Oroszország esetleges Ukrajna elleni inváziója miatt az Egyesült Államok hadihajókat, katonai repülőgépeket és 5000 amerikai katonát küldene a Kelet-Európai térségbe, elsősorban Romániába , Lengyelországban és a Baltikumra – közölte a The New York Times egy neve elhallgatását kérő Fehér Ház közeli forrásra hivatkozva. Nem csak Washington tett aggasztó bejelentéseket. A NATO hétfőn közölte, hogy vadászgépeket és hadihajókat csoportosít át Kelet-Európába.
Dánia egy fregattot küld a Balti-tengerre és 4 F-16-os vadászgépet a litván légtér védelmére. Spanyolország hadihajókat mozgósít, vadászgépeiből néhány pedig Bulgáriába csoportosítja át a NATO Air Policing nevű szövetségi szabály értelmében. Ugyanígy tesz Hollandia is saját F-35-ös gépeivel, a két NATO-tagállam maximum 9-9 vadászgéppel járul hozzá a bolgár légtér védelméhez. Franciaország közölte, hogy hajlandó katonákat küldeni Romániába.
Az Oroszország és a NATO közti feszültség egyre nyugtalanítóbb. Főleg, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma mától elkezdte az Ukrajnában szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták és családjaik evakuálását, és nem javasolják az amerikai állampolgároknak az utazást sem Ukrajnába, sem Oroszországba.
Az Európai Unió egyelőre nem csatlakozott a diplomaták kivonásához, Brüsszel hivatalos álláspontja szerint erre egyelőre nincs okuk. A nyilatkozatuk jellemzően semmitmondó, állításuk szerint “Az EU példátlanul egységes az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, és szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal”.
Valahogy nem közelednek az álláspontok
Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap kitért a sajtó azon kérdése elől, hogy van-e előkészítve olyan forgatókönyv, amely amerikai csapatok bevezetéséről szólna Ukrajnában.
A Biden-adminisztráció a hétvégén tárgyalta át az ukrán helyzet esetleges forgatókönyveit, abból az eshetőségből vizsgálva az eseményeket, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök végül mégis inváziót indít Ukrajna ellen. Az egyik felmerült forgatókönyv arról szólt, hogy az USA 5000 katonát küld Kelet-Európába, amennyiben azt a biztonsági helyzet megkövetelné.
Csakhogy Oroszország épp azt követeli az USA-tól és a NATO-tól, hogy ne növelje haderejét a volt szocialista országokban.
Amerikai katonák már jelenleg is vannak Kelet-Európában, Lengyelországban számuk hivatalosan 4000-re tehető, a Baltikumban 4000 NATO-katona tartózkodik. Washington szerint szükség esetén viszonylag gyorsan meg tudná tízszerezni katonai jelenlétét a térségben.
Továbbra sem lehet tudni, hogy blöffről van-e szó, és hogy ki blöfföl nagyobbat. A szakértők szerint az Ukrajna keleti határainál állomásozó 100 ezer fős orosz hadsereg önmagában nem lenne elegendő egy sikeres orosz invázióhoz. Ahogy az sem kérdés, hogy Moszkva nem tartja valószínűnek, hogy a NATO visszavonná haderőit 1997-es határai mögé. Oroszország számára továbbra is az a legfontosabb stratégiai cél, hogy Ukrajna ne legyen a NATO tagja.
Ugyanakkor nyugaton elhangzottak olyan nyilatkozatok, miszerint Oroszország medöntené a kijevi rezsimet, és ismét oroszbarát vezetést ültetne a jelenlegi, nyugatbarát helyére. Egyesek orosz hamis zászlós műveletekről beszélnek, hogy okot szolgáltassanak az invázióra.
Az orosz FSZB lecsapott az Amerikát támadó hackercsoportra. A viszony rendezésén kívül taktikai megfontolások is lehetnek a háttérben
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
