Augusztus utolsó napjaiban lelkigyakorlaton vettek részt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának munkatársai, melynek a nyírbátori zarándokház adott otthont. A szolgálat papi referensének felkérésére a lelkigyakorlatot Babály András, a nyírbátori minorita templom plébánosa vezette. A Kórházlelkészi Szolgálat koordinátorának személyes beszámolója következik.
Lelkigyakorlatunk vezérfonalát Anton Gots atya – a Magyarországi Kamilliánus Rend megszervezőjének, néhai rendfőnöke – könyve, az Utunk jelei adta.
Életünket, mindennapjainkat átszövik a szimbólumok. Jézus is gyakran használ szimbólumokat, amikor magára utal: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6), illetve, amikor a követőiről szól: „Ti vagytok a föld sója” (Mt 5,13); „Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5,14). Mit ígérnek ezek a szimbólumok? Mi a feladatunk? Mik lesznek a következmények? Én ki vagyok? Mit mondok magamról? – tette fel a kérdéseket András atya. A hegyre épült város példáján keresztül hívta fel a figyelmünket arra, hogy
Elmélkedéseinkben átgondoltuk kapcsolatainkat önmagunkkal, embertársainkkal, Istennel. Utunkon mindennél fontosabb a belső szabadságunk, a lelkiismeretünk. Életünk folyamán arra kell törekednünk, hogy az életünk Istennek tetsző legyen, és ehhez fontos elhinni magunkról azt, hogy értékesek vagyunk az Isten szemében.
Következő megállónk a benzinkút volt. „A benzinkutak tehát jelzések útjainkon: gondolkodásunkat és akaratunkat megszólító felkiáltójelek, melyek arra figyelmeztetnek, hogy azt a bizonyos dolgot, ami életünkben az energia forrása, komolyan vegyük” (A. Gots). Számunkra az energiaforrás az Isten kegyelme, melyből nem kényünk-kedvünk szerint veszünk. Isten ajándékait kérni kell, amihez nyitottság, szerénység és elfogadás szükséges a részünkről ahhoz, hogy megkapjuk őket.
Jézus Krisztus értünk hozott áldozata ajándékaként járulhatunk a szentségekhez. A bűnbánat, az ima, a csend, a jócselekedetek visznek közel minket Istenhez.
A folytatásban arról elmélkedtünk, mit jelent számunkra felnőttnek lenni. Minden emberben él egy mély vágy arra, hogy létének értelme legyen, létének ura legyen, életét kezében tarthassa. A felnőtté válás útja az, amikor két lábbal a földön járva a teremtett világot Isten szándéka szerint használjuk, és megtaláljuk az egyensúlyt az alvás–étkezés–mozgás–meditáció–munka–közösség rendszerében. Mindenkinek saját útja van ugyanahhoz a célhoz, a prioritások sorrendjét az állapotbeli helyzetünk határozza meg. Fontos, hogy lelki egészségünk megőrzése érdekében figyeljünk mindezekre.
Hitünk három lépése így épül egymásra:
Az értelem, az érzelem és az akarat hármas egysége kell, hogy meghatározza életünk mindennapjait, benne az istenkapcsolatunkat is.
Az utolsó blokkban a zsákutcákról, konfliktuskezelésről, stresszhelyzetekről, illetve az erőforrásokról, újrakezdés lehetőségeiről elmélkedtünk. „Nincs olyan hiba, amelyik a keresztény ember számára nem válhatna áldássá. Egyedül Isten a tudója, hogy miért volt szükségünk az utazásunk során erre a zsákutcára” (A. Gots).
Ottlétünk minden napján közösen mondtuk a zsolozsmát, és szentmisén vettünk részt. Különös hangulata volt annak, hogy ki sem kellett tegyük a lábunkat a zarándokházból, hisz’ egy összekötő folyosón át rögtön a templomba jutottunk.
Az estéket közös társasjáték tette élvezetessé, szintén a szimbólumok jegyében.
Nagyon tetszett mindannyiónknak a „Hangoló”, András atya kártyajátéka, érdekes, elgondolkodtató kérdésekkel, sok nevetéssel, hasznos felismerésekkel. A kártyajáték újra elérhető, megvásárolható, szeretettel ajánljuk kisközösségek, hittancsoportok figyelmébe.
András atya két filmet ajánlott számunkra: Leckék az életről, illetve az Ezer szó című filmeket – mindkettő nagyon szép, tanulságos élményt adó alkotás.
Szombaton meglátogatott minket Tóth Laci atya, akivel a Kórházlelkészi Szolgálat következő időszakra felmerülő feladatait tekintettük át.
A „tankokat feltöltve”, megújult lélekkel tértünk haza lelkigyakorlatunkról.
Szöveg: Berényiné Felszeghy Márta koordinátor – DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
