Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök elrendelte, hogy a kutatók találjanak megoldást a Karakum sivatagban lévő, fél évszázada izzó földgázkráter eloltására. A Pokol kapujaként is ismert pokoli képződmény 1971-től lángol nem messze a Darvaza oázistól. Mára népszerű turisztikai látványossággá vált. A türkmén elnök 2010-ben is elrendelte egyszer a kráter eloltását, de akkor nem jártak sikerrel a tudósok.
Az izzó, 100 méteres átlagátmérővel rendelkező, 20 méter mély krátert emberi hiba hozta létre. Szovjet geológusok földgázlelőhelyek után kutattak, amikor a próbafúrást végző daru alatt beomlott a föld, és létrejött a kráter.
A mérgező gázok szabad terjedésének elkerülése érdekében a tudósok azt javasolták az illetékeseknek, hogy gyújtsák meg a gázt. Azzal számoltak, hogy majd néhány napon belül elfogy a kráter alatti barlangból a gázutánpótlás, és magától megoldódik a probléma. Ennek már több mint ötven éve.
Gurbanguly Berdimuhamedow követelésének hátterében prózai anyagi megfontolások vannak. Az elnök már 2010-ben azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig megháromszorozza Türkmenisztán földgázkitermelését.
A feladat egyáltalán nem könnyű. A kráter felszínén 1000 fokos forróság uralkodik. A Pokol kapuja egyik érdekessége, hogy 2013-ban peremén olyan baktériumokat fedeztek fel, amelyek ellenállnak ennek az iszonyatos forróságnak is, és sehol máshol a világon nem fordulnak elő.
Teraz.sk, körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
