Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy 7,5 milliárd eurós uniós forrás befagyasztását róná ki Magyarországra jogállamisági okokra hivatkozva. És már a jövő héten fontos döntés születhet, ugyanis az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN határozatot hozhat a kérdésben. Szlovákiában pedig már áll a bál, ugyanis Igor Matovič pénzügyminiszter nem hajlandó előre álláspontot foglalni a kérdésben, sőt, kijelentette, hogy Magyarország, mint szomszédos ország megbüntetése, nem lenne jó Szlovákia számára. A liberálisok azonnal mozgásba lendültek, és próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra és Matovičra a kérdésben.
A kormány az ilyen találkozók előtt mindig konzultál a parlament európaügyi bizottságával, ami meg is történt. A pénzügyminisztérium élén Igor Matovičcsal pedig meg is küldte a képviselőknek, hogy milyen kommunikációs vonal mentén folytatná a tárgyalást.
Ám az európaügyi bizottság elnöke továbbra is az Vladimíra Marcinková, akinek pártja, az SaS már rég ellenzéki párttá vedlett át, sőt, a jövő héten épp bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani a Heger-kormány ellen.
Marcinková alaposan kiakadt azon, hogy Matovič egyáltalán nem fogalmazott meg előre borítékolható állásfoglalást – természetesen liberális nézőpontnak megfelelően Magyarországgal szemben -,
sőt, az erről szóló dokumentum egy bekezdésében a pénzügyminiszter arról írt, hogy “Szlovákiának alapvető érdeke, hogy feloldják Magyarország számára a forrásokat”, illetve hogy Magyarország “a szomszédunk, akivel jó az együttműködésünk és számos határon átnyúló kapcsolatot tartunk fenn vele”. És végül: “Szlovákia ebben az eljárásban nem akar döntő tényező lenni”.
Matovič álláspontja logikus. Szlovákiának nem érdeke, hogy rajta múljon a magyar uniós források megítélése, mert ha végül az ő szavazata miatt hurcolnák meg Magyarországot, az rányomná a bélyegét a két ország egyébként is törékeny kapcsolatára. Másrészt, Szlovákia is tisztában van vele, hogy ha Brüsszelnek sikerült precedenst teremtenie, a legközelebbi alkalommal akár Szlovákia elleni is használhatná a jogállamisági fegyvert.
Egy szavazaton múlott
A liberálisok azonban ezt természetesen máshogy látják. Marcinková végül a kormányhivatalhoz fordult, és állítása szerint az ő kezdeményezésére módosítottak a pénzügyminisztérium kommunikációról szóló irányelvén.
Például kikerült a jószomszédi kapcsolatokat megemlítő rész. Ám még ekkor sem került bele egyértelmű állásfoglalás Magyarországgal szemben, így újabb lépésre szánta el magát.
Javaslatot indítványozott a parlament európaügyi bizottságában, ami kötelezte volna a kormányt (és így a pénzügyminisztériumot is), hogy támogassa az Európai Bizottság javaslatát, tehát szavazzon Magyarország ellen. Az indítvány azonban elbukott.
A határozatot támogatta Marcinková, Anna Zemanová (az SaS frakcióvezetője) és Ján Oravec (SaS-es képviselő), Juraj Šeliga (Za ľudí), Tomáš Šudík a Zita Pleštinská (mindketten OĽANO).
Nem kapott támogatást viszont a Sme rodina és a Smer, a HLAS, a Republika, a volt ĽSNS-es bizottsági tagoktól (vagy nemmel szavaztak vagy tartózkodtak) és az OĽANO frakciójához tartozó Anna Záborskától sem (Keresztény Unió). Ez utóbbi azzal indokolta döntését, hogy ő az utolsó pillanatig tartó tárgyalások mellett foglal állást, egy ilyen határozat pedig ezzel ellentétes volna.
Liberálisok és progresszívok
Mások azt rótták fel Marcinkovának, hogy ellenzéki képviselőként még mindig az európaügyi bizottság elnök posztját látja el, pedig ehhez már nem lenne joga. Megjegyezzük, a kormány visszahívhatná, de az SaS korábban azzal fenyegetőzött, hogy ebben az esetben nem számíthatnak a szavazatára – nem minthogyha így számíthatnának, de ez egy másik történet.
Az egész jogállamisági boszorkányüldözés legfőbb szlovákiai támogatója a PS jelenlegi elnöke, Michal Šimečka, az Európai Parlament alelnöke, aki igencsak kifogásolja, hogy Szlovákia nem hajlandó előre Magyarország ellen állást foglalni. A progresszívok kottájából játszó sajtó pedig azt emlegetik fel, hogy az Európai Bizottság “csak azokat azokat az értékeket próbálja védeni Magyarországon, amelyek miatt a mostani kormányt is megválasztották” – utalva arra, hogy Igor Matovič korrupcióellenes agendával nyerte meg a választásokat 2020-ban.
Az már kevésbé szúrja a szemüket, hogy a PS-szel szövetséges másik “erős ember”, Zuzana Čaputová államfő nemrég nevezte ki rektornak Peter Plavčant, aki egykor SNS-es oktatási miniszterként egymaga 600 millió eurónyi uniós forrást osztott szét nem épp rendeltetésszerűen.
Az összefüggések nem csak Brüsszelre mutatnak. Az, hogy Magyarország elmarasztalása esetén Brüsszel precedenst teremtve megrendszabályozó eszközt kap a tagállamok ellen, csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy az olyan pártok, mint az SaS és a PS, akik belátható időn belül nem alakíthatnak tisztán progresszív kormányokat, leendő koalíciós partnereikkel szemben tudják majd felhasználni Brüsszel új fegyverét. Képzeljük, hogy mennyit változtathat a HLAS és a Smer, vagy a HLAS és a Sme rodina koalíciós tárgyalásán az veszély, hogy ha nem Brüsszelnek tetsző koalíció alakul, megvonhatják az uniós forrásoka.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
