Most, hogy lezajlott a cseh kormányváltás, megfigyelők paradox helyzetre hívják fel a figyelmet: Petr Fiala új, tizennyolc tagú kabinetjének a fele valamelyik keresztény egyházhoz tartozik, holott Csehország Európa egyik leginkább szekularizált országaként ismert. Ez az ellentét azt vetítheti előre, hogy bizonyos etikai kérdésekben konfliktus alakulhat ki a kormányon belül, sőt erre már volt is példa az azonos neműek házasságáról folytatott vita alkalmával.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint a közép-európai államban a népességnek mindössze 20,6 százaléka vallotta magát hívőnek. Figyelembe véve, hogy azóta már tíz év eltelt, kissé meglepő az új cseh kormány vallási összetétele – legalábbis a Seznam Zprávy cseh hírportál szerint, amelynek cikkét a Remix News angol nyelvű hírportál idézte. A hívők csoportjába tartozik Petr Fiala miniszterelnök és a kormánykoalíció öt pártja közül négy vezetője, kivéve Vít Rakušant, a jobbközép-liberális Polgármesterek és Függetlenek (STAN) elnökét – bár ő is a keresztény értékrendet vallja magáénak.
A vallási érintettség annak köszönhető, hogy az ötpárti kormány négy pártja jobbközép irányultságú, s mint ilyen, rendszerint több hívő tagja van, mint a baloldali kabineteknek.
Ezenkívül az eddigieknél több politikus származik Morvaországból, ahol hagyományosan vallásosabbak az emberek. Fontos tényező az is, hogy a Kereszténydemokrata Párt (KDU–ČSL) is képviselteti magát a kormányban. Ez az egyetlen politikai tömörülés, amely nevében is keresztény, s történelmi kapcsolatok fűzik az egyházhoz. Az új kabinetben a konzervatív Polgári Demokratikus Párthoz (ODS) tartozó Fialán kívül a katolikus hitet vallja a KDU–ČSL-ből a miniszterelnök-helyettes, valamint a mezőgazdasági és a környezetvédelmi miniszter. E megállapítás áll a TOP 09 párt két reprezentánsára, a tudományos és kutatási miniszterre és az egészségügyi tárca vezetőjére, de a STAN-ból jövő oktatási miniszter is ide tartozik.
A koalíció egyetlen baloldali irányultságú, legliberálisabbnak mondható pártja, a Kalózpárt három tagja közül a miniszterelnök-helyettes és a regionális fejlesztési miniszter huszita, a harmadik, a külügyminiszter pedig ókatolikus.
– A hit az én értékmutató iránytűm, de nem olyasvalami, ami befolyásolná politikai tevékenységemet. Elvégre az ókatolikus egyház mindig is a hívők lelkiismereti szabadságát hangsúlyozta – emelte ki Jan Lipavský külügyminiszter.
Noha a csehek többségét ateistának könyvelik el, Tomáš Halík országszerte ismert katolikus pap és teológus szerint nem ilyen egyszerű a helyzet:
Az ateista nemzetről szóló klisé nem állja meg a helyét, mivel a legtöbb cseh azért hívő a maga módján, lelki síkon, s nem dogmatikus ateista. Igaz ugyanakkor, hogy az egyházaktól távolságot tartanak.
Noha a kormánytagok tagadják, hogy vallásos hitüket átviszik a napi politikába, van rá példa, hogy a vallásosság nyomot hagy a kritikus vitákban. Ez akkor vált világossá, amikor Marian Jurečka, a Kereszténydemokrata Párt elnöke egy még a választások előtti interjúban az azonos neműek házasságának lehetséges engedélyezéséről nyilatkozott a Denník N című lapnak.
A politikus megjegyezte: elképzelhetetlen, hogy pártja olyan kormányban vegyen részt, amely jóváhagy ilyesmit.
Később Fiala már biztosította a közvéleményt, hogy hasonló esetekben az országgyűlési képviselők szabadon, lelkiismeretük szerint választhatnak, párthovatartozástól függetlenül. Meglehet, hogy még a katolikus képviselők sem fogják ellenezni az azonos neműek egybekelését. – Annak ellenére, hogy katolikus vagyok, támogatni fogom az előterjesztést – nyilatkozta még áprilisban Markéta Pekarová Adamová, a TOP 09 és a képviselőház elnöke. Fiala ugyan általában nem nyilatkozik vallási kérdésekben, 2015-ben mindazonáltal kivételt tett, mikor a Christnet nevű weboldalnak az abortuszról, az azonos neműek házasságáról és az eutanáziáról azt mondta:
– Ezekben a kérdésekben nagyon konzervatív vagyok. Meg vagyok győződve, hogy a hagyományos család a társadalom alapintézménye. Nem hiszek más modellekben, s ezek jogosultságáról senki sem fog meggyőzni, de nem is vagyok intoleráns.
Az azonos neműek házasságának engedélyezéséről már évek óta vitáznak a parlamentben, idén áprilisban első olvasatban el is fogadtak egy előterjesztést ezzel kapcsolatban – az előző, Andrej Babiš vezette kormány támogatásával –, de azóta elakadt. A társadalom viszonylag liberális álláspontot képvisel a kérdésben: a különböző felmérések szerint a többség támogatja a melegházasságot.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
