy egy róla mintázott szereplő van a középpontban.
A magyarok mellett számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, ezért emlékét sok népmese és monda őrzi.
Forrás: Wikipédia, Itthonrólhaza.hu
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
