Herbich Ferenc neves magyar geológus, Székelyföld földtani térképének elkészítője több felvidéki kötődéssel is rendelkezik. Kétszáz éve, 1821. január 15-én született Pozsonyban. Apja jó nevű katonaorvos volt, s Bukovina flórájának kiváló ismerőjeként is számon tartották őt.
Gimnáziumi tanulmányai után ifjabb Herbich Ferenc is orvosi tanulmányokhoz fogott, 1840–41-ben a bécsi akadémia hallgatója volt. Selmecbánya azonban jobban vonzotta a tehetséges fiatalembert: 1841–1844 közt bányászatot és erdészetet tanult az itteni akadémián.
Bejárta az Olt mentét, a Hargitát, a Bucsecs vidékét és a Barcaság hegyeit; vizsgálta a kőzeteket, a földtani képződményeket.
1859-ben a Nagy-Hagymás hegységben ő fedezte fel a ditroitet, azaz a „kék sodalithos nephelinsyenitet”, s csak az ő „bő gyűjtései alapján ismerkedhetett meg a tudományos világ ezen érdekes kőzetekkel”. (Dr. Koch A., 1887. 60. l. )
Több külföldi tanulmány-, illetve gyűjtőúton is részt vett, elsősorban Belgiumban és Németországban. 1869-ben került az Erdélyi Múzeumhoz. Magas szintre emelte az erdélyi geológia művelését, miközben gyűjteményeinek egyes részei a külföldi tudományos világ előtt is ismertté váltak, az Erdélyi Múzeumban pedig megvetette alapjait egy általános kőzettani és őslénytani gyűjteménynek. (Dr. Koch A.,1887. 61. l.) Mintegy 1500 eruptív kőzetdarabot gyűjtött, 1873-ban pedig bemutatkozott a bécsi világkiállításon is.
A vidék geológiájának témaköréből még számos írása jelent meg az Erdélyi Múzeumban és a Földtani Közlönyben. Művei közül számon tartják még az Északkeleti Erdély földtani viszonyai (Pest, 1871) és A székelyföld földtani és őslénytani leírása (Budepest, 1878) című munkáját.
Nem maradtak el további felfedezései sem, Ürmösön például krétakori kövületlelőhelyre bukkant. Herbich „sokoldalú, hasznos tevékenysége már életében is elismerésre talált”: több társaság és társulat választotta őt tiszteletbeli vagy rendes tagjává, például a bécsi Császári és Királyi Földtani Intézet, a Magyarhoni Földtani Társulat, a franciaországi Természetvizsgálók Társasága, az Erdélyi Múzeum Egylet stb. Sajnos, az életpálya nem zárulhatott le a maga kiteljesedésével: születésnapján, 1887.január 15-én a halál váratlanul véget vetett egy derék szaktudósnak.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »