A római Pápai Magyar Intézet (PIM) ösztöndíjasai május 8-án Monte Cassinóba tettek tanulmányutat.
Szent Benedek 529-ben ezen a hegyen alapította azt a kolostort, amelyet az első bencés apátságnak nevezhetünk. Az itt élő szerzetesek számára írta meg a regulát, amely azóta már másfél évezrede szabja meg a bencés szerzetesek életmódját.
A rend innen, Monte Cassinóból kiindulva jutott el az egész világon mindenhova, hogy segítse megélni a kereszténységet, hogy előmozdítsa a kultúrát és a tudományt. Az apátság három pápát adott a Katolikus Egyháznak, de itt tanult többek között Aquinói Szent Tamás is és a scriptoriumban számos felbecsülhetetlen értékű kézirat született.
Bár az épületegyüttes az évszázadok során négyszer teljesen elpusztult, és számos alkalommal kifosztották az apátságot, a bencés rend és az egyetemes Egyház történetének fontos helyszíne.
Monte Cassino után a Tirrén-tenger partján fekvő, mintegy 2500 éves Terracina városa volt a tanulmányút második állomása. A város ősi főterén álló dómot az 5-6. században építették a korábbi Jupiter-templom helyére, és a 2. században élt terracinai vértanú, Szent Caesarius tiszteletére szentelték. Így mintegy ezerötszáz éve ad helyet a keresztény liturgiának a többször átépített dóm.
Itáliában a kereszténység gyökerei, a patrisztikus kor szellemisége szinte kézzel tapintható – tanulmányútjuk során a PMI ösztöndíjasai is megtapasztalhatták ezt.
Forrás és fotó: Római Pápai Magyar Intézet
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »