A nagykövet asszony nem érteni magyar lélek.
Megdöbbentő állításokkal erőlködik az ukrán nagykövet asszony, Ljubov Nepop, hogy elkerülje Ukrajna köszönetnyilvánítását Magyarország segítségnyújtása ügyében. Sokat terhel gondolatain, hogy vallási köntősbe bújtatta nyomságyakorlását a magyarországi kormányzatra.
Ide figyeljen Ljubov!
Első hajmeresztő állítását sehol nem találom az online térben, bár lehetséges, ez amiatt van, mivel, ahogy (szinte) egész Európában, úgy Magyarországon is letiltják az orosz médiumokat. Tény, hogy még a legvadabb balliberális médiumokban sem olvasható olyan, hogy az oroszok, ahogy ön állítja, az „ukrán nép megsemmisítését” egyáltalán célnak, hát még „nemes célnak” tekintenék. Bizonyára sokakat világosítana meg, ha valamelyik orosz meghatározó diplomata bármelyik nyilatkozatával ezt alá tudná támasztani. Ha így is volna, az még egy külön téma, hogy ezt húsvétkor miért dörgöli a magyar nép orra alá.
Másodszor, nem tisztem megítélni, hogy testvér nép-e az orosz és az ukrán, de például Macron elnök, Ukrajna barátja, aki kicsit sem vádolható szélsőjobboldali elhajlással, vagy magyarbarátsággal, ezt állítja. Ráadásul egy szociológiai felmérésből (Ukrajnából), még a háború előtt – de a Krim elcsatolása után – kiderült az is, hogy maguknak az ukránoknak a többsége is így tartja. Kelet-Ukrajnában ez a szám 80 százalék körül mozgott.
Harmadszor, kérését, hogy ne szervezzünk orosz-ukrán előadásokat, koncerteket a világbéke jelszóval azzal indokolja, azzal hogy háborúban az orosz művészek Putyint támogatják. Ez a kijelentés azt feltételezi, hogy ön, Ljubov Nepop asszony kivétel nélkül minden orosz művész politikai állásfoglalásával, hovatartozásával tisztában van. Márpedig, ha így van, akkor fejet hajtok, ha viszont nem, akkor éppen a kolléktív bűnösség gonosz propagandáját folytatja. A kollektív büntetés pedig tilos(!) nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban egyaránt a Genfi Egyezmények közös 3. cikke és a Kiegészítő Jegyzőkönyve II. szerint.
Negyedszer! Ami a legszomorúbb, legvérzázítóbb, hogy 1956-ot is sikerült kiejtenie a száján, azzal a felütéssel, hogy a szovjet tankok követték el azt a gyalázatot. Nos, ha hozzátenné, hogy ukrán és orosz és.. katonákkal, akkor talán ez a felvetés számunkra nem volna annyira sértő. De méginkább akkor érthetnénk egyet és érezhetnénk együtt jelenlegi helyzetükkel, ha jelezné, hogy az ukrán katonák akkor elkövetett bűneiért a mindenkori vagy jelenlegi ukrán kormány, vagy akár csak ön is bocsánatot kér.
Ötödször. Mit is kért tőlünk és intézményeinktől az Ljubov? Hogy ne szervezzünk tüntetést! De hallott-e a szabad véleménynyilvánításról kedves Nepop asszony? És arról, hogy demokratikus országokban bármi mellett és ellen is nyilváníthatnak véleményt az állampolgárok, ha nem sértenek törvényt? Ennek a tüntetésnek a címe: Háborúmentes Hazugságmentes Tolvajmentes EU-t. Melyikkel nem egyezik? Vagy azzal nem egyezik, hogy a másik fél is meghallgattatik? Mivel nem tudom eldönteni, mi zavarhatja leginkább, ezt a kérdést a levegőben is hagyom azzal, hogy a tüntetés szándéka az orosz civilek melletti kiállás, a háború elítélése, amelynek felelősét is megnevezik, és nem egyeznek a szankciókkal és bizonyos országok hazugságaival. A szervezőknek véleményük van és ezt Magyarországon nem szokták az emberekbe fojtani, mint mondjuk az Ukrán Radában időnként, verekedéssel… Ezt a demonstrációt ön „a szomszédos ország megsemmisítésére irányuló háború és népirtás” támogatásának nevezi. Látja, bár ezzel nem mindenki egyezik – itt Magyarországon vélhetően szinte senki -, önt mégsem tiltja be senki Magyarországon. Karattyolhat a facebookon kedvére. Mivel nyilvánosan hozzám (is) fordult, hogy ne engedjem a tüntetést megtörténni, jelzem, vannak véleményemmel sokkal szögesebb ellentétbe menő tüntetések is. Olyanok, amiket nem szívesen látok, de azok megtartását is szívesebben látom, mint azt a kérésbe csomagolt követelést, hogy szüntessék meg a szólás szabadságát. Vagyis azt, hogy legyen olyan kizárólagos és agymosó liberális diktatúra, mint több, magát demokráciának nevező európai országban.
Hatodszor. Ez a mondata, bevallom, számomra nehezen értelmezhető: „Mi barátoknak tekintjük önöket, és nagyon fájnak az ilyen dolgok egy baráti országtól.” Ez csak akkor jelenthetné ki, hogy a rendezvényt az ön baráti országa szervezné. Mivel ez nincs így, azt jelenthetné, hogy ön nincs tisztában a magyar törvényekkel. Mivel e kettő kizárható, csak nyilvános nyomásgyakorlásként értelmezhető, amit művel. Ha így van, a magyar államberendezkedés diktatórikussá tételét követeli Ukrajna nevében. Jól értem?
Hetedszer. A végére egy gyöngyszemet tartogatott. Húsvét ünnepéből kiindulva ismét 1956-ot vette szájára. Bár ne tette volna. A lényege, ha jól értem: Ukrajna azért háborúzik, hogy nekünk magyaroknak ne kelljen ’56-ot újra átélni. Nos, Márki-Zay Péter vélhetően tudna arról mesélni, hogy erre az aljas, számító hazugságra mennyire vevő a magyar nép. Ez volt dióhéjban Nepop asszony üzenete Nagypénteken. Amíg hallgattam, végig az volt az érzésem, mintha valamelyik ellenzéki „független” újságíró diktálta volna tollba a Ljubovnak, aki most úgy érzi, okosakat, keményeket mondott, pedig ha ismerné a magyar nép lelkét, az öt perces kioktatásnál, ’56 meggyalázásánál egyszerűbb lett volna a következőket mondani: Magyarország!
Ukrajna nevében köszönöm az eddigi támogatást, a hatszázezer honfitársamnak nyújtott segítséget. Magyarországnak, mint keresztény országnak, a keresztények legnagyobb ünnepén áldott húsvéti ünnepeket kívánok. Higgye el, Ljubov, nem csak szimpatikusabb, hatékonyabb is lett volna.
Üdvözlet, KJ
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
