A novemberben megjelent 2020/258-as törvény értelmében adómentességet élveznek a gyógynövénytermesztők, akik kevesebb mint kéthektáros területen termelnek. A téma kapcsán érdeklődve megtudtuk, Felsőháromszéken többnyire a vadon élő növények gyűjtése jellemző, a termesztők száma elenyésző. A miértekről és a lehetséges jövőképről illetékeseket kérdeztünk.
Az RMDSZ-es honatyák által kidolgozott törvény értelmében az adómentesség mellett a gyógynövénytermesztők a piacokon a többi helyi termelővel azonos feltételek mellett értékesíthetik terményüket. Jancsó Szilvia kertészmérnök érdeklődésünkre kifejtette, Felsőháromszéken legfőképp a spontán flóra (vadon termő növények – szerk.) begyűjtése jellemző.
„Bár vidékünkön vannak próbálkozások, úgy vélem, ez még a jövő zenéje. A székely sok mindennel foglalkozik, az agrártevékenység több szálon fut a zord, szeszélyes éghajlat miatt. A növénytermesztők nem egy lapra tesznek fel mindent, többfélével próbálkoznak. Ám úgy vélem, ez az év a járvány miatt egy határkő, egyre többen rákattannak a gyógynövénytermesztésre. Ez már az idei tanfolyamokon is megmutatkozott, egyre többen érdeklődtek a témában”, nyilatkozta a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság kertészmérnök-agrártanácsadója.
Az említett tanfolyamokon az érdeklődők Macalik Ernő biológus, fitoterapeuta előadásait is hallhatták. „Magam is kísérletezgetek, van egy-két ágyásom, ám ez igazából egy játék. Biológus-fitoterapeuta vagyok, és valamivel kell foglalkozni. A gyakorlatra szükség van, hiszen onnan kapom az információkat, melyik növény mire jó, nem bulvárlapokból” – hangsúlyozta elöljáróban. Arra a kérdésünkre, vajon vidékünkön miért nem foglalkoznak gyógynövénytermesztéssel az emberek, így válaszolt.
„Háromszéken és itt, Csíkban is van egy hagyomány: a pityóka, és az emberek többsége nem mer lépni. Vannak próbálkozások, például málnával, áfonyával, és a termesztők igen szép eredményeket értek el. A többiekből lehet, hogy a bátorság hiányzik.” Hozzátette, úgy véli, a jövőben ez a tendencia pozitívan változik. „Ennek objektív oka is van, ugyanis a spontán flórából előbb-utóbb kiszorulunk az infrastrukturális fejlesztések, illetve a szántóterületek terjeszkedése miatt.”
Hangsúlyozta, növénytermesztésben elengedhetetlen az éghajlati adottságok figyelembe vétele. „A növénnyel nem lehet erőszakot elkövetni. A borsmenta kedveli a hideg, nedves éghajlatot, ehhez képest Izraelben termesztik, és onnan hozzák ide. Az például itt nagyon menne, én is termesztem, nagyon jó kultúra, és anyagilag is megérné.” Hozzátette, „Magam mindig kicsiben gondolkodom, és ez normális is, hiszen itt nincsenek százhektáros, összefüggő területek. Úgy vélem, kicsiben érdemes nekifogni, és abból évek múlva kihozni valamit. Kell hozzá bizalom, kitartás, és ha kicsi területen termesztünk, abból sem származik nagy anyagi veszteség, ha egy évben nem lesz termés. Jövőben aztán lehet hasznosítani az előző évi tapasztalatot”, summázott.
Daczó Hodor Barna / Székely Hírmondó
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
